A gáz árának fokozatos emelkedésével nem véletlen, hogy egyre több család ismeri fel az alternatív fűtés és melegvíz-előállítás fontosságát. Legyen szó egy régi ház fűtési és meleg víz előállításának modernizálásáról, vagy egy új építésű ház komplett rendszerének tervezéséről, nem hagyhatóak figyelmen kívül a hagyományos fűtésnél két, háromszor hatékonyabb megújuló energiával vagy alternatív módon működő rendszerek.
Hatékony megoldás
A hőszivattyúk működési elve nem új keletű, ám elterjedésük az elmúlt harminc évben kezdődött el igazán hazánkban, miután felismerték, hogy a fosszilis erőforrások nem kimeríthetetlenek, illetve, hogy az energiaárak egyáltalán nem elhanyagolhatóak a gazdaságban. A hőszivattyúk a földből, a vízből illetve a levegőből, mint megújuló energiaforrásból nyerik ki a fűtéshez, vagy a használati-melegvíz előállításhoz szükséges energiát és jellemzően a szükséges energiaigény háromnegyedét képes a földben, talajvízben és a levegőben tárolt energiából fedezni. Ez annyit jelent, hogy 1 kWh bevezetett elektromos energiából mintegy 4 kWh fűtési energiát állíthatunk elő.
Működését tekintve a hőszivattyú üzemelhet levegőcserével, ilyenkor az elhasználódott (felmelegedett) levegőből nyeri a készülék az fűtéshez szükséges hőt, illetve lehet levegőből fűtött vízzel, földből fűtött vízzel és vízből fűtött levegővel is fűteni. Jellemző a hőszivattyúkra, hogy ahogy drágul a technológia (a levegőstől, a föld hőt hasznosítón keresztül, egészen a vizet, mint közeget használóig) úgy nő a hatékonyság és a megtérülés.
Megéri?
Az, hogy környezettudatos valaki, attól még nem biztos, hogy a pénztárcája is ugyanolyan környezetbarát módon gondolkodik, mint ő. Ezt egyféleképpen lehet igen hatékonyan befolyásolni, méghozzá megtérülési számításokkal. Nem mindegy ugyanis, hogy egy elavult, energiapocsékoló berendezést üzemeltetünk folyamatosan évekig, igaz olcsóbb beszerzési árral, vagy egy, a kezdetekben akár két és félszer, háromszor drágább rendszert, ami viszont már az első működéstől sokkal kevesebbet fogyaszt és jobb a hatásfoka. Utóbbi, bár drágább a bekerülési értéke, átlagosan 3,5-8 év alatt megtérülhet egy átlagos, háromtagú család felhasználási szokásait figyelembe véve, illetve magát az alkalmazott technológiát.
Érdekesség, hogy a különböző működésű hőszivattyúkat tekintve évente szinte duplázódik a telepített rendszerek száma Magyarországon. 2009-ben számuk meghaladta az 1500-2000 darabot és az energiaárak növekedésével ez a szám tovább emelkedik majd. Apró hátráltató tényező, hogy bár évente írnak ki támogatási pályázatot, a megvalósulás átcsúszhat egy következő évi pályázathoz is, mivel az engedélyezési eljárás elég hosszadalmas (a bányamérnökségek 6-8 hónap alatt, míg a vízügyi hatóságok általában 2-3 hónap alatt adják ki ezen engedélyeket) azon esetekben, amikor ez szükséges, leginkább talajhőszondák és vizes működésű hőszivattyúk esetében.
1+1=?
Konkrét megtakarítási példával szemléltetve egy, a melegvíz-előállításra használt hőszivattyú működésének előnyeit forintosíthatjuk. Amennyiben úgy számolunk, hogy egy hagyományos, 80 literes villanybojlernek 1550 kWh a melegvíz-előállításhoz szükséges éves energiamennyisége és az éves energiafelhasználása 1836 kWh/év, akkor 47,82 forintos kWh árral számolva 87 797 forintra jön ki az éves energiaköltségünk. A rendszer hatásfoka itt 84,4%, lévén több energiát használunk, mint ami az előállításhoz szükséges energiamennyiség.
Mindezt egy 80 literes fali hőszivattyúval szembeállítva, amely a lakás elhasználódott levegőjéből nyeri a fűtéshez szükséges hőt, a meleg víz előállítási igény ugyanúgy 1550 kWh évente, az éves energia felhasználás itt 620 kWh, így a 47,82 forintos kWh egységárral kalkulálva mindössze 29 648 forint az éves energiaköltség. A hatásfok itt 250% lévén még a felét sem használtuk el az előállításhoz szükséges energiamennyiségnek.
A két fogyasztás különbsége igen tetemes: 1216 kWh, azaz 58 149 forint, ami évente már rögtön a család zsebében marad, sőt amennyiben az elektromos áramot GEO tarifaként vételezzük, vagy valamilyen megújuló energiával állítjuk elő, ez a megtakarítás tovább növelhető.
GEO tarifa
A hőszivattyút üzemeltetők, bár a hagyományos kazánokhoz képest kevesebbet fizetnek a fűtésért vagy a meleg víz előállításért, még mindig normál A1-es áramtarifával használják környezetbarát berendezésüket, amelynek így nem csökkenthető a megtérülési ideje. A 2009 áprilisában bevezetett B GEO tarifa, azoknak kedvez, akik hőszivattyúval oldják meg házuk, lakásuk fűtését, melegvíz-előállítását, illetve egyes esetekben azok hűtését is.
A B GEO tarifa, amely vezérelt, naponta legalább 20 óra fűtési időt nyújt úgy, hogy a megszakítás 2 óránál rövidebb, és két megszakítás között minimálisan 2 óra bekapcsolási idő áll rendelkezésre. Ezzel a hőszivattyús rendszer megfelelő mennyiségű villamos energia betáplálást kap a folyamatos üzemeléshez. A tarifát lakossági ügyfelek, továbbá a 3x63 Ampert (39 kW) meg nem haladó névleges csatlakozási értékkel rendelkező üzleti ügyfelek és közintézmények igényelhetik meglévő, illetve új hőszivattyús rendszer villamosenergia-ellátásához.
Az ELMŰ szolgáltatási területén az A1 normál díjszabása lakossági ügyfeleknek bruttó 47,82 forint kWh-ként, ami tartalmazza a rendszerhasználati díjat, a VET 147. paragrafusa alapján fizetendő pénzeszközöket és az áfát is. A B GEO tarifa, ehhez képest 16,11 forinttal olcsóbb, mindössze 31,71 kWh-ként. Ebből is látszik, hogy megéri új mérőórát kérni a meglévő hőszivattyúkhoz, illetve új létesítésnél, amennyiben tervben van a hőszivattyú alkalmazása.
Nem elhanyagolható tény azonban, hogy az áramszolgáltatók különböző megfelelőségi elvárásokat támasztanak, amelyeket általában az általuk elfogadott telepítő cégek által forgalmazott készülékek teljesítenek mindenféle átalakítás és plusz költség nélkül. A már meglévő rendszerekről –amennyiben nincs az elfogadott készülékek között- megfelelő tanúsítványt kell beszerezni
Figyelembe véve, hogy egyelőre csak az ELMŰ és az ÉMÁSZ által szolgáltatott területen érhető el a speciális B GEO tarifa, ez erősen korlátozza a felhasználók körét. További probléma a szabott maximális teljesítmény, így az esetleges üzleti ügyfelek, akik ennél nagyobb teljesítményű hőszivattyút alkalmaznak, kiesnek a kedvező tarifát igényelhetők csoportjából. Információnk szerint az E-ON részéről még e hónap végén, május elején várható bejelentés egy, a geotermikus hőszivattyúk használatához kialakított speciális tarifáról és vélhetőleg a DÉMÁSZ sem tétlenkedik majd. Ez a lépés a kormány és az áramszolgáltatók részéről elősegítheti, hogy egyre többen térjenek át a hőszivattyúkra.
A jobb, több. Támogatják!
Sokan talán azért rettennek meg a megújuló energia használatától, mert a kezdeti költségek magasabbak, mintha hagyományos gázkazánt választanának. Ami Magyarországon jelenleg ösztönzőleg hathat, az a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon energiahatékonysági alprogramja, amely esetében az egyik „leginkább jövedelmező” kiegészítő támogatás az alaptámogatáson felül elérhető klímabónusz.
Az alaptámogatás esetében, megújuló energiaforrás hasznosítása esetén a támogatás mértéke a beruházás maximum 30%-a lehet, de maximum 1 470 000 forint, 4,9 millió forintos maximálisan figyelembe vehető beruházási költség esetén. Ehhez adódhat még hozzá az úgynevezett klímabónusz, ami 10-30%-közötti további támogatás lehet. Itt a támogatás mértéke attól függ, hogy a beruházás elkészültekkor az épület eléri-e a „B” energetikai kategóriát, vagy az ennél jobb „A”, illetve „A+” kategóriát. Az első esetben, a „B” kategóriánál 10%, az „A”-nál 20%, míg az „A+” esetében már 30% a megítélt támogatás. Ezen számok tükrében, egy jó hőszigeteléssel és az alkalmazott technológiától függően akár a bekerülési érték 60%-a is megszerezhető, mint támogatás, így ezzel csökkenthető az adott beruházás megtérülési ideje is.
Megtakarítás, környezetvédelem
Sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy ha akár háromszor - vagy, még ennél is drágábban - szerzik be a hőszivattyús rendszerüket - az állami támogatást is figyelembe véve -, akkor megéri-e nekik az egész, hisz a befektetett pénz csak jó pár év múlva térül meg. Egyfelől, ha a szemlélet olyan, hogy az ember nem azonnal, vagy egy-két éven belülre várja a megtérülést és elfogadja a hosszú távú tervezést, akkor igen, megéri.
Más oldalról megközelítve a kérdést, ha azt nézzük, hogy a saját CO2 kibocsátásunk mennyivel csökken és a hőszivattyúk tömeges alkalmazásával, mennyivel is csökkenthető globálisan ez az érték, akkor különösen megéri, lévén a fosszilis anyagok használata drasztikusan csökkenthető. Ehhez viszont környezetbarát szemlélet is kell, illetve a meglévő technológiák jobb elterjedése, nagy darabszámú sorozatgyártás, az előállítási költségek csökkentéséhez, és nem utolsósorban megfelelő állami támogatás, ösztönzés, ahogy ez Európa sok országában már bevett gyakorlat.
Hozzászólások
Azt nem értem, hogy ha a cikk úgy kezdődik, hogy: A gáz árának fokozatos emelkedésével nem véletlen....
Akkor miért a villanybojlerrel hasonlítja össze a szerző az árakat? Talán azért, mert gázzal nem lenne versenyképes?
Mobiv!
Pontosan ez fogalmazódott meg bennem is. A gáz kb. 120 Ft/m3, ami kb 9,4 kWh-nak felel meg. Így 1 kWh gáz ára 12,7 Ft, a cikkben közölt 1550 kWh fogyasztás, így 19 700 Ft-ra jön ki szemben a 29 648 Ft-os hőszivattyús árral. A cikkben említett bányhatósági és vízügyi engedélyezések és a telepítési (talajfúrási munkák, csőfeltetési, stb) munkák költsége sokszorosa a gázkazánénak. A legjobb hatásfokú kondenzációs kazánok kaphatók 250 00 Ft-ért, hőszivattyúk milliókért. Biztos, hogy csodafegyver ez? Vagy egy hőszivattyús cég PR cikke?
Ha hosszú távban gondolkodunk, akkor ne felejtsük el, hogy a gáz ár fog még feljebb menni.
Amúgy ez a hőszivattyú, hasonló téma mint mondjuk a ledes izzók. Aki jót vett, az áradozik róla, és tök elégedett a 3W fogyasztással 60W helyett, aki meg gagyit, az szidja mint a bokrot, hogy a szentjánosbogárnak nagyobb fénye van. Pl. anyós vett egy ledes izzót praktikerben valami 3000-ért, és komolyan, alig látszik hogy be van kapcsolva, mérgében ki is vágta a kukába. Én vettem 3200-ért neten (1 nap teszt olvasgatás után), és űberállat.
Hőszivattyúhoz ugyanúgy nem értenek a népek, és a tájékoztatás meg hogy is mondjam: szegényes. Persze ott a net, ásd bele magad, de pl. meghibásodási statisztika, meg hasonlók még nem áll rendelkezésre a technológiából. És azért itt nem 3000Ft-ról van szó - amit pókeren is eljátszik az ember -, hanem jellemzően milliókról. Kiszámolják - mint a cikkben - a beszerzési árat + fogyasztást véve a költségeket, karbantartás, javítás, várható élettartam meg smafu. Szóval ezzel biztos meg lehet győzni a tömegeket, de 2-3 év múlva olcsóbb is lesz, meg a tapasztalat is több lesz.
Ehhez kapcsolódó még: Én a héten két megrendelőt küldtem el. Egyiknek azt mondtam, hogy figyelj, keress rá neten arra hogy ..., és kb 20USD-ért letöltheted. Ha meg én 2 napot dolgozok rajta, az több lesz mint 20USD. A másikat meg egyenesen átirányítottam egy ismerősömhöz, hogy amit kérsz, az inkább az ő profiljába vág, ő olcsóbban és jobban megcsinálja neked mint én. Hőszivattyús cég szerintetek tenne ilyet? Mondaná a vásárlónak, hogy uram, ezt én önnek nem ajánlom, vegyen inkább helikoptert? Pedig hosszú távon jobb ez, mint átverni az ügyfelet. Az én elküldött kliensem közül az egyik azóta vissza is jött egy másik, 2 hónapos melóval.
Szakmámból eredően párszor kiszámoltuk már, hogy a gázzal szemben gyakorlatilag a mai hőszivattyú árak mellett sose térül meg a geo energia! Illetve olyan sok a megtérülési idő, hogy többszöröse a hőszivattyú élettartalmának.
Amíg a magyar állam nem támogatja olyan mértékben a megújuló energiákat mint nyugaton, addig ne várjuk hogy széles körben elterjed idehaza is.
Ami belátható időn belül megtérülhet az csak a fatüzelésű kazánok rákötése a fűtési hálózatra. Nem véletlenül beruháznak a távhőszolgáltatók is a fatüzelésű erőművekbe... ;)
Kedves Bihari Szabolcs!
Egy "kissé" bulvárosra sikeredett ez a "csodafegyver".
A hőszivattyú egy villamos berendezés, ezen berendezés hasznosítani tudja a környezeti hőt, talajhőt.
Egy ilyen gép csak laikusoknak csoda.
Energetikailag, amennyiben hálózatról üzemeltetjük, a levegős változata, semmi haszonnal nem jár, földhő esetén 25-40% lehet, ha jól megtervezték és jól kivitelezték.
A hasznot (ami nem energetikai) a kedvezményes tarifa jelentheti, amíg van.
Nagy előnye lehet ott, ahol hűtés igény is van, de pl. ilyen csak egy rosszul tervezett, használt családi háznál merülhet fel.
A HMV példa a legrosszabb, ami csak lehet, egy hőszivattyú hasznának elemzésére, mivel a magas hőmérséklet végett, csak drágábban állítható elő vele a kívánt hőmérséklet, mint földgázzal.
symbilic,
azért még kicsit számolgassatok, mert vannak esetek, amikor csak a hőszivattyú térül meg, minden mással szemben!
A Távhő meg egy másik állatfajta, de még ott sem lehet reménytelen.
Tisztelt Bihari Úr!
Érdemes lenne megemlíteni egy ilyen 80 literes fali hőszivattyú beruházási költségeit is. Azt hiszem óvatos becslés a részemről, ha több százezer forintra taksálom. Azt sem írta le, hogy egy ilyen gép üzemeltetése nem csak az áramszámla kifizetéséből áll. Sekkit sem szeretnék elriasztani a hőszivattyú használatától, de mindenképpen teljes képet kellene rajzolni egy ilyen beruházás környezetre és pénztárcára gyakorolt hatásairól.
Engem leginkább a lakás "elhasznált" levegőjét hasznosító hőszivattyú ötlete lepett meg. Ha jól értem, akkor röviden úgy működik a gép, hogy a lakás levegőjét beszívja, annak energiáját a tartályban lévő víznek átadja, majd a levegőt kidobja (mondjuk kültérbe). Számoljunk egy kicsit:
1. Tegyük fel, hogy a gép 22 fokos levegőt szív a lakásból és 12 fokosat dob ki, azaz 10 fok a hőlépcső.
2. Az elszívott levegő helyére külső levegő áramlik.
3. Tegyük fel, hogy a kinti hőmérséklet 12 fok. Ekkor a fűtési rendszer ezt a levegőt felfűti 22 fokra.
Így az egész rendszer (lakás) energia mérlege negatív, hiszen az egész folyamat áram használatával zajlik. Ettől kezdve a hőszivattyút kvázi villanybojlernek tekinthetjük.
Azt hiszem ebből a megközelítésből jól látszik, hogy az egész rendszer működésének hatékonysága a hőfoklépcsőn és a külső levegő hőmérsékletén múlik. Azt kell mondanom, hogy az év legnagyobb részében ez a gép csak egy szellőző ventilátoros villanybojler, és inkább kárt okoz az intenzív szellőztetéssel, mint hasznot hozna.
Kérem cáfoljon meg.
Kedves Kamo és Symbolik!
Lehet,hogy bulvárosra sikeredett a cím,de,hogy a levegős hőszivattyú semmi haszonnal nem jár!-ez nem igaz.Mínusz 10C° alatt valóban gyengébb a mutató, viszont +2-3C°-tól igen jó COP értéket produkál,e fölött meg különösen.
Symbolic! Az autód mikor térül meg, amit magánszemélyként használsz?
Egyébként a nem környezetkímélő készülék és az inteligensebb közötti különbséggel számoljunk csak.Azonban a környezet-terhelés közvetett és közvetlen költségét is kellene forintosítani.Pl a gyógyszereinkért is kell fizetnünk,amit a környezeti károk miatt is kell szednünk,és még sok másért.
Az állami támogatás: az állami pént a hülye is el tudja verni. Az idén 30%
és max.500.000,-Ft(az összeg pontosságában nem vagyok biztos) támogatást vehetünk igénybe, az autó vásárlásakor pedig reg.adót fizetünk.Én is örülnék,ha támogatottabb lenne a program, de az ország kültségvetéséhez mérten még ez is jó, ez is örvendetes.A nap- és a levegő ill.földhő energiája a leg környezetkímélőbb,a tüzifáé már nem ennyire.(Igaz sokkal jobb mint a gáz). Végezetül: úgy gondolom, amig fejben nem dől el, hogy környezettudatosan akarok élni, addig mindig találunk kifogást, hogy miért nem lehet megoldani a beruházást.Aki előre akar jutni az megoldást kers, aki nem, az kifogást.(nálam 10 éve mőködik napkollektor, állami támogatás nélkül valósult meg,és majd később vettem személyautót)
Végtelen szomorúság tölti el szívem az olvasottak miatt.
A legtöbb víz-víz hőszivattyú már -2 Celsius fokon eléri a 4-es COP-t (persze fagyállós közeg kell hozzá). Ennél pedig a helyzet csak jobb lehet, ha jól ásták le a talajszondát. Általában belátható, hogy a hőszivattyú üzemeltetésének (nem az egész beruházásnak!!) a gazdaságossági határa ott van, ahol a COP egyenlő a villanyáramból és gázból származó egységnyi hő árának arányával. Jelenleg pedig a villany ára kb. háromszorosa a gázénak, egységnyi hőre számítva és kondenzációs kazánt figyelembe véve.
Amiről a cikk sajnos hallgat, az az, hogy ehhez át kell építeni a meglévő ház teljes fűtési rendszerét alacsony hőmérsékletűre (35 fok körülire), mert magasabb előremenő vízhőmérsékletnél drasztikusan csökken a COP.
tantum: szerintem Németországban a 2500-3000 jurós átlagfizetés mellett sincsenek olyan környezettudatosak az emberek, mint amit te üdvösnek gondolsz. Az energiával akkor fognak spórolni, ha az fehéren-feketén kimutatható, hogy költségmegtakarítást is jelent.
Pl. http://www.anrodiszlec.hu/articl...
keress rá arra, hogy Pesszimista, és ott egy táblázat.
LifeLight GU10 60 LED 5 520 Ft/12000 óra
ennek megfelelő (valójában kicsit gyengébb hagyományos)
GE Spot GU10 Halogén 35 Watt 21 900 Ft/12000 óra
Ez cikk, fekete, fehér megtérülési adatokkal, beruházás, élettartam, fogyasztás, minőség - minden megvan benne.
Megtérül a LED izzó? Igen. Környezetbarát? Igen, de valójában kit érdekel?
tantum:
"A nap- és a levegő ill.földhő energiája a leg környezetkímélőbb,a tüzifáé már nem ennyire."
Pedig épp a tűzifa energiája nulla emissziós, ha gondoskodnak az újratelepítésről. A levegős vagy vizes hőszivattyú ellenben csak akkor nulla emissziós, ha az elektromos energiát atomerőműben vagy fatüzelésű erőműben állítják elő. Vagyis tévesen állítod, hogy a levegő és a földhő energiája a legkörnyezetkímélőbb, mert azt az energiát ki is kell vonni belőlük és sajnos ott van az a fránya második főtétel.
Tüzifa 0 emissziós?
Fa nő az erdőben, favágó kezében a Stihl környezetkimélő láncfürésszel a kezében, rönk feltéve a katalizátoros Zetorra mile leér az erőből eléget 10 liter gáz és 3 motorolajat. Telepen felaprítják, és házhoz wzállítja az Ifás.
0 emissziós az a fa amit nem ültetnek el, vagy ha már elültetted, akkor hagyd békén ahol van.
épületgépésztervező:
Elszigetelten nézve látszólag igazad van, de rendszerszinten mégsem. Megfelelő EROEI érték esetén - és ez a tűzifánál megvan - a körfolyamat nulla emissziós szinten fenntartható. Pl. a tűzifa egy részéből etanolt fermentálva megvan a fűrész és a zetor üzemanyaga. (Ha a zetor dízellel megy, akkor az etanolt elcseréljük biodízelre.) És persze nem szükséges a fából nyert üzemanyaggal számolni, már akkor is nulla emissziónál vagyunk, ha a fa nettó energiája (a kitermelés és feldolgozás energiaszükségletének levonása után) kiváltja az egyébként fűtésre használt gázt.
Ezek természetesen csak átmeneti megoldásnak jók, a legjobb az atomerőmű lenne, lehetőleg tenyésztő reaktorral együtt. De attól tartok, túl optimista vagyok, az atomenergiától való irracionális félelmek erősebbek lesznek.
Goompah:
Amit leírtál az az emissziós PM. :-)
Fogalmam sincs, mit rövidítesz PM-mel, de ha azt akartad volna, hogy megértsem a hozzászólásodat, bizonyára úgy írtad volna.
Gondoltam revansot veszek a EROEI miatt.:-) Bár szerintem én a nyomadba sem érek.
PM=perpetum mobile
Az EROEI simán kereshető, nem fogsz 10,000 találatot kapni, mint a PM-re. Angol Wikipedián is megtalálod.
Megkérdezhetem, miért írtad, hogy "Végtelen szomorúság tölti el szívem az olvasottak miatt"? A hőszivattyúkkal valóban olcsóbban megoldható a fűtés, bár a környezettudatosság és a megújuló energiák emlegetése velük kapcsolatban kissé túlzás, főleg amíg főképp fosszilis energiahordózókból származik a felhasznált villany. De némi megtakarítás még így is van, mert a hőerőmű pesszimistán számolva kb. 40%-os hatásfokkal termeli az áramot, ez a hálózati veszteségekkel legyen 36%. Ez átlag 5-ös COP-vel számolva (5 fokos talajvíz, 35 fokos előremenő hőmérséklet) kb. 180%, míg ugyanaz a gáz a kazánban eltüzelve 100% alatt van (a kondenzációs kazán 108%-os hatásfokát hagyjuk meg a prospektusoknak). És akkor még nem vettük figyelembe, hogy a kondenzációs kazán villamos energiát is fogyaszt...
Persze a beruházás és a karbantartás költsége miatt a nettó nyereség jóval kisebb lesz.
Miért írtam? Mert elolvastam. :-)
Tele az írás pontatlanságokkal. Most nagyon finom voltam.
Azért a COP-vel csak óvatosan. Az 5 még lottóban is sok.:-)
Lassan magam is elhiszem, hogy butaság volt minden eddigi környezetkímélő ténykedésem- a fentiek után. Hülyeség a napenergia hasznisítás,más megújulóenergia hasznosítása,hőszivattyú. A tőlünk fejlettebb gazdaságok- akiket mi még csak egyre messziről követünk- már ebben látják főként a jövő energiaforrást, mi magyarok-itt ismét- be akarjuk magunk előtt bizonyítani(nekik nem tudjuk),amit őkk tesznek, az a környezet romboló és, hogy hogyan maradjunk le még jobban tőlük. Hát ez az én igen nagy bánatom: mi "csak" magyarok vagyunk.
Goompah: tüzifa tényleg CO2 semleges, a gond ott inkább azzal van, hogy a fa, szén tüzelés kén-dioxid szennyezése elég magas. Ugye ebből lesz a savas eső, ami nem vicc.
Persze hőerőműben ezt megoldják, de otthon szerintem elég kevés ember vezeti a füstgázt meszes fürdőbe. Ettől függően reálisan tényleg a tüzifa a legolcsóbb fenntartható fűtési megoldás.
Üdv az Uraknak!
Sok okoskodás után egy kis gyakorlat... A házam tavaly készült el. Összesen 340 nm a fűtött terület. Geotermikus rendszerem van - talajszondákkal. Ezenfelül a rendszer még a következő elemeket tartalmazza: napkollektorok, vízteres kandalló és egy vegyes-tüzelésű kazán.
Tapasztalatok. Elég kemény volt az idei tél. Nevetséges villanyszámlákat fizettem novemberre, decemberre, januárra és februárra alig érte el a 120,000 forintot. Összehasonlítva, hogy ismerőseim ugyanezen idő alatt, hasonló méretű fűtött területre 300,000 forint gázszámlát fizettek, azt hiszem, hogy nem kell mondanom, hogy hova billen a mérleg nyelve.
DE! (mert az életben mindig van "de" nagybetűkkel és felkiáltójelekkel).
Ahhoz, hogy ilyen összeget fizessek elég sok extrát kellett beépíteni az építkezés során.
Pl. a 38-as porotherm téglán még 8 centis rockwool közetgyapot szigetelés van. Ezen újabb 6 centiméteres nyers / vágott tégla burkolat van. Tehát csak a falak több, mint 50 centiméter vastagok.
A nyílászárók tripla üvegezésűek, speciális szigetelésű redőnyökkel ellátva. A rendszer tetején egy intelligens épületüzemeltetési rendszer áll, amely többek között a nap járásának, évszakoknak megfelelően emeli fel és engedi le a redőnyöket illetve vezérli a fűtést és hűtést.
Ha mindent összeadunk, akkor a renszer kb. 6-7 millió forinttal többe kerül, mint egy gázos. Azonban csak így van értelme csinálni. Annak sem látom sok értelmét, hogy az ember utólag, egy kész házba belefusiztasson egy geo-s rendszert, mert csak padló- vagy falfűtéssel érdemes kivitelezni. Radiátorokkal tragikus lesz a hatásfoka, hiszen az előremenő víz hőmérséklete kb. 35-40 fokos.
A már korábban leírt levegős rendszer hatásfoka 0 fok környékén elképesztően nagyot esik. Rá kell segíteni gázzal télen. Akkor meg mi értelme van?
Megfelelő teleknagyság esetén a visszintes rendszer ajánlott, ekkor azonban az ember lemondhat a kertről a későbbiekben, mert max. fűvek és bokrok maradnak meg.
A legolcsóbb a vízes rendszer, ehhez viszont olyan kútra van szükség, amelynek 3-4 éve beállt vízhozama van.
Tantum:
Nem hülyeség csak nálunk érdekes gyakorlat van. Aki 15-20 évvel ezelőtt klímáztatott az biztos, hogy gazdag ember volt, tehát lehúzták, mint a szaros gatyát.
Aki 5-8 évvel ezelőtt kandallót építtetett az biztos, hogy gazdag ember volt, tehát lehúzták, mint a szaros gatyát.
Aki mostanában rááll a geotermikus fűtésre az biztos, hogy gazdag ember, tehát lehúzzák, mint a szaros gatyát.
Ez a nagy magyar rögvalóság.
A rendszer alapvető része a fúrás. Sorra kerestem meg a cégeket, akik szemrebbenés nélkül mondtak 3-4 milliós összegeket azért, hogy 3 db 90-100 méteres lyukat fúrjanak pár nap alatt.
Mindezt olyan gépparkkal adják elő, amely áll egy kb. 40 éves teherautó vázból rajta egy ósdi fúróberendezéssel. A neten kb. 14-16 millió forintot kérnek egy ilyen gépért.
Tehát senki ne várja, hogy Bruce Williis és jóképességű csapata vonul fel az Armageddonból. :) A vonuló brigád általában áll egy fúrómesterből és két droidból. A fúrómester szorgalmasan jegyzetel és rángatja a fúró pneumatikus karját, míg a droidok állnak és bámulnak.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy azzal a cég vezetőjével, akinek láttam egy kis értelmet a szemében és sikerült megegyeznem az eredetileg befügött ár felén, hogy nem egészen négy napos munkáért sok, nagyon sok kb. két millió forint. Igaz ebbe már benne vannak olyan addicionális költségek, mint a négy nap alatt elhasznált kb 160 köbméter víz, a konténerek, az iszapülepítő kiásatása és visszatelepítése.
Ha valakinek vannak idomított vakondjai, annak elég olcsón kijön a rendszer :)
A magyar államnak nem a rendszereket kellene támogatni idióta pályazatokkal, hanem pl. a fúrás költséget kellene visszatéríteni. Átverhetetlen volna a szisztéma. Én bemutatom a számlát, valami könyökvédős meg kijön és megnézni, hogy tényleg geotermikus energiával fűtök, hűtök-e? Ennyi. És nyolc nap múlva vissza kelljen utalniuk az összeget.
nancsi:
Nem vagyok igazán tájékozott a témában, ezért alaposan tévedhetek, de nekem úgy rémlik, hogy a fa égéstermékei között nem jellemző a kéndioxid. (Igaz, van helyette bőven más, főként a levegőbe kerülő szilárd részecskékre gondolok.) A szénre és az olajra persze igaz a kéndioxid, de az nem is megújuló energiaforrás.
(Ha a fák által a szennyezett légkörből megkötött kénre gondolsz, akkor az a CO2-höz hasonlóan csak körforgás, de ettől még nem nő a kéndioxid mennyisége, ahogy a CO2-é sem.)
MormotaPhil:
A gázrásegítés a leghidegebb pár hétben annyira nem marhaság, de a határ meghúzása pontos számítást igényel. Két-három igazán hideg hét miatt nem érdemes kétszeres teljesítményt beépíteni, mert erősen drágítja a beruházást. Továbbá lényegesen a névleges teljesítmény alatt üzemeltetve a hőszivattyúk hatásfoka is romlik, vagyis amit nyernél azzal, hogy a leghidegebb pár hétben nem kell gázzal rásegítened, azt elveszítheted a fennmaradó időszakban elérhető kissé alacsonyabb COP révén. Persze ez csak az elmélet, mert pl. nem sok olyan hőszivattyú-adatlapot láttam, ahol nemcsak a közeg és az elérni kívánt fűtővíz hőmérséklete, hanem a névleges teljesítmény százaléka szerint is fel volt tüntetve a COP. Egészen konkrétan egyetlen ilyet sem láttam. :)
Nézz be a hőszivattyú lap.hu-ra ott láthatsz valós időben működő hőszivattyút. Online hőszivattyú pont alatt. Jó jó most nem működik, de a téli napokat visszakeresheted.
Megjegyzem a hőszivattyúk nagy többségét nem tudod részterhelésen működtetni mert on off rendszerüek. A levegősök között jobban terjed az inverteres, mivel azok klímából öröklik az alapokat.
Ezért írtam az előbb, hogy lényegesen a névleges teljesítmény alatt romlik a hatékonyság. (Az is névleges alatti üzem, ha gyakran ki-bekapcsol az eszköz.) Az inverteres üzeműeknél részterhelésen még kicsit javulhat is a hatásfok. Ezek elterjedése csak idő kérdése, egyelőre még az on-off rendszerűekkel is lehet kaszálni, így volt ez a klímáknál is.
A levegősőknél találod az inverteres hőszivattyúkat, mert nekeik már van ilyen dobozuk.
Ha megnézed a kímások tudnak levegős hőszivattyút csinálni, mig a kazánosok nem, vagy valami borzadály amivel előállnak. Szondás vizes esetben fordított a helyezet. Aki klímás van egy valamilyen folyadékhűtő készüléke azt foltozza és kinevezi hőszivattyúnak. Az sem zavarja őket, hogy a COP-jük 3,5 körül mozog.
Nagyon kaszálni nem hiszem, hogy nagyot lehetne. Kicsi a széria.
MormotaPhil!
Azt nem említetted, hogy az ismerőseid (akik a magasabb gázszámlát fizették) milyen hőszigeteléssel elátott házban laknak. Kétlem, hogy ugyanolyan jó hőszigeteléssel és ablakokkal rendelkeznek, mint a tied. Ha ugyanolyan lenne, akkor nem lenne ekkora különbség a két számla között (ha egyátalán lenne). Így pedig nincs értelme a két számlát összehasonlítani,mert a különbség nem a hőszivattyú "csodafegyver" mivolta, hanem sokkal inkább a jó hőszigetelésnek köszönhető... Egyébbként csak úgy egyszerűen a 6 MFt-os töbletköltséget évi 200 000 Ft különbséggel elosztva 30 év jött ki. A kmostani ajánlások szerint ami 10 év alatt nem térül meg abba nem érdemes belefektetni pénzt.