Gyakori tévedés a mindennapi nyelvhasználatban a napkollektor és a napelem felcserélése, szinonimaként való használatuk. Bár a kinézetük és solárfüggőségük közös, mégis más-más célt szolgálnak.
A legalapvetőbb különbség a kollektor és az elem között, hogy míg az előbbi hőenergiát állít elő, amely melegvíz készítésre, fűtésrásegítésre, vagy medence fűtésére használható fel, addig az utóbbi elektromos áramot „készít”. A napkollektorok a napenergia „hőtartalmát” hasznosítja, míg az elem egy fizikai jelenség (amelyet Einstein fényelektromos jelenségnek nevezett) a nap fényének hatására a fém felületéből elektronok lépnek ki – a szabad elektronok folyamát pedig áramnak nevezzük.
A kollektorok hatásfoka akár 75-80 százalék is lehet, míg ugyan ez a mérőszám a napelemek esetében 15-17 százalék közötti. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy egy átlagos magyar család energia költségeinek kb. 70-75% része a fűtés,12-15% része a melegvíz, a villamos energiára pedig a rezsi 6-8%-a megy el. A napelemmel megtermelt energia visszatáplálható az országos elektromos hálózatba, ilyen módon eltárolható, ezzel szemben a kollektor által felmelegített vizet, hőenergiát 1-2 napon belül el kell használni, különben elvész (kihűl).
E berendezésekkel kapcsolatos egyik legelterjedtebb kétely, hogy Magyarországon nem elég magas a napsütéses órák száma, így felesleges érdemi költség-csökkenést várni kollektoros vagy elemes beruházástól. A konkrét adatok idecitálása nélkül elegendő tény ennek cáfolatára, hogy a nálunk Északabbra fekvő Németországban a folyamatosan bővül a lakossági felhasználása ezeknek a rendszereknek.
Szintén általános tévhit, hogy a napkollektorok csak nyáron képesek melegvizet előállítani. Valójában hűvösebb időjárásban is képesek hatékonyan működni. Egy modern, lapos és éppen ezért még látványában sem zavaró lapkollektort elég kevéssé befolyásol a léghőmérséklet. A levegő, víz, esetleg sóoldat közeget használó rendszerek 50-150 Celsius fok közötti hőt képesek szállítani a hőcserélőknek, függetlenül attól, hogy tél van, vagy nyár. Csupán napsugárzásra van szükségük, lehetőleg minél direktebb, nagy beesési szögű napsugárzásra, így a kollektorok déli tájolásának fontos szerepe van hatékonyságukban.
Azt azonban figyelembe kell venni, hogy napkollektor esetében – és napelemnél is – soha nem csupán a csillogó, tetőre szerelendő táblákról beszélünk, hanem alkalmazásuk függvényében bonyolult rendszerekről. Ezek nélkül a solár-rendszerek csak drága díszek a házon.
Hozzászólások