A ház, az otthon alacsony üzemeltetési költségéhez elengedhetetlen, hogy az épület adta lehetőségeket maximálisan kihasználja tulajdonosa. Ebben kap központi szerepet az épületgépészet, hiszen egy jól megtervezett, szakszerűen kivitelezett és helyesen üzemeltetett épületgépészeti rendszer alacsony üzemeltetési költséget, magas komfortszintet tesz lehetővé mégpedig környezetbarát módon. Hogyan érhető el mindez?
A legtöbb energiát a fűtésre fordítjuk, ami az össz energiaigény 75%-át teszi ki. Ezt követi a használati melegvíz ellátás, ami 11%-ot képvisel, míg a főzés 7%-ot, a háztartási gépek, a szórakoztató elektronika és a világítás együttesen szintén 7%-ot. (Természetesen az üzemeltetési költségek nem így oszlanak meg, más a földgáz, a távhő, a villamos áram és az egyéb energiahordozók díja).
Költségmentes intézkedések
A lakástulajdonos mit tehet azért, hogy meglévő vagy új épületgépészeti rendszere hatékony legyen? A lehetséges megoldások négy kategóriába sorolhatók. Az első kategóriába a költségmentes vagy szinte költségmentes intézkedések tartoznak: a rendszeres karbantartás és tisztítás, az éjszakai takarékos üzem használata, a légtelenítés, a belső levegő és a használati meleg víz hőmérsékletének alacsonyabban tartása, az ablaknyitás racionális mértékű csökkentése, a használaton kívüli szórakoztató elektronikai berendezések teljes kikapcsolása (standby mode helyett), a feleslegesen égő lámpák lekapcsolása, szellőzésnél rendszeres szűrőcsere, légkondicionáló berendezések bekapcsolása helyett árnyékolás és éjszakai ablaknyitás és így tovább.
Kis költséggel járó intézkedések
A második csoport a viszonylag kis költségű,de nagy hatékonyságú intézkedések köre. Ebbe tartoznak az energiatakarékos világítótestek, az energiatakarékos villamos háztartási gépek, a víztakarékos szerelvények beépítése, valamint a programozható és szabályozható fűtés kialakítása. Ezek az intézkedések kis költséggel elvégezhetők, melyek megtérülési ideje néhány hónaptól akár öt évig is terjed, ám a háztartás összenergia-felhasználása csak kis mértékben csökkenthető ezek segítségével.
Közepes költség, közepes hatékonyság
A harmadik megoldást a nagyobb volumenű, munka- és anyagigényes, közepes beruházási költségű, közepes hatékonyságú beruházások jelentik, amik a megtakarítási potenciál nagyobb részét képezik. Ide tartozik például a kondenzációs kazánok alkalmazása vagy a hővisszanyerős szellőzés kialakítása, sok esetben a napkollektoros rendszerek. Ezek az intézkedések középtávon megtérülnek ugyan, de érdemes utánanézni, nem vehető-e igénybe valamilyen állami vagy egyéb támogatás, ami jelentősen javítja a gazdaságosságot.
Óriás beruházás
Az utolsó kategóriába azok a nagy beruházási költségű intézkedések tartoznak, amik már megújuló energiaforrásokat hasznosítanak. Ide tartoznak a napkollektorok, a biomassza (pellet és faelgázosító) kazánok, a hőszivattyúk és a fotovoltaikus rendszerek. Ezeket pusztán megtérülési idő alapján általában nem érdemes beépíteni, legtöbben környezetvédelmi szempontok vagy a szolgáltatóktól való függőség csökkentése miatt döntenek ezek mellett. A megújuló energiaforrások mind új, mind meglévő épületek felújításánál alkalmazhatóak. Mivel az ilyen rendszerek beruházási költsége igen magas, célszerű kisebb rendszerekre törekedni, mely leginkább úgy valósítható meg, hogy az igény oldalt csökkentjük előbb. Vagyis gazdaságossági szempontból és az erőforrásokkal való jobb gazdálkodás érdekében célszerű, ha az energiahatékonysági (épületburok javítása szigeteléssel, ablakcserével, stb.) intézkedések megelőzik a megújuló energiás intézkedéseket. Ahhoz, hogy a beruházás gazdaságossági szempontból is megállja a helyét, a rendszer kiépítéséhez érdemes állami támogatást igénybe venni.
Számítsa ki online, hogyan takarékoskodhat az energiával! Kattintson ide!
Hozzászólások