A gázárak növekedése és a kemény mínuszok miatt egyre több fogyasztó keresi a megoldást arra, hogy hogyan csökkentheti az egyre barátságtalanabb gázszámlát. Az egyik kézenfekvő, de nem túl kényelmes megoldás a melegvíz-használat korlátozása, ami azonban előbb-utóbb családi vitákhoz vezet. Létezik azonban olyan gazdaságos és környezetbarát meleg vizet előállító rendszer, amellyel a minimálisra apaszthatjuk, illetve teljesen elfelejthetjük a gázszámlát.
A megoldás egy napkollektort és levegő-víz hőszivattyút, esetleg gázkazánt is tartalmazó komplett rendszer, amelynek lényege, hogy a nap energiájára és a levegő hőjére alapozva, szinte teljesen zöld energiával teremthetjük elő az egész család számára a használati meleg vizet.
Először érdemes tisztázni, hogy is működik a rendszer „lelke”, a hőszivattyú. Ezek a berendezések a környezetükből (a földből, a vízből, vagy a levegőből) nyerik ki az energia nagy részét. A villanybojlereket leváltó új technológia képviselői, a levegő-víz hőszivattyúk a belső vagy külső levegő energiáját használják fel, melyből a hűtőgépek működéséhez hasonlóan kompresszoruk segítségével hőt vonnak el.
Ezt a hőt azonban nem adják át a levegőnek, hanem felfűtik vele a mosogatáshoz és fürdéshez szükséges vizet. A víz felmelegítéséhez használt energia nagy részét a levegőből nyerik ki, ezért egy villanybojlerhez viszonyítva sokkal kevesebb villamos energiára van szükségük.
Mínusz 5 Celsius fokig a levegő hője dolgozik
Az átlagos hőszivattyúk által beszívott és kibocsátott levegő hőmérséklete között kb. 10 Celsius fok a különbség, a kimeneti levegő lehűl. Ha a bemeneti levegő alacsonyabb, mint 10 Celsius fok, a körfolyamat nem jöhet létre, ezért a legtöbb hőszivattyú ilyen hőmérséklet alatt villanybojlerként működik, a vizet a benne levő elektromos fűtőszál fűti fel.
Ezzel szemben az Ariston nagyobb térfogatú és teljesítményű, 200 és 250 literes NUOS FS álló hőszivattyúi akkor is üzemelnek, ha a beszívott levegő hőmérséklete 10 Celsius alá esik. A berendezések mínusz 5 fokig nem igénylik, hogy működésbe lépjen a hőszivattyú fűtőszála. Amikor a levegő hőmérséklete 10 fok alá csökken, a kompresszorból egy speciális szelep fűtött gázt emel ki, a meleg levegőt pedig közvetlenül az elpárologtató egységbe továbbítja, és ezáltal megakadályozza, hogy az megfagyjon.
A NUOS 200 és 250 literes készülékei nemcsak azért hatékonyabbak, mert a beszívott levegő hőmérsékleti korlátja csökken. A hőszivattyúk jóságfoka (COP-értéke) magasabb, mint a kisebb teljesítményű modelleké. (A jóságfok azt mutatja meg, hogy egységnyi, a működéshez szükséges energia mennyi fűtési energiát képes megtermelni.)
A NUOS nagy teljesítményű hőszivattyúi 15°C-os beszívott levegő esetén, 3,7-es COP értéket produkálnak. Ez azt jelenti, hogy 1,2 kWh villamos energia felhasználásával a hőszivattyú 3,7 kWh hőt ad át a víznek - szemben a kisebb térfogatú készülékek 3-as COP értékeivel. Nyáron a külső, meleg levegő használatával ez az érték még magasabb.
Rásegítés napenergiával
Az alábbiakban bemutatott rendszerrel a leghidegebb napok kivételével szinte teljesen elfelejthetjük a gázszámlát, hiszen a használati meleg vizet a nap energiájával és a levegő hőjével állítjuk elő.
A rendszer alapja az Ariston új, álló, 250 SOL típusú használati meleg víz hőszivattyúja, amelyhez napkollektor is köthető a tárolóban elhelyezett csőspirálnak köszönhetően. A napkollektor begyűjti a nap hőjét, és felmelegíti a csőrendszerében keringetett víz-glycol keveréket, a hőt pedig egy hőcserélő segítségével adja át egy indirekt tárolónak. A vákuumcsöves napkollektor hatékonyabb, mint a síkkollektor, mert télen, szórt fényben, vagy olyan napszakokban is képes felvenni a nap hőjét, amikor még nincs túl nagy ereje a napnak.
A 250 literes NUOS FS levegő-víz hőszivattyúhoz 2 db 2 négyzetméteres síkkollektort, vagy 15 vákuumcsövet tartalmazó napkollektort ajánlott telepíteni. Ha többet installálunk, túl sok meleg víz készül majd, olyan mennyiség, amit nem tudunk hasznosítani, és kárba veszik.
Ha a napkollektor nem tud elég használati meleg vizet előállítani, bekapcsol a levegő-víz hőszivattyú, ha pedig a hőmérséklet mínusz 5 Celsius fok alá süllyed, bekapcsol a hőszivattyú fűtőszála, és felfűti a vizet. A készülék a körülményeknek megfelelően saját maga „dönti el”, hogy hőszivattyú vagy napkollektor üzemmódban dolgozik, ahogy éppen optimális az energiafelhasználás.
A rendszer igény szerint egy kazánnal is bővíthető, ebben az esetben lehetőség nyílik arra is, hogy a hőszivattyú fűtőszála helyett a kazán lép működésbe. A kondenzációs kazán kevesebb gázt fogyaszt, de egy hagyományos kazánt is csatlakoztathatunk.
A 250 literes hőszivattyú súlyánál fogva falra nem rögzíthető, és mivel kb. 2 méter magas, a fürdőszoba helyett inkább a garázsban, a kazánházban vagy a mosókonyhában érdemes elhelyezni. A lényeg, hogy a helyiség jól szellőzzön, mert a berendezésnek nagy mennyiségű levegőre van szüksége, és ennek hiányában vákuum keletkezhet. A hőszivattyút soha ne tegyük ki fagyveszélynek.
Kényelmes, takarékos, intelligens
A NUOS hőszivattyúkat LCD monitoros kijelzővel és érintőgombos kezelőfelülettel látták el, kezelésük egyszerű. A berendezések egyéni igényeink, időbeosztásunk szerint programozhatók: a munkanapokon például kérhetünk este 7 és reggel 7 közötti időszakra meleg vizet, ha pedig szabadságon vagyunk és otthon tartózkodunk, egy manuálprogrammal megváltoztathatjuk a melegvíz-előállítás menetét. Amikor visszamegyünk dolgozni, könnyedén visszaállíthatjuk az előző programra, amit a vezérlés memóriája megőrzött.
A szabadságprogramnak köszönhetően, ha elutazunk, a víz hőmérséklete 8-10 fokra csökken, és bekapcsol a fagyvédelmi funkció. A rendszer a hazaérkezés napjára visszafűti a vizet a kívánt értékre. Az antilegionella-védelem révén a hőszivattyú automatikus fertőtlenítési ciklusokat iktat be a működésébe, azaz havonta egyszer 60 Celsius fokra melegíti fel a használati meleg vizet, hogy a tartályban esetlegesen kialakult legionella baktériumok elpusztuljanak.
Mikor térül meg?
A napkollektort is tartalmazó rendszer beruházási költsége várhatóan 6-7 év múlva térül meg a 250 literes hőszivattyú esetében. A beruházásra az elején többször annyit kell szánni, mint egy elavult és kevésbé gazdaságos megoldásra, de így szinte teljesen függetleníthetjük magunkat az energiaszolgáltatóktól, és hosszú távra biztosíthatjuk a család számára a használati meleg vizet, amelynek előállítása csak a villanyszámlát terheli majd kismértékben .
Hozzászólások