Csütörtöktől vasárnapig is kínál programot a FUGA, lesz előadás Kistelegdi Istvánnal a környezettudatos tervezéssel, és koncert is.
Csütörtöktől vasárnapig is kínál programot a FUGA, lesz előadás Kistelegdi Istvánnal a környezettudatos tervezéssel, és koncert is.
A parlament támogatásával jövőre felépülhet a második világháború alatt meggyilkolt magyarok emlékműve a vajdasági Csurogon. A magyar és német katonák által irányított hideg napok alatt, 1942-ben a település 800, főleg szerb lakóját hurcolták el és gyilkolták meg, a délvidéki vérengzések során 1944-ben a jugoszláv partizánalakulatok bosszúja körülbelül háromezer, főleg magyar áldozatot követelt. Csurog megmaradt magyar lakóit ekkor mindenüktől megfosztották és lakóhelyükről is kitiltották.
Magyar építésziroda is szerepel az első átfogó publikációban, amely az építészeti vázlatokkal és grafikákkal foglalkozik. Will Jones könyvét Architects’ Sketchbook címmel a neves Thames & Hudson kiadó jelentette meg, és több mint 750 illusztrációja közé a budapesti A4 Stúdióból származó hét grafika is bekerült.
Egyelőre spontán módon alakul a Balaton turisztikai célpontként való újrapozicionálása: a külföldi turisták évről-évre elmaradoznak, egyre több viszont a hazai közönséget megcélzó program és fejlesztés. A központi irányítás, illetve a régiót összefogó Balaton Fejlesztési Tanács egyelőre várat magára a jövőbe mutató intézkedésekkel, mint ahogy a válság végét várják a fejlesztők is, például a déli part kempingjeit megszerző és nagyszabású fejlesztési programjaihoz egyelőre hitel után keresgélő SCD Group. A helyi önkormányzatok azonban nem nagyon várhatnak a csodára: a stagnáló kereskedelem és idegenforgalom, valamint a kínálkozó uniós fejlesztési források egyaránt lépésre ösztönöznek.

Eddig Balatonfüred bizonyult a legügyesebbnek: a több ütemben, példás módon helyreállított városközpont, a kibővített és újranyitott Anna Grand Hotel, a felújított és új kulturális intézmények szilárd jövőképről és hatékony városvezetésről árulkodnak. Valami megmozdult azonban a szemközti parton, Siófokon is. A ma 25 ezres városnak, leginkább a hatvanas-hetvenes évek intenzív építkezései következtében, nincs Füredhez hasonló történelmi központja, idegenforgalma pedig a néhány fürdésre alkalmas hónapra korlátozódik – lásd a turisztikai szlogent: „Siófok, a nyár fővárosa”. A település két, országos jelentőségű építészeti emléke a Molnár Péter tervezte, kevesek által ismert meteorológiai obszervatórium, amely elsősorban történeti értéket képvisel, valamint Makovecz Imre látványosságnak sem utolsó evangélikus temploma – ezen túl azonban kevés dolog akad, amiért momentán érdemes Siófokra látogatni.
Szeptember 14-én az alapkőletétellel megkezdődött az új szentendrei köztemető építése; az ünnepségen részt vett a város polgármestere és főépítésze, valamint a terveket készítő A4 Stúdió vezetője, Kendik Géza építész is. Az iroda tavaly ezzel a tervével díjat nyert a Barcelonában rendezett World Architecture Festivalon.
December 10-én a World Architecture Festival zsűritagja, Simon Allford Budapesten adta át a rendezvény díját az A4 Stúdiót vezető Kendik Gézának. A magyar műhely által tervezett szentendrei temető sikeréről, a nemzetközi mezőnyben elért két kiemelkedő helyezésről a hg.hu-n is beszámoltunk. A budapesti helyszínen nyílt alkalmunk beszélgetni Simon Allforddal, aki amellett, hogy saját, két évtizeddel ezelőtt alapított Allford Hall Monaghan Morris nevű irodájának vezetője, az előző ciklusban öt évig a Royal Institute of British Architects (RIBA) oktatási ügyekért felelős alelnökeként is tevékenykedett.

Hg.hu: Meleg szavakkal méltatta a szentendrei tervet: saját benyomásait írta le, vagy a zsűri véleményét tolmácsolta?
Simon Allford: Azt hiszem, elsősorban a saját gondolataimat öntöttem szavakba, de a zsűri tagjaival egyetértésben is hasonló véleményt alakítottunk ki. Charles Jencks, ha más szavakkal is, ugyanazt mondta, amit jómagam.
Világhírű építész érkezik Magyarországra, hogy a World Architecture Festival kategóriagyőztes magyar tervét méltassa. Az A4 építészirodának a szentendrei temetőhöz készített terve november elején részesült az elismerésben, december 10-én pedig a zsűritag Simon Allford, a royal Institute of British Architects alelnöke Varga Tamással, a Műegyetem Építészmérnöki Karának dékánhelyettese és Losonczi Áron, az üvegbeton feltalálója közösen részletezik a terv erényeit a Kopaszi-gáton.
A cím meglepőnek tűnhet, de igaz: Szentendre egyelőre csak papíron létező új temetője a 2009-es World Architecture Festival egyik kategóriagyőztese lett, és csak hajszállal maradt le arról, hogy az év legjobb tervének válasszák. Az elismerés nem csupán a terveket készítő budapesti A4 Stúdiónak szól, de túlzás nélkül a magyar építészet egyik legkomolyabb sikere az utóbbi években. A november 4-6. között, Barcelonában zajló fesztiválról épp csak hazatért tervezőket: Kendik Gézát, Papp Zoltán Tibort és Vilics Árpádot kérdeztük.

Mégis mi indít egy kis magyar építészirodát arra, hogy több ezer fős nemzetközi mezőnyben, a legnagyobb nevekkel mérje össze magát? „A debreceni Loki példája” – válaszolja az A4 Stúdiót vezető Kendik Géza, aki meglehetősen kedveli a sporthasonlatokat – „megnyerték a hazai bajnokságot, de mindenki arra kíváncsi, mit ér ez a győzelem külföldön.” Az idén másodjára megrendezett World Architecture Festival pedig jelenleg a világ legnagyobb nyitott, szakmai versenye, ahol építészek bírálnak építészeket. Itt nincsenek „rokonok”, és nem a szponzor osztja a díjakat: csak és kizárólag a teljesítmény számít.
A legjobb, tervezés alatt álló projektek közé került az A4 Stúdió által tervezett szendendrei temető a World Architecture Festival versenyén. A több mint ezerötszáz, a világ minden tájáról érkezett építész részvételével zajló barcelonai konferencián november 5-én hirdették ki a legjobb megépült projekteket, november 6-án pedig a jövendő épületek élcsapatát hozták nyilvánosságra. Utóbbiban a tíz kategória egyikének, a pályázati indulóknak lett a győztese a magyar terv.
