A burkolat, a szigetelés és általában az építkezés tipikus kivitelezői hibái után a fűtési rendszer kialakításánál elkövethető leggyakoribb hibákat szedtük össze. Ebben volt segítségünkre rovatunk két szakértője, Klug Viktor és Makk Árpád.
Alapproblémának tekinthető, hogy a fűtési rendszer tervezésénél és kivitelezésénél a gépész és a villamos szakemberek nem egyeztetnek, holott a két szakterület szükségszerűen több ponton találkozik. A modern kazánszabályozóknál külső hőmérséklet-érzéklelőre van szükség, amit az északi homlokzatra kell felszerelni. Tipikus hiba, hogy a külső hőmérséklet érzékelő (vagy szobatremosztát) és a kazán közé elfelejtenek megfelelő vezetéket kihúzni, aminek pótlása falvéséssel jár.
Szakértőink elmondták, a fűtési rendszerekkel kapcsolatos leggyakoribb panasz azok zajossága, aminek számtalan oka lehet. Megesik, hogy nem vízszintesen építik be az ablakot, és hogy ne tűnjön az ablak aljához képest ferdének a radiátor, azt is ferdén szerelik fel. Így viszont sok esetben a radiátor kilégteleníthetetlen, a rendszer levegős marad, és a fűtőtest kellemetlen hangokat hallat.
Ha a kazán felől jön állandóan búgó hang, azt nem minden esetben a kazán hibája okozza. Kazánt kizárólag teherhordó falra lenne szabad felszerelni, mivel a kazán bizonyos alkotórészei (pl. szivattyú, égéstermék ventilátor) állandó mozgásban vannak, amik állandó vibrációt okoznak. Amennyiben válasz- vagy könnyűszerkezetes falra kerül a berendezés, a fal a vibrációt átveheti, ezzel felerősítve a keletkező zajokat.
A kazán helyének meghatározása előtt érdemes akár a hangtechnika témakörében is elmélyülünk. Példának okáért, a kazán zajosság erősödik akkor is, ha csempével burkolt helyiségben kap helyet a berendezés, a csempe ugyanis nem csak hogy rosszul nyeli el a hangot, hanem felületéről a zajok lényegében csillapítás nélkül tovább verődnek, így a zajok felerősödnek. Azt sem árt tudni, hogy egy sarokban elhelyezett kazán sokkal hangosabbnak tűnik, mintha szabad falra tették volna.
A fűtési rendszer esztétikáját és zajosságát rontja a fűtési csövek elégtelen bilincsezése is. A kazán szivattyújának rezgése a csövekre is továbbítódik. A nem jól bilincsezett, nem megfelelően rögzített vezetékek felerősíthetik a szivattyúk vibrációját, hangját. Helytelen rögzítőbilincsek használatával a csővezeték rendszer pattoghat, a cső két bilincs között meghajolhat, vagy a csövek hőtágulás okozta finom állandó mozgása a bilincs gumitömítését is kidolgozhatja.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy burkolás előtt nyomáspróbázni kell a rendszert, amiről jegyzőkönyvet kell készíttetni. Nyomáspróba hiányában előfordulhat, hogy egy már elburkolt vezeték fog folyni, és a szivárgás megállításához fel kell bontani akár egy egész csempézett felületet.
Fontos, hogy a villamoshálózat tervezése során a kazánt és a háztartási gépeket külön vezetéken, külön megszakítóval kell tervezni, ha bármilyen elektromos készülék meghibásodik, akkor az épület akkor se maradjon fűtés nélkül.
Az egyik legkomolyabb – akár végzetes – kivitelezői és felhasználói probléma, ha abba a légtérbe illetve lakásba, ahová a kéményes gázkészüléket felszerelték (cirkó, kazán, vízmelegítő), külső kivezetéssel rendelkező elszívót, ventilátort szerelnek és használnak. Könnyen előfordulhat, hogy az elszívó sokkal nagyobb erővel szív, mint amekkora a kémény huzata, és a kazánban keletkező égésterméket az elszívó életveszélyesen, akár az egész lakáson keresztül szívja. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében járjunk el mindig körültekintően, kérjük ki épületgépész véleményét, és ha van rá mód, használjunk zárt égésterű („turbós”) kazánokat, melyek helyes beépítése esetén ilyen helyzetbe nem kerülhetünk.
Hozzászólások