balatonfüred

A közterekről szóló cikkünk előző részében általános, némileg idealista és naiv elmélkedésein túl egyfajta összkép kialakítása kedvéért nem érdektelen áttekinteni az elmúlt tíz év magyarországi eredményeit.

1. A Millenáris, a Gödör és az Erzsébet tér

Az Erzsébet téri Gödör Klub 2002-ben. Fotó: Firka Stúdió

Ha a legsikeresebb projektekkel akarjuk kezdeni a sort, feltétlenül a Millenáris Park (tájépítész: Új Irány Csoport, 2001) és az Erzsébet téri Gödör (építész: Firka Stúdió, tájépítész: Balogh Péter István, Bogner Zsuzsanna, Sándor Tamás, 2002) jut először eszünkbe. Voltaképpen mind a két helyszínen rehabilitációra került sor - egy felszámolt ipari üzem és egy meg nem épült színház helyén jöhettek létre olyan alkotások, amelyek a maguk idejében forradalminak tűnő megoldásokkal lepték meg a nagyközönséget és a szakmát egyaránt.

Átadták a megújult balatonfüredi belváros második ütemét: elkészült a Jókai Mór Emlékmúzeum, a Városi Múzeum és Látogatóközpont, és mostantól látogatható a Vaszary-villa. Füred 1,9 milliárd forintot költött a reformkori belváros rehabilitációjának erre a fázisára.

A régi kuplé szerint : „akinek pénze van, az költse Malagára, akinek pénze nincs, az üljön a…” De legalább is ne jöjjön Balatonfüredre – tehetnénk hozzá. A balatonfüredi belváros fejlesztése minden elismerést megérdemel; a vízparté annál problémásabb.

A reformkorban másképp viszonyulhattak a közönséghez, mint ma. Balatonfüred akkor épült fürdővárosi részét nagyon jól kitalálták. A ma már világhírű Tagore sétány és a partot tisztes távolsággal követő épületek helye átfogó koncepcióból ered.Minden elismerés kijár azért, ahogyan ezt és a belvárost méltó módon helyreállították az utóbbi években. Ma már komoly híre van, hogy európai pénzek segítségével milyen emberi lett a reformkori Füred. Azt gondolnánk, hogy a helyreállítók és az önkormányzat, visszanyúlva a múlthoz, megfogalmazott olyan városépítési elveket, amelyeket érdemes lenne megszívlelni a továbbiak során.

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) idén is átadta a Hild János-díjakat, amellyel 1968 óta ismerik el a városfejlesztés kiemelkedő személyiségeit, illetve a kiemelkedő településeket. Idén hárman részesültek az elismerésben: András István, Balatonfüred főépítésze, valamint többek közt a budai Millenáris Park rendezési tervének készítője, dr. Enyedi György professzor, az MTA rendes tagja, a regionális tudományok kutatásának hazai megalapozója, illetve dr. Horváth Béla, Miskolc nyugalmazott főépítésze, a MUT Észak-Magyarországi szekciójának elnöke.