bálint zoltán

tag: bálint zoltán

Vendégeskedés a Külügyben

2010.07.22. 14:07 - Merényi György

Áll a Bem téren egy nem túl feltűnő épületegyüttes, amely sokkal nagyobb szerepet tölt be a jelenkori magyar történelemben, mint első blikkre gondolnánk. A második világháború óta innen bonyolítják Magyarország külkapcsolatait: eleinte főleg a szovjet, az utóbbi évtizedekben pedig elsősorban az Európai Unió felé; és ebből a komplexumból intézik az államközi kapcsolatokat a Föld majd kétszáz országával is. Betekintést nyertünk oda, ahova külsősként csak államtitkárok és miniszterek járnak: a Külügyminisztérium palotájába.

A Víziváros egy 17. századi metszeten - Kép © Merényi György

A terület egyik első ábrázolását egy 17. századi metszeten láthatjuk. A minaretekkel tagolt településképen jól látható a középkori városfal, és rajta (folyóparti szegletében) a „Kakas-kapu” bástyája (ágyútornya). Ma már nehéz elképzelni, ám az észak-budai Duna-part mellett ősidőktől lakott, Vízivárosnak nevezett terület még kétszáz évvel ezelőtt is Buda külvárosa volt. A Külügy tágas belső csarnokból nyíló, elegáns könyvtárába ma a Budát egykor védelmező fal középkori rondellájának szakszerűen feltárt és konzervált maradványai feletti üvegpadlón léphetünk be. 

Magyarország a világkiállítások fénykorában

2010.05.11. 10:05 - Merényi György

A világkiállításokra mindig is jellemző volt, hogy a kiállítók extrémebbnél extrémebb pavilonokkal vonulnak fel. Az adott korszak művészi elvárásait tükröző, egyedi tervezésű épületek nemegyszer szenzációként jelentek meg a kiállítási területeken. Az első világkiállítást 1851-ben Londonban Viktória királynő nyitotta meg. A grandiózus, acélszerkezetű üvegépítményben megrendezett esemény, a Grand Exhibition nyitánya lett a 19. és 20. századi seregszemléknek. Paxton Hyde parkban felépített híres Kristálypalotáját, az eseménynek helyet adó építményt lebontották, és sajnos ez a sors várt nem egy későbbi, hasonló funkciójú épületre is, jóllehet építészetileg korszakuk kiemelkedő alkotásai közé tartoztak.

Az 1900-as világkiállítás magyar pavilonja - Kép © Merényi György

Az állami reprezentáció épületei sajátos, kísérletező tervezést jelentettek az építészeknek, ezért is figyelemre méltóak. Önálló kiállítási pavilonok felépítése csak a 19. század végén vált általánossá. Az építészeti tervezés mellett nem egyszer az installációk, a kiállítási bútorzat, valamint a kiállítási tárgyak elhelyezése is az építészek feladata volt.

KERESÉS

Copyright © 2012 Ombrello Media | Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem