Húszezer négyzetméteres irodaház épül a Váci út és a Dózsa György út kereszteződésénél, az Ibis szálloda helyén – jelentette be az épület új tulajdonosa, a Futureal. A hír meglepheti azokat, akik figyelemmel követték a Finta József tervei alapján emelt, eredetileg Hotel Volga néven megnyílt épület sorsát. Tavaly januárban ugyanis még úgy volt, új szálloda kerül a helyére.
A tavalyi Média Építészeti Díjon közönségdíjjal elismert Budapesti Mozgásjavító Iskola tervezőinél, a 3h építészirodában készülnek a Váci út legújabb irodaházának tervei. Gunther Zsolt és Csillag Katalin műhelye a Futureal megbízásából dolgozik a 20 ezer négyzetméteres épület tervein, amely a Váci úti irodafolyosó legszembeötlőbb sarkán kap helyet, közvetlenül a metróállomás fölött.
A zsűrit kissé zavarba ejtve, de magabiztos fölénnyel nyert a Dohány utcai Hungária fürdő felújítása, Vékony Péter munkája a 2010-es Média Építészeti Díjon. Az index.hu közönségszavazásán a 3h építésziroda, azaz Csillag Katalin és Gunther Zsolt, valamint Anthony Gall munkája, a budapesti Mozgásjavító Intézet bővítése vitte el a pálmát – a Trafóban rendezett zsűrizésen ez egyébként a második lett. A tervek közül a médiazsűri és a közönség tetszését is Tirbus Ferenc munkája, a norvégiai Notoddenbe tervezett Könyv- és Bluesház nyerte el.
A Dohány utcai Hungária fürdő felújított homlokzata
Az est fényét jelenlétével és többszöri kérésre néhány szóval is jelentősen emelte Bán Ferenc – Csete György, Bitó János és Mőcsényi Mihály után ezúttal a Tokajban élő mestert köszöntötte fel 70. születésnapja alkalmából a Média Építészeti Díja szervezőbrigádja. Pásztor Erika Katalina kisfilmjében Bán Ferenc néhány makettben vagy rajzlapon maradt munkáját is megismerhette a közönség, bennük az est kiemelkedően eredeti gondolataival.
Az akadálymentesítés Magyarországon még sokáig problémát fog jelenteni. Történelmi középületeink jó részénél az roppant nehezen megvalósítható, és ez alól az iskolák sem számítanak kivételnek. A 3h építésziroda tervezésében azonban nemrég elkészült egy örvendetes példa. Igaz, itt a teljes akadálymentesség központi elvárást jelentett, hiszen a megbízó, a budapesti Mozgásjavító Iskola nebulóinak jó része érintett.
„Az akadálymentesség ebben az esetben nem kiegészítő, hanem alapfunkció volt” - meséli Csillag Katalin, aki férjével, Gunther Zsolttal a kevés, külföldön is számon tartott hazai építészműhely közé tartozó 3h vezetője. A Mexikói úton működő iskola diákjai között többségben vannak a kerekesszékesek és a segédeszközt használók. Az akadálymentesség így nem merülhetett ki rámpák és liftek telepítésében – bár az épület ebből a szempontból is megfelel a maximális elvárásoknak.
A dán főváros Természettudományi Múzeuma 2008 elején írt ki nemzetközi, nyílt ötletpályázatot funkcióinak egy tömbben, az eklektikus stílusú ún. „Ezüst Négyzetben” való egyesítésére. A budapesti 3h építésziroda előkelő helyezést ért el a 120 beérkezett pályázat közül: tervük kiemelt megvételt nyert. A zsűri szerint a terv kiemelkedő erénye a különböző területek: a tájépítészet és az építészet egységes kezelése.
Az oktatással kapcsolatban Magyarországon többnyire csak panaszkodást hallani, legyen szó pedagógusról, szülőről vagy politikusról - hogy a diákokról ne is beszéljünk. Kevesen tudják viszont, hogy a rendszerváltás óta több tucatnyi olyan iskolaépületet emeltek az országban, amely nemzetközi összehasonlításban is megállná a helyét. Az alábbiakban ezek közül válogattuk ki azt a tíz általános és középfokú oktatási intézményt, amely véleményünk szerint reprezentálja a hazai oktatási építészet élvonalát. A cikk végén olvasóink segítségét kérjük abban, hogy vajon melyik Magyarország legszebb iskolája.
A kiválogatott példákon is látszik, hogy az iskolaépítési láznak több oka volt. A rendszerváltás után az egyházak vagy visszakapták régi ingatlanaikat, vagy újak építésébe kezdtek - így született számos kiváló épület, például a piaristák szegedi középiskolája (tervező: Golda János, M-Teampannon). Új jelenség volt a különböző nemzetiségi iskolák létrejötte; az itt szereplőkön túl ilyen az amerikai vagy a francia gimnázium, de joggal követelne helyet listánkon a budai Lauder Javne Alapítványi Iskola (tervező: Virág Csaba) vagy a hátrányos helyzetű diákokat segítő mánfai Collegium Martineum (tervező: Pelényi Margit) is. Említésre érdemes a művészeti iskolák szerepének megerősödése is. És most lássuk a tíz éllovast!
