Az ember naponta szalad el a főváros egyik legizgalmasabb épülete, a XIII. kerületi Rendőrpalota mellett anélkül, hogy tudná, a csillogó üvegfelületek, szabályos idomok és a méltóságteljes formák mit is rejtenek. A hg szerkesztői bekérezkedtek az épületbe, így bepillanthattak a kulisszák mögé, pontosabban az épület egy kevésbé forgalmas részére, a 16. emeleti kazánházba.
Azt már kívülről szemlélve is sejtettük, hogy az épület 16. emeletéről pazar kilátás nyílik majd a városra. Dr. Gáspár Tiborné, a Rendőrpalota műszaki felelőse azonban kevesek által ismert területre kalauzolt bennünket, ahol minden elképzelésünket felülmúló látvány fogadott.
Tervező: Finta József, Plájer János, Fekete Antal, Szabó Tamás
Átadás éve: 1997.
Alapterület: 65 000 m2
Beépített terület: 58 000 m2
Aki a fővárosi 1-es villamos vonalán utazik, és a Rendőrpalota henger alakú épületrészének legfelső emeletére szegezi tekintetét, az üvegfelület mögött messziről is láthatja a Rendőrpalota kazánházát, amiről az élénkpiros tágulási tartályok árulkodnak. Ahogy azt a szakemberektől megtudtuk, a kazánház nem véletlenül került az épület legfelső szintjére, a gázkazánok robbanásveszélye miatt úgynevezett hasadó-nyíló felületet kell biztosítani, robbanás esetén így az alsóbb szintek komolyabb sérülése elkerülhetővé válik. A kazánházban két ipari gázkazán működik, valamint itt helyezkedik el az a tíz darab piros tágulási tartály is, amik a víz tágulásának kiegyenlítését, illetve a rendszer megfelelő nyomásának megtartását szolgálják.
Az épület elsődleges fűtését mégsem a kazánok biztosítják, azok - a külső-belső hőmérsékleti igénynek megfelelően - csak fűtésrásegítésre vannak, a szükséges hőmennyiség legnagyobb részét gázmotorok állítják elő; ezek egyrészt kilencven fokos vizet állítanak elő, másrészt, az épület villamos áram igényének nagy részét (85%) is kitermelik. A fűtésrendszer olyannyira energia takarékos, hogy a rendszer a gázmotorok működése során keletkezett hőt is – hőcserélő berendezéseken keresztül – hasznosítja, fűtés során ezt is felhasználja. Amennyiben a szükség úgy diktálja, a Rendőrkapitányság a Budapesti Távhőszolgáltatótól is tud hőt vásárolni, az épület átadása óta erre azonban még nem volt példa, ellenkezőleg, a Rendőrkapitányság a Távhő számára biztosít esetenként hőt.
A gázmotorok és a gázkazánok együtt mintegy 1200 iroda, a színházterem, tárgyalók és közösségi terek fűtését biztosítják. Az alaphőmérséklet 21 fok, amin a dolgozók az irodákban ±3 fokot állíthatnak. Fűtésszezonban naponta közel 6000 köbméter gáz fogy el, míg enyhébb időben 4500 köbméter körül mozog a fogyasztás. Tavasszal és nyáron a fűtés nem üzemel, kizárólag a használati meleg víz előállítása történik. Ilyenkor a gázmotorok működése közben keletkezett hőt az épület hűtésére használják fel. Az épület alaphűtését egy abszorpciós hűtőgép végzi, mely vegyi folyamat útján állítja elő az épület hűtéséhez szükséges hűtött vizet.
A fűtésrendszert naponta ellenőrzik, míg havonta kisebb, évente pedig teljes karbantartást végeznek – ennek része például a légtisztasági mérés. Fűtésszezon előtt, augusztus végére az éves karbantartási munkákat le kell zárni.
Frisslevegő ellátás
Az épületben napi szinten több tízezer köbméter levegőt mozgatnak meg, légszűrők által megtisztított levegőt fújnak be és szívnak el. Az épület dolgozói különösen tiszta levegőt lélegezhetnek be, a légszűrőkön ugyanis még a pollenek sem jutnak keresztül.
Felügyelet rendszer
Az épületben komplett és professzionális épületgépészeti távfelügyeleti rendszer működik, a szakemberek számítógépen keresztül kontrollálják, vezérlik a gépeket (kazánokat, gázmotorokat, a hőcserélőt és a hűtőgépeket is), elég egyetlen kattintás az épület alaprajzán, és a műszaki csoport szakemberei az épület bármelyik helyiségébe „eljutnak”; a rendszer manuális vezérlésére is természetesen van lehetőség.
Hozzászólások
Nem hittem volna, hogy egy rendőrpalota kazánháza ilyen érdekes tudna lenni :)