Stadion, gyaloghíd, kormányzati negyed és múzeumközpont - csak néhány azok közül a nagyszabású beruházások közül, amelyek megvalósítása kormányzati oldalról komolyan felmerült az elmúlt években (az ötletparádéba még mi is beszálltunk...). Egy dolog sose merül fel: új parlament. A jelenlegi 1904-ben elkészült, hatalmas Duna-parti épületét mindenki a város és a nemzet megváltoztathatatlan szimbólumaként tartja számon, dacára annak, hogy egy háromszor ekkora ország két kamarájának épült, azaz manapság már nem igazán praktikus. Közben pedig nem is gondolnánk, hány ország épít új parlamentet mostanság. Divat? Inkább szimbólum, de persze olykor költséghatékony megoldás is a vadonatúj országháza. Körülnéztünk, miben tanulhatnánk a friss példáktól - persze csak a játék kedvéért.
Az Országház Kossuth téri épülete manapság a hétköznapi polgár számára csak a tévében létezik, bejutni a képviselők és a turisták jutnak be – az utóbbiak is csupán kis részét láthatják. Fenntartási költsége hatalmas, pénzt viszont egyáltalán nem termel, leszámítva a külföldiek belépti díjait (magyar állampolgárnak a látogatás ingyenes). A 27 kapu nagy része állandóan zárva; az egyik ülésterem kihasználatlan és a képviselők számának csökkentésével a másik, eredetileg 438 fős terem is egyre inkább az lesz. Az épület 17 745 négyzetméterét nyilvánvalóan okosabban is lehetne hasznosítani; ennek legfőbb jelenlegi akadálya az országgyűlés és a képviselők miatti szigorú biztonsági intézkedések. Ha azonban az országgyűlés elköltözne, a díszes és kevésbé díszes termeket új célokra lehetne bevetni, a kihasználatlan üléstermet például konferenciákra, rendezvényekre adva bérbe, közösségi funkciókat, kulturális központot, kiállítótermet beköltöztetve kinyitni és átadni a házat a város és az ország polgárainak. (Az elképzelés nem teljesen eredeti: hasonlók merültek fel a brüsszeli Igazságügyi Palota újrahasznosítására kiírt ötletpályázaton, aminek eredményéről mi is beszámoltunk.)
