A lehetséges megoldások között van a végleges bezárás is – erősítette meg a fenntartó önkormányzat az arról keringő britanniai pletykákat, miszerint alig négy évvel a megnyitása után lakat kerülhet Will Alsop 55 millió fontba került, extravagáns kulturális központjára. A The Public „a közösségi művészeti centrumok Wembley-ének” indult, de hatalmas botrány lett belőle: nem elég, hogy sokkal többe került, mint amennyit szántak rá, de az elvárt funkciókat sem elégíti ki.
Mi az: úgy néz ki, mint egy fekete-magenta akvárium, 52 millió fontba került és bezárt, mielőtt megnyitották volna? A találós kérdést a londoni Design Museum igazgatója, Deyan Sudjic tette fel a Guardian hasábjain még 2006-ban, és rosszindulat ide vagy oda, minden pontja helytállt. A válasz, a The Public nevű közösségi-kulturális központ ugyanis valóban szokatlan külsejű és irdatlanul drága épületet kapott, ráadásul a költségek túllépése miatt két évig zárva állt. Az eredetileg tervezett nagy csinnadrattához képest csendben, szinte „fű alatt” nyitottak meg 2008 nyarán, a galéria pedig csak idén augusztus végén tárta ki kapuit.
Pedig a szándék megvolt: a The Public „a közösségi művészeti központok Wembley-jének” indult, a maga műfajában Európa legnagyobbjának. Hogy a helyszín a 130 ezres, jelentéktelen West Bromwich, a költségeket pedig közpénzből fedezik, eleinte nem zavart senkit. Európa innenső felén még a funkciót is nehézkes megértenünk: az 1960-as évek Amerikájából indult, és mára kontinensünk nyugati felét meghódító „community art” professzionális művészek és laikusok együttműködésén alapul, műfajilag pedig sokféle lehet a klasszikus képzőművészettől a médián át a zenéig és a színházig.
Meglepő épületegyüttessel szembesülhet, aki manapság a manchester-i New Inslington környékére téved. A gyors iramban fejlődő városnegyed legújabb látványossága egy olyan kilencemeletes, 142 lakásos tömb, amely a leginkább három egymásra pakolt, vaskos hasábburgonya-szálra emlékeztet. Innen kapta a nevét is: Chips.
A csatornaparti épület akár egy klasszikus nemzeti jelkép, a "fish and chips" kifigurázásaként is értelmezhető - ha pedig bárkinek merésznek tűnne ez a gondolat, hozzátennénk, hogy a tervező Will Alsop. Az a saját bevallása szerint a nőket, a dohányzást és az alkoholt igen kedvelő úriember, akit nemrég a világ legkreatívabb építészének választottak, és aki nem sokra rá bejelentette: nyugdíjba vonul. A Chips tehát, ha a máris töb felől cáfolt történet igaz, a legendás mester utolsó alkotásai közé tartozik - de akkor is figyelemre méltó, ha eltekintünk e körülménytől. A robusztus építmény annak az átfogó városrendezésnek az első megvalósult fázisa, amelyen 2002 óta dolgozott az építész, kanálisokat és növényekkel borított lankákat vizionálva a barnamezős területre.
Visszavonul saját irodájának igazgatásából és csupán tanácsadóként tevékenykedik majd Will Alsop. A bejelentést augusztus 5-én tette a 61 esztendős brit építész, akit nemrég a Fast Company a világ legkreatívabbjának választott a maga mesterségében. A nemrég Károly wales-i herceggel éles vitába keveredő Alsop a továbbiakban a festészettel kíván foglalkozni.
