Az ember számára a legjobb hőérzetet a felületfűtések egyenletesen sugárzó hője biztosítja, hiszen a közérzetünk akkor a legjobb, ha a függőleges és vízszintes síkok hőmérséklet-különbsége a lehető legalacsonyabb. A függőleges sík mentén akkor ideális a hőeloszlás ha a padló felületéhez közel körülbelül két fokkal melegebb a levegő, mint fejmagasságban. Valamennyi fűtési rendszer közül a padlófűtés közelíti meg leginkább ezt az állapotot, így a segítségével bizonyára sok lábfázós lel végre vigaszra.
A padlófűtéses rendszerek további előnye, hogy alacsonyabb vízhőmérsékleten üzemeltethetőek, mint a hagyományos hálózatok. Még a leghidegebb napokon, vagyis mínusz tíz-tizenöt fokban sem szükséges, hogy a fűtővíz hőmérséklete elérje az 50°C-t. Így energiatakarékossági szempontból is kétség kívül megállják a helyüket, ennek feltétele azonban természetesen az épület alapos hőszigetelése, valamint a megfelelő padlóburkolat.
Padlófűtés fölé a legalkalmasabb a kő-, a márvány- vagy a kerámiapadló, ezeket az anyagokat ugyanis nagy hővezető és hősugárzó képesség jellemzi. De a padlófűtés kitűnően használható parkettával, laminált parkettával is, pontosan a sugárzó jellege miatt, igaz kissé csökkenti a teljesítményt és ajánlatos speciális parkettát használni kifejezetten erre a célra. És a tévhitekkel ellentétben a padlószőnyeg sem okoz problémát, ha nem túl vastag.
A padlófűtés további előnye, hogy valamennyi energiatípussal összeegyeztethető, így nem csupán a hagyományos földgázzal működtethető, hanem megújuló, környezetbarát forrásokkal is, mint a napkollektor. És bár a padló alatti meghibásodást jóval költségesebb és bonyolultabb megjavíttatni, mintha egy egyszerű, falban futó vezetéket kell megszerelni, rézcsöves rendszer esetében aligha lesz efféle beavatkozásokra szükség, hiszen a rézcsövek élettartama általában még az épületét is meghaladja.
Kizárólag padlófűtés alkalmazásakor a radiátorok nem zavarják a belsőépítészeti képet, és több hely marad a bútorok elhelyezésére is. Igen elterjedt nézet a padlófűtésekkel kapcsolatban, hogy hatására a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, amely különösen a hálószobában vagy a gyerekszobában nem kívánatos.
Ám a jól és egyenletesen méretezett padlófűtés egyáltalán nem idéz elő konvekciót és nem lebegteti a port, mivel a levegő, sugárzó jellege miatt nem áramlik. Ha radiátoros fűtéssel kombinálják a rendszert, az nem a padlófűtés által generált port forgatja meg a helyiségben, hanem az egyébként is a levegőben lévő porrészecskéket, amit minden konvekciós fűtés megforgat, és ami minden lakásban jelen van.
A geotermikus energia felhasználásának, tehát a talajszondának vagy a talajkollektornak az alacsony hőmérséklet igény miatt igazán jó kiegészítői a műanyag csöves felületfűtések. S noha a réz az egyik legkorszerűbb épületgépészeti eszköz, ebből ritkán készülnek padlófűtések. A műanyag csövek élettartama pedig megegyezik az épület élettartamával, és ha nem fúrnak bele, egyáltalán nem igényel javítást.
Megfelelő épületgépészeti tervezés mellett a műanyag csöves felületfűtések megfelelően működnek és nincs szükség kiegészítő fűtésekre sem. Még nagy házak esetében sincs az építészeti előírásoknál sűrűbb osztástávolságra és magasabb hőmérsékletre szükség ahhoz, hogy az egész házat ki lehessen fűteni padlófűtéssel.
Probléma csak akkor lehet, ha a valaki rosszul méretezi a rendszert, ezért nagyon fontos, hogy szakértelem nélkül senki ne barkácsoljon padlófűtést házilag, inkább bízza megfelelő szakemberre. Ha lehet, a biztonság kedvéért készüljön épületgépészeti terv is!
A témával kapcsolatban felmerült kérdéseivel forduljon bátran szakértőnkhöz!
Hozzászólások