A Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszéke 2011. november 14-től egy héten keresztül lehetőséget biztosít építész hallgatói számára, hogy kipróbálják, megtapasztalják, milyen épített világunkban kerekes székkel élni, közlekedni. A tervezési segédletek által az akadálymentes épített környezet megvalósításának elméleti elsajátítása után a gyakorlatban is megtapasztalhatják a kerekesszékkel való közlekedés sajátosságait, nehézségeit.
Tudta, hogy a lépcsőn való közlekedés vezető helyen áll az otthoni esések előidézésben? Idősek és a beteg emberek vannak leginkább kitéve a lépcsőhasználatból adódó veszélyeknek, ezért ha van rá mód, érdemes gondoskodni a tehermentesítésükről. Erre szolgál az úgynevezett lépcsőlift.
Praktikus és gazdaságos megoldás azoknak az embereknek, akik akadályozva vannak mozgásukban, vagy bizonytalanul közlekednek egyik emeletről a másikra. A mobilitás elvesztése, történjen az egy baleset következtében, vagy a korból adódóan, negatívan befolyásolja az életminőséget. A lépcsőlift segítségével kímélhető a térd- illetve hátizület, és elősegíthető egy boldogabb, aktívabb élet.
Talán kevesen gondolnák, hogy a lépcsőlift korai elődje már az 1920-as években is létezett. Ekkor fejlesztette ki ugyanis C.C Cripsen, pennsylvaniai vállalkozó, hogy egy nehéz helyzetben lévő barátján segítsen. Az autodidakta mérnök Inclin-atornak nevezte el találmányát. Néhány éve azonban egy történész, David Starkey bizonyítékot talált rá, hogy VIII. Henrik volt az első, aki lépcsőliftet használt, ugyanis egy lovagi torna alkalmával megsérült, és szolgái egy székben húzták fel-le a lépcsőn.
A világon mintegy 650 millió ember él valamilyen fogyatékossággal, Magyarországon körülbelül 600 ezer a tartósan egészségkárosodott, illetve fogyatékossággal élő emberek száma. A fogyatékkal élők világnapja kapcsán utána jártunk, milyen helyzetben vannak ma a munkaképes mozgáskorlátozottak, akiknek mindössze annyira lenne szükségük, hogy zökkenőmentesen bejussanak akadálymentesített otthonukból akadálymentesített munkahelyükre.
December 3. 1992 óta a fogyatékkal élők világnapja, amit az ENSZ azzal a céllal keltett életre, hogy „felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira”. 2006-ban az ENSZ ugyancsak decemberben fogadta el a Fogyatékkal Élő Személyek Jogairól szóló egyezményt, melyet Magyarország az elsők között írt alá, és melynek célja, hogy a fogyatékkal, segítséggel élők minél kevésbé szoruljanak a társadalom perifériájára, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és támogatással, önerőből javíthassanak életkörülményeiken. Szintén 2006-ban készült el az országos fogyatékosügyi program, mely a fogyatékossággal élők munkavállalását kívánta ösztönözni a munkáltatók támogatása által. És ha még emlékszünk rá, a közintézmények akadálymentesítésének határideje 2005. január 1-jén lejárt! Vajon most, 2009 végére hoztak-e érzékelhető változást ezek az intézkedések a mozgáskorlátozottak számára?
