A dizájnerek butikjaival szemben ma már az is elvárás, hogy egyedi, néha egészen extrém enteriőröket és burkolatokat alakítsanak ki, hogy a vásárlók egy másik dimenzióban érezzék magukat, amíg betérnek körülnézni. Kengo Kuma japán dizájner ebből a megfontolásból kaptárszerű képződménnyé változtatta egy tokiói, butikként és kávézóként működő épület belső tereit.
Azok számára, akik egy belvárosi lakásban és az irodában élik hétköznapjaikat, és maximum a legközelebbi parkig jutnak el, a természet látványa, nyugalma szinte luxusnak számít. A Klaus Wangen Design szándékosan göcsörtös fapaneljeivel (Split) egy darab erdőt csempészhetünk a helyiségekbe.
Nem törvényszerű, hogy egy fürdőszobában mindenképpen csempe borítsa a falakat, vagy a kádak oldalát. Az Idea Design tervezői szerint egy mintás faburkolat is megteszi.
Japán éttermet nyitni Jakartában elég kockázatos vállalkozás, az ötlet sikerében maga a tulajdonos sem volt biztos. Ezért úgy döntött, nem akar kőépületre beruházni, amelyet egy esetleges kudarc után esetleg le kell majd bontani. Maradt a bambusznál, így nemcsak a japán gasztronómia, hanem a rendhagyó enteriőr is vonzza majd a vendégeket.
Egy boroshordó pályafutása általában véget ér, amikor már nem tud semmit hozzátenni a bor zamatához, vagy elöregszik a fája. Kivéve, ha padló készül belőle.
A bambusz rendkívül környezetbarát építőanyag: jóval olcsóbb a legtöbb faanyagnál, ráadásul azokkal ellentétben jóval nagyobb mennyiségben rendelkezésünkre áll a gyorsan növekvő nyersanyag. Az előre gyártott bel- és kültéri faburkolatokra specializálódott brit BCL cég nemrég bemutatta bambusz alapanyagú előre gyártott falburkoló rendszerét.A panelek felülete első osztályú tölgyfa burkolatra emlékeztet, viszont ennél a faanyagnál jóval olcsóbb anyagról van szó.
Joel Klippert, a fenntartható építészben használatos anyagok kifejlesztésének egyik legnagyobb pionírja a jelek szerint újabb jelentős művet tett le az asztalra: a Paper Stone és az EcoTop újrahasznosított papírból készült építőlapok sikere után most itt az EcoClad, egy újrahasznosított papírból, fa- és bambuszrostokból készült elegáns kültéri falburkolat.
A hosszú tél erős jeleket hagyott a környezetünkön, itt az idő hát egy alapos nagytakarításnak. Érdemes a ház körül kezdeni, hiszen a téli időjárás hatásának leginkább ez a terület volt kitéve. Összegyűjtöttük a leggyakoribb ház körüli jelenségeket, amiket érdemes és lehet is orvosolni.
Alga, moha, penész
A kültéri felületeket egy évben egyszer érdemes ellenőrizni. Ezek a felületek ugyanolyan odafigyelést és törődést igényelnek, mint az autó, amit mosással és viasszal tartunk formában. A penész, a moha, az alga, a pollenek nagy ellenségei az egész évben kint álló fafelületeknek. Gyakran ha a fa túl nagy nedvességnek van kitéve, vagy a korábban használt festék nem tartalmazott elegendő algavédőt, vagy egyszerűen olyan növényzet van a közelben, akkor megjelennek a zöld foltok. Érdemes az ilyen felületet karbantartó tisztítóval lekezelni. Ecsettel vagy puha szivaccsal vihetjük fel a leírás szerint higított oldatot. Tizenöt perc száradási idő után öblítsük le. Ha szükséges, ismételjük meg a folyamatot erősebb oldattal.
Amennyiben valaki szeretné a házát környezettudatos burkolattal ellátni, és azt akarja, hogy ez még látsszon is rajta, nos, annak ideális választás a fakéregből készült zsindely. Ezt a tartós (a gyártó által megadott élettartam 75 év) és esztétikus anyagot ugyanis semmiféle vegyszerrel nem kell kezelni, ráadásul kiváló hang- és hőszigetelő.
A bambusz manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő faanyag-helyettesítő, gyors növekedésű, megújuló építőanyag. Ez nem csoda, ha figyelembe vesszük e növény különleges tulajdonságait, például azt, hogy fizikai tulajdonságai, teherbírása vetekszik az acéléval. A bambusznövény naponta akár több mint 1 métert képes növekedni. Az sem mellékes, hogy ötször annyi szén-dioxidot vesz fel, és 35%-kal több oxigént termel, mint a lombos fák.
