Az első orosz-ukrán gázvita idején Németországban egy szakértő csoport ült össze, akik felmérték, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az ország a lehető legnagyobb mértékben függetlenedjen a szállító országoktól. A szakértői kimutatás eredménye világosan tükrözte, az ország energiaszükséglete hatvan százalékát kizárólag gázzal tudják fedezni, a maradék negyven százalék azonban alternatív megoldásokkal lefedhető.
Magyarországon ehhez hasonló kimutatás eddig nem született, nincs hivatalos adat arról, hogy az ország – alternatív energiaforrások tekintetében – milyen lehetőségeket rejt.
Bár a zöld megoldások felhasználására vonatkozó statisztikai adatokkal nem rendelkezünk, a fogyasztó magatartás azt tükrözi, egyre többen döntenek úgy, hogy a már meglevő fűtési rendszerüket alternatív megoldásokkal egészítik ki, vagy cserélik le. Ennek egyik oka természetesen a takarékosság, míg a másik a gázszolgáltatói függőség megszüntetése. Egyre gyakoribb fogyasztói szokás, hogy az otthonokban akár több fűtési megoldást is alkalmaznak. Dr. Makk Árpád, a Viessmann szakértője segítségével összeszedtük, milyen lehetőség állnak rendelkezésre, és mennyi azok bekerülési költsége.
Fatüzelés
A legkönnyebben elérhető és megfizethető alternatív megoldás a fatüzelésű kazán. A legegyszerűbb berendezés már 30 ezer Ft-os áron elérhető, de drágább, akár sokmillió forintot érő termékeket is kínál a piac. Ez a megoldás elsősorban vidéken, agglomerációban kedvelt és ajánlott, a fa tárolása (annak rendszeres mozgatása) nem kényelmes, és nem mindig megoldható. Fatüzelés esetén a legolcsóbb a tüzépeken megvásárolható hasábfa; a brikett, az apríték és a pellett hazánkban még nem elterjedt.
A fatüzelés hátránya, hogy a fa piaci ára érzékenyen alakul, az első orosz-ukrán gázvita idején a fa ára jelentősen megemelkedett. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a fa korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Magyarország 28 százaléka zöld terület, ennek 22 százaléka használható erdő, azonban Magyarország energiaellátásának 3-4%-át lehet ellátni fával úgy, hogy az erdőterület ne csökkenjen.
Napenergia
Az alternatív megoldások között a napkollektorok jelentik a legnagyobb trendet, Uniós viszonylatban, fejlődési gyorsaságban Magyarország az élmezőnybe tartozik, a hazai gépész társadalmon felkészült. A fatüzelésű megoldásokkal ellentétben a napenergia hasznosítását szinte mindenütt meg lehet oldani, hazánk adottságai jók, a napkollektor felszerelése szinte mindenhol kivitelezhető.
Szakemberek a napkollektort elsősorban meleg víz készítésre javasolják, a kollektor a meleg víz szükségletet nyolcvan százalékban lefedi – a szemléltetés kedvéért, egy fő napi meleg víz igényét 1 négyzetméternyi napkollektor fedezi. A napkollektor egy komplett fűtési rendszert soha nem tud kiváltani, de fűtésrásegítésként kiváló, körülbelül 10-15 százalékban tud rásegíteni.
Egy általános, meleg víz készítésre alkalmas napkollektor bekerülési költsége 500-600 ezer forint körül alakul, fűtésrásegítőként már 1-1,5 millió forinttal kell számolni. A rendszer kialakításához engedélyeztetési eljárás sem szükséges. (Számolja ki, mekkora napkollektorra van szüksége! Kattintson ide!)
Hőszivattyú
A zöld megoldások csúcsát jelentik a hőszivattyúk, amik a környezet (föld, a levegő vagy a talajvíz) energiáját hasznosítják. Aki hőszivattyúba fektet, esősorban nem takarékossági okokból teszi, sokkal inkább azért, hogy a külső energiahordozóktól, a piaci viszonyoktól független rendszert hozzon létre.
Az alternatív megoldások közül ennek a bekerülési költsége a legmagasabb, ugyanis összhangba kell hozni a fűtési rendszerekkel: a hőszivattyút alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszereknél (falfűtés, padlófűtés) alkalmazzák, a hőszivattyúval maximálisan 50-60 °C-ot lehet elérni, amivel egy hagyományos radiátor nem fűthető fel. Mind a hőszivattyú, mind a rendszer költséges, egy átlagos levegős hőszivattyú (csak a készülék) bekerülési költsége 1-2 millió forint, míg a szondás (talajhőt hasznosító) hőszivattyú (készülék és szonda) ára 3-6 millió forinttól indul. Az ELMŰ geotarifájával a hőszivattyúk üzemeltetési költsége harminc százalékkal alacsonyabb.
Hozzászólások
Magyarország a világnak - hosszú távon - a legértékesebb területe, ... nem véletlen, hogy annyit szenvedünk az ingatlanárakat leverni törekvő globális spekulánsok ügynökeitől, a hazánkat egyre nyíltabban tönkretevő "parlamenti politikusoktól".
1. Nem csak zöld energiáról van szó. A Pannon Tenger egész medencéje EGYETLEN ÓRIÁSI KŐOLAJMEZŐ, ... csak alacsony a gáztartalma, nincs nyomása, szivattyúzni kell(ene).
2. Mezőgazdasági lehetőségeink óriásiak, de nem használjuk ki azokat. Például a csapadék visszatartását csak kb. 22 ... 25 %-ban gyakoroljuk, az óriási lehetőségeket rejtő záportározók létesítése viszont majdhogynem ismeretlen, ... aztán mikor jön az aszály, akkor rinyálunk.
3. Mezőgazdasági lehetőségeink óriási állattartást tennének lehetővé, ... ami TELJES ENERGIA-ÖNELLÁTÁST JELENT(ENE) ... BIOMETÁNNAL.
Sőt. Gázexport is lehetséges lenne. [Az, hogy a biometánnak kb. a 65 ... 68 %-át a mezőgazdasági tenyészidényben termeljük, felhasználása viszont kb. 70 %-ban ezen kívüli időben, a fűtési idényben kerül felhasználásra, ez sem probléma, részint természetes gáztározóink miatt, részben a biogázból szintetizálható, ezerszer energiatöményebb biobenzinnel.]