December 3-án a Művészetek Palotájában ünnepélyes keretek között átadták a Prima Primissima díjakat. A Demján Sándor által 2003-ban létrehozott díj a magyar kultúra, tudomány, művészetek és sport nagyjait kívánja elismerni. A Magyar építészet és építőművészet kategória Primissimája Balázs Mihály építész lett, azonban még egy építészt díjaztak idén: a Magyar tudomány kategóriában Rubik Ernő építész, feltaláló munkásságát ismerték el.
Kicsit sárga, kicsit savanyú, de végre a miénk - azaz finiséhez érkezett Pécsett a 2010-es Európa Kulturális Főváros fejlesztési programja. Október 22-én a nagyközönség előtt is megnyitották a Tudásközpont kapuit, és az utolsó simításokat végzik a korábban Pécsi Konferencia- és Koncertközpontként emlegetett Kodály Központon is.
Az Építész Továbbképző szervezésében e két épületet jártuk be a tervezők kalauzolásával, illetve a zuhogó esőben tettünk egy kísérletet arra, hogy megnézzük, milyen lett a Nagy Kiállítótér.
Végéhez közeledik a 2010-es év, és ezzel a Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvényhez kapcsolódó programok is hamarosan elapadnak. November elején azonban még ennek keretében lehetőség nyílik a rendezvénysorozathoz kapcsolódó épületek bejárására, amelyeket tervezőik bemutatása kíséretében látogathatunk meg.
Ma hivatalosan is átadták a 180 kis- és nagycsoportost befogadó Bóbita Óvodát, amely egyben a város első öko-óvodája. A 2008-ban indult, 817 millió forintos beruházás 250 millió forint EU-s támogatással és 567 millió forint összegben Törökbálint Város Önkormányzata saját forrásainak felhasználásával valósult meg. A környezetbarát és akadálymentes létesítményben a gyermekek a kompetencia alapú oktatásnak köszönhetően már kiskorban elsajátíthatják az egész életen át tartó tanulás képességét, valamint az épületnek és a nevelőknek köszönhetően megértik a környezettudatosság fontosságát.
Nyilvánossá váltak a Prima Primissima-díj idei jelöltjei. Az építészeti kategóriában Balázs Mihály, Nagy Tamás és Varga Levente építészek esélyesek az ötvenezer eurós díj elnyerésére, de jelölt a Magyar tudomány kategóriában Rubik Ernő építész, feltaláló, a népművészet és közművelődés kategóriában pedig Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is.
Függetlenül attól, hogy hánykor kezdődik az éjféli mise, a templom ma is sok magyar család szentestéjének helyszíne. Ez indított minket arra, hogy 2009 karácsonyára összegyűjtsük az elmúlt húsz esztendő, vagy bátrabban fogalmazva: a kortárs magyar architektúra legszebbnek vélt templomait. Nem tisztünk a szakrális eredőt mérlegelni, így elsősorban az építészeti minőséget vettük figyelembe, szigorúan szubjektív szempontok alapján. Ezek a házak nemcsak saját műfajukban tartoznak a legjobbak közé, de reprezentálják azt is, hova jutott a magyar építészet a rendszerváltás óta: a szomorkodásra ezen a téren nincs okunk.
Az 1989 után új életre lehelt magyar szakrális építészetnek megvannak a maga sajátosságai - stiláris szempontból különösen, ha a református és az evangélikus templomokat tekintjük. Jellemzőek lehetnek a helyszínek is: a szocialista érában kifejlődött városaink többsége (Dunaújváros, Martfű, Százhalombatta stb.) csak a rendszerváltás után jutott templomhoz, akkor viszont valóban reprezentatív szándékkal, és olykor több, olykor kevesebb sikerrel. Külön kategóriát képeznek az új egyházi iskolák templomai, például Miskolcon, Győrben vagy az itt is szereplő Szegeden. A lista tehát szinte beláthatatlanul változatos és gazdag: az itt szereplők kiválasztásában így nagy segítségünkre szolgált a debreceni MODEM nemrég zárult, hasonló témájú kiállítása.
Jobb később, mint soha. Egy hónap van hátra szilveszterig, és javában zajlanak a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címmel összeköthető beruházások a baranyai megyeszékhely belvárosától délkeleti irányban fekvő Balokány városrészben, ahol a XXI. század Pécse épül. Az amúgy sem kicsi építési területet tovább tágítják az időközben a magánszektor által beindított további építkezések. Összefoglalónkban megpróbáljuk bemutatni, miként fog kinézni az új Pécs.
Nem a belvárosban, hanem attól délkeletre alakítják ki az EKF városrészt. Itt áll a Zsolnay-gyár, és itt épül a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont. Az EKF-beruházások hatására rámozdult a területre a magánszektor is – már épül a projektek közvetlen közelében a Corso Hotel, és egyéb jelentős területű kihasználatlan terület is magánkézben van már. Tehát a dolgok úgy mennek, ahogy azt az EKF-programot kidolgozók remélték: szándékosan nem a belvárosba tervezték a kulcsprojekteket, hogy ezzel egy eddig a város életéből és a turizmusból kieső területet fejlesszenek fel, kössenek a belvároshoz.
A Mária Magdolna-templom évszázadokon keresztül a budai Vár magyar lakosságának fóruma volt. Aztán lett levéltár, I. Ferenc magyar királlyá koronázásának helyszíne, végül a helyőrségé központi temploma. A második világháború után a legenda szerint Rákosi személyes parancsára bontották el sérült maradványait. Elveszett templomainkat bemutató sorozatunk első része.
Kép: Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum
A 13. században a tatár rombolás után vár épült a Várhegyen, amely már a 13. század második felében a maihoz hasonló felosztásban állt: délen a királyi szálláshely, középen a Nagyboldogasszony temploma (Mátyás-templom), északon pedig a Mária Magdolna-templom. A Boldogasszony templom volt a németajkú, a Mária Magdolna-templom pedig a magyar lakosság temploma. Ekkor a vár északi része a szombati nagyvásároknak helyt adó Szombathely tér volt, amely a mai Bécsi kaputól az Úri utcáig tartott, és beletartozott az evangélikus templom akkor még üres telke is. A tér délnyugati sarkán állt az eleinte egyhajós, majd 1400 körül háromhajósra bővített gótikus templom. Korabeli ábrázolások szerint a tornyot gúlasisak fedte.
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából számos díjat adtak át, elismerve az építész szakma hazai jeleseit is. Az alábbiakban olvasható a köztársasági és minisztériumi kitüntetésekkel, valamint Ybl Miklós-díjjal elismert szakmabeliek listája. A kitüntetetteknek ezúton is gratulálunk!
Aláírták három, Pécs 2010-es Európai Kulturális Fővárosi szerepéhez kapcsolatos nagyberuházás támogatási szerződését. A konferencia- és koncertközpont, a regionális könyvtár és tudásközpont épületeire, illetve a közterek és parkok újjáélesztését megcélzó programra összesen közel 12 milliárd forintot biztosít az Európai Unió.
