A képek alapján akár egy európai parkban vagy természetvédelmi területen is lehet az izgalmas kilátóval felszerelt létesítmény – valójában azonban a brazil esőerdőkbe tervezett projekt látványterveiről van szó. A Brazília északi részén fekvő Roraimába tervezett kutatóközpontban a tudósok tanulmányozhatják az esőerdők gazdag növényvilágát. Az ide tervezett kilátótorony egyrészt magaslati megfigyelőpontként, másrészt turistacsalogató látványosságként használhat.
A biopamuttal, és annak a fehérneműiparban történő felhasználásával korábban már a Fűszoknya helyett bambuszbugyi című cikkünkben részletesen is foglalkoztunk. Most egy újabb újításról számolhatunk be ezen a területen, ugyanis már a bambusz mellett szója felhasználásával is készítenek anyagot.
kép: faeriesdance.com
Egy izraeli formatervező, Gal Ben-Arav alkotta meg azt a padot, ami egyszerre modern és környezetbarát. A alumínium vázat és bambusz rudakat ötvöző köztéri ülőalkalmatosság tervezése során a designer a fenntarthatóságot tartotta szem előtt, de mindezt úgy, hogy figyelembe vette a helyi adottságokat.
Manapság a környezetvédelem, a környezettudatosság a divatba is begyűrűzött, de szerencsére már túlmutat az üres PET palackokból és egyéb szemétből készült estélyi ruhákon. Ma már a legtöbb márka biopamutból és bambusz-textilből készült kollekciókkal hívogatja a vásárlóit, de mit is takarnak ezek a hangzatos nevek? Mitől jobb a biopamut, mint a sima, és mégis mi az a bambusztextil?
Bambusztextil
Sokan azt gondolhatják, hogy bambuszból ruhaneműt készíteni valamiféle 21. századi high-tech találmány, pedig nem. Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt készítettek vékony bambuszcsíkokból kalapokat és cipőket. Ma már a korszerű technológiáknak köszönhetően nemcsak merev elemként használható fel a bambusz, hanem szálas anyagként is.
Japán éttermet nyitni Jakartában elég kockázatos vállalkozás, az ötlet sikerében maga a tulajdonos sem volt biztos. Ezért úgy döntött, nem akar kőépületre beruházni, amelyet egy esetleges kudarc után esetleg le kell majd bontani. Maradt a bambusznál, így nemcsak a japán gasztronómia, hanem a rendhagyó enteriőr is vonzza majd a vendégeket.
Taroltak a magyar tervezők a japán Koizumi Design Awardson, az azonos nevű, nagymúltú világítástechnológiai cég által kiírt lámpatervezési pályázaton. Toronyi Péter, a MOME harmadéves ipari terméktervező hallgatójának napfogyatkozás ihlette lámpája, a Nissyoku nyerte el a szakmai zsűri által odaítélt első díjat, az eddigi összes nyertes pályaműre leadható internetes közönségszavazáson pedig második helyezett lett.
Ez utóbbin csak a szintén magyar, sőt, Toronyival sokszor együtt dolgozó csapat koncepciója, az Alberto Vasquez MOME-s féléves feladatából indult Flow lámpa előzte meg.
Simón Vélez kolumbiai építész kapta a a 2002-ben elhunyt Claus holland hercegről, Beatrix királyné férjéről elnevezett díjat december 16-án. A hatvanéves építész, aki világszerte ismert bambuszból tervezett munkáiról, a királyi házaspár legifjabb fiától, Constantijntól vette át a százezer eurós pénzdíjjal járó elismerést Amszterdamban.
Simón Vélez munkái
Jó épületek jó célokra: mindig szeretjük, ha az esztétikum tiszteletreméltó humanitárius célokkal ötvöződik. A norvég TYIN Tegnestue egy humanitárius célú létesítmények tervezésével foglalkozó szervezet, amelyet öt norvég építészhallgató hozott létre. A több mint 60 norvég vállalat és számtalan magánszemély által szponzorált TYIN legújabb projektjében 24, Thaiföldre menekült karen árvának tette lehetővé, hogy emberi körülmények között élhessenek. A karen népcsoport Mianmarban (régen Burma) él, és napjainkban folyamatos üldöztetésnek van kitéve; közel 100 000 menekült él a két országán határvidékén.
