árvíz

tag: árvíz

Segítség a tavalyi árvíz károsultjainak

2011.04.21. 13:04 - hg.hu

A 2010. májusi árvíz során az észak-magyarországi térségben megrongálódott épületek helyreállításában a Katolikus Karitász és a Weber is jelentős szerepet vállalt. Az érintett területeken nyújtott segítségért a szervezetek képviselői elismerő oklevelet vehettek át az Egri Főegyházmegyétől.

terranova, weber, fuga, csempe, árvíz, segítség, jótékonyság - Terranova

A helyreállító munkálatok első lépéseként a Karitász mérnökei felmérték az érintett 10 településen a több mint 400 házat, így 2010. július elején elkezdődhettek a felújítások. Kiderült, hogy olyan megoldást kell keresni, amellyel a házak nedves falai gyorsan száríthatók, és meggátolja a további nedvesedést és penészedést is. Sajnos a folyamatos nyári esőzések és az állandóan magas talajnedvesség több hagyományos anyagokkal újravakolt épületben is újabb károkat okozott.

A Mapei Kft. is részt vesz az árvízkárok okozta helyreállításban

2010.07.23. 09:07 - hg.hu

Az elmúlt hónapokban Magyarországon kialakult árvíz okozta állapotok miatt nagyon sok ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát. Több helyen megkezdődött az apadás, így megkezdődhetett az árvíz elöntés miatt sérült, összedőlt házak felmérése is.

 -

A Mapei Kft. úgy döntött, hogy ebben a helyzetben szeretne segíteni, szeretne hozzájárulni a károk okozta helyreállításban, ezért 5 000 000 Forint értékben segédanyagot ajánlott fel egy segélyszervezeten keresztül a rászorulóknak az újjáépítéshez.

Zöldtetővel az árvizek ellen

2010.06.30. 14:06 - hg

Köztudott, hogy városainkban magas a burkolt terület aránya. A beton, az aszfalt nem képes megtartani a nedvességet, esős időben a teljes csapadékmennyiség a csatornákba kerül, bár gyakran már ez is akadályokba ütközik. Nem sokkal jobb a helyzet a kevés zöld terület esetében sem, hiszen a mostanában szokásos hosszú, intenzív csapadékos időben a kevés föld hamar telítődik nedvességgel. Ki kell tehát alakítani a városi "árvíztározókat" is, aminek egyik legjobb módja a zöldtető.

 - © Austrotherm

Átmeneti tározó kialakítására a legmegfelelőbb hely az épületeink teteje. A növényzettel telepített zöld, élő felület a lapostetőkön egyszerre jelent esztétikai értéket és egy lépést az árvízvédelem érdekében. A csapadékot ugyanis a tetőre felhordott talajkeverék és a sűrű gyökérhálózat felfogja és tárolja. További segítséget nyújt, ha a talajkeverék alá olyan vízmegtartó rendszer kerül, ami elvezeti a felesleges vízmennyiséget, úgy hogy közben a növényzet fejlődéséhez szükséges vízmennyiséget megtartja, valamint biztosítja az ültetőközeg átszellőztetését.

A nagy párizsi árvíz

2010.02.01. 10:02 - Kravalik Zsuzsa

Száz évvel ezelőtt. 1910. január 28-án Párizsnál nyolc és fél méter magasan tetőzött a Szajna, 1658 óta nem látott magasságban. A nagyváros életét saját modernitása bénította meg. A víz szabadon áradt a több mint 1200 km hosszú csatornarendszerben, ami helyet adott a telefonhálózatnak, az ivóvízhálózatnak és az elektromos vezetékek rendszerének is. Az urbanizáció hatására befedett, megszüntetett csatornák, Szajna-mellékágak, patakok újra életre keltek és a folyóparttól több kilométerre is áradások, beszakadt utak, elárasztott pincék jelezték a régi medervonalakat.

Párizs, 1910: az Orsay pályaudvar víz alatt - © Bibliothèque historique de la ville de Paris

Párizs persze sohasem volt híján az áradásoknak: a VI. század óta hatvanöt nagyobb áradást tartanak számon a krónikások. A párizsi nép pedig az 1856-ban épített de l’Alma híd négy hatméteres magas katonafiguráján mérte a folyó állását. (A négy szoborból az 1974-es felújítást követően csak egy maradt meg.) Az 1910-est megelőző utolsó nagy áradás 1876 márciusában történt, ekkkor a folyó 6,5 méteren tetőzött. A vízvédelmi rendszert is ehhez az árvízhez mérték, amit aztán szinte pontosan két méterrel múlt felül a száz évvel ezelőtti árvíz. Az 1909-es év nyarának esőzései és a téli havazások felduzzasztották a folyókat, elárasztották a földeket. Aztán 1910. január 18-ától Európa szerte erős esőzések kezdődtek, aminek hatására a Szajna Párizsnál 10 napig maradt 6,5 méter felett.

Életeket menthet az úszó ház

2009.10.07. 21:10 - Ongrádi Melinda

Átadták az Egyesült Államok első olyan lakóépületét, amely árvíz esetén úszik a víz felszínén. A Morphosis építésziroda tervezte különleges épület New Orleansben található, és része a Brad Pitt nevével fémjelzett Make It Right alapítvány újjáépítési programjának. A 2005-ös Katrina hurrikán hatalmas pusztítást végzett az Egyesült Államok déli részén, amely legjobban New Orleanst sújtotta. Nagyon sokan meghaltak, és a pusztításokban nagyon nagy szerepet játszott a hurrikánt követő áradás. Éppen ezért a New Orleans Lower Ninth Ward negyedének újjáépítésén munkálkodó, Brad Pitt által létrehozott Make It Right alapítvány házai már úgy épülnek, hogy egy hasonló katasztrófa se tehessen kárt bennük. Az alapítvány pályázatára beérkezett háztervek általában talapzatra emelt épületek, amelyekbe magas lépcsősorokon lehet bejutni.

 - Kép © Make It Right, Morphosis Architecture

Igába fogni Ókeanoszt

2009.01.17. 17:01 - Rénes Judit

Hollandia a világon teljesen egyedülálló programmal készül arra, hogy a következő 200 évre hatékonyan kivédje a klímaváltozás következményeit. A sajátos földrajzi adottságú ország ezer négyzetkilométernyi területet hódít el a jövőben még veszélyesebbé váló Északi-tengertől, megemeli az IJssel-tó vízszintjét, és új, illetve magasított gátakkal erősíti Rotterdam védelmét. Az ambiciózus projekt tudományos kutatáson, gazdaságossági számításokon és össztársadalmi együttműködésen alapul, a kormány erőteljes támogatásával. A kemény tapasztalatokon edzett hollandok stratégiai szemlélete és legendás szakértelme világszerte keresett: a kiemelten kockázatos övezetnek minősülő New Orleans árvízvédelmének kialakításában is ők segítenek. A világhírű építész, Rem Koolhaas emellett olyan szélparkhálózat létesítésére dolgozott ki tervet, amely hét parti országnak termelne áramot, és nagyban csökkentené Európa energiafüggőségét.

 - © AFP

„Habár ősi ellenségünk, Ókeanosz most nyugodni látszik, hamarosan fölkél, s dühödt oroszlánként ront reá partjainkra” – írta le a XVI. században Andries Vierlingh, a parti védműépítés tudományának úttörője a hollandok létét és tudatát máig meghatározó küzdelmet. A kétharmad részt mélyföldi fekvésű országban a múltban számos katasztrófát okoztak az árhullámok, és a tenger még a fejlett technika korában is jelentős területeket foglalt vissza a szárazföldtől. Az 1953. január 31-ei vihardagály azonban, amely a gátak átszakítása után több mint 200 ezer hektárt árasztott el vízzel a déli tartományokban, 1835 ember halálát okozta és 72 ezret tett földönfutóvá, a tragikus tanulsággal együtt alapvető fordulatot hozott az egyszerre éltető és pusztító elem megzabolásának módszereiben.

KERESÉS

Copyright © 2012 Ombrello Media | Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem