antoni gaudí

Egy helybeli férfi gyújtotta fel a barcelonai Sagrada Familia sekrestyéjét április 19-én. A tűzben megsemmisült a sekrestye berendezése, az ott tárult papi öltözékek és kiegészítők, a füsttől pedig megrongálódott a még Gaudí idejében épült kripta.

Csodálatos szecessziós épületek fotói tűntek fel a Nemzeti Múzeum kerítésén. A szabadtéri kiállítás egyenesen a barcelonai Sagrada Familia kerítéséről érkezett hozzánk, hogy hat héten keresztül bepillantást nyerhessünk általa a szecesszió három nagy építészmestere, a katalán Antoni Gaudí, a magyar Lechner Ödön és a belga Victor Horta munkásságába.

Az európai szecesszió nagymesterei - Barcelona-Brüsszel-Budapest című kiállítás a magyar uniós elnökség alkalmából rendezett kulturális programsorozat egyik kiemelkedő eseménye, ötletgazdája és kurátora pedig Keserü Katalin művészettörténész, az ELTE professzora. A kiállítást tegnap nyitották meg a Nemzeti Múzeum dísztermében, számos illusztris vendég, többek között a Sagrada Família Múzeum igazgatónőjének jelenlétében.

A legtöbb esetben semmi jó nem származik abból, ha valaki építészi vagy mérnöki képzettség nélkül gondol egyet, és nekiáll építkezni. Az esetek kis százalékában azonban csodák születnek: nem evilági, a megszokott szabályoktól, formáktól, anyagoktól elrugaszkodó építmények – amelyeket néha éppoly nehéz megérteni és megszeretni, mint a legjobb kortárs építészek munkáit. 

Ezek az épületek nem részei a hagyományos építészeti kánonnak, néha megtévesztőek, néha bájosan naivak, máskor összetéveszthetetlenül eredetiek. Az is előfordul, hogy az útikönyvekbe kerülve látogatott turisztikai helyszínekké válnak, és végül állami védelmet kapnak, nemegyszer egy-egy valódi építésznek köszönhetően. Anélkül, hogy bárkit a képzettség nélküli építkezésre buzdítanánk, összegyűjtöttük a műfaj néhány speciális, híressé lett példáját külföldről és itthonról. 

Antoní Gaudi speciális, függesztett építészeti modelljei ihlették egy ülőke tervezésére az ifjú holland designert, Bram Geenent. Még mielőtt a Sagrada Família elkötelezett csodálói méltatlankodva felszisszenének, le kell szögeznünk: a végeremény alighanem a világ legelegánsabb háromlábúja. A szénszálas műanyagból készült ülőke mindössze egyetlen kilogramot nyom, a gravitáció meghatározta szerkezetének köszönhetően mégis tökéletesen megfelel céljaira - legalábbis a tervező szerint.

A dugóban ülve igencsak távolinak tűnhet a négyes metró befejezésének határideje - de vigasztalódjunk azzal, hogy a világ más tájain akár évszázadokat is várni kell nagyobb beruházásokra. Pedig már nem a középkorban élünk... A Sagrada Familiától a World Trade Centerig nyolc építményt vettünk szemügyre, amelynek az eredeti céloknak megfelelő befejezését nem biztos, hogy megérjük. A legrégebbi 131, a legifjabb csak hét éve épül, de zömüknél még csak saccolni sem lehet az átadási időpontot.

A jelenlegi gazdasági helyzet miatt leállított számtalan projektet egy kivétellel kihagytuk a listából, mert többségükön pár éven belül folytatódnak a munkák Elhagytuk az immár közhelyessé vált magyar példákat (ld. fent), ugyancsak egy kézenfekvő és fontos példát leszámítva.

A japán sztárépítészek egész nemzedékének mestere, Toyo Ito nyerte az új barcelonai vásár- és kiállítóközpont tervezésére kiírt nemzetközi pályázatot. A világhírű alkotó kilenc pavilonból és két kivételesen szép, organikus vonalvezetésű, szinte élőnek ható toronyból álló együttest komponált meg, amelyet a természetes formák és Gaudí művei ihlettek.