berlin

A David Chipperfield Architects 23 másik tervezőirodát legyőzve elnyerte az építészlegenda tervezte berlini Neue Nationalgalerie felújítására kiírt pályázatot. A német fővárosban található Kulturforum részeként 1965 és 68 között megvalósult épület Mies van der Rohe egyik legjelentősebb alkotása.

A legendás épület környezetében hasonló, modern stílusban épült létesítmények találhatók, amelyeket az 1950-60-as években emeltek. A szinte súlytalan acél-üveg-vasbeton építményben kortárs műalkotásokat csodálhat meg a nagyközönség.

Új várost keres közös projektének helyszínéül a Guggenheim Alapítvány és a BMW. A New York-ban debütált városi labor, amelyről részletesen beszámoltunk, május 24-én nyitott volna meg új helyszínén, ám a vonakodó helyi hivatali szervek és baloldali politikai támadások miatt ezt lefújták. A labor a tervek szerint hat év alatt kilenc várost jár meg, de így már a másodikkal gondok akadtak.

Az Építész Továbbképző 2012. április 14-19. között szakmai tanulmányutat szervez Berlinbe, Európa egyik legegyedibb, építészeti és várostervezési szempontból is különleges fővárosába. A hatnapos út során több átfogó sétát teszünk a városban, megismerkedve a közelmúlt és a korábbi korszakok legfontosabb építészeti alkotásaival, a város történelmével és fejlődésével. Egy napot most a főváros közeli Potsdam megismerésével töltünk, a szabadidőben pedig lehetőség lesz a neves berlini múzeumok (így például a világhíres Pergamon Múzeum) megtekintésére.

Tetszik, nem teszik, együtt kell élnünk velük: a hazai lakások ötöde az iparosított technológiával készült épületekben található. Szinte minden nagyvárosunk képét meghatározzák a környezetükbe sokszor teljességgel érzéketlenül elhelyezett lakótömbök; Budapesten a lakások egyharmada található ilyen épületben. Vagyis egyelőre nem sok reális esélye van annak, hogy a panel lakótelepek eltűnnek a történelem süllyesztőjében. A mára meglehetősen elavulttá vált lakhatási forma ugyanakkor jelentős korszerűsítést igényel – műszaki, energetikai és esztétikai, sőt, szociális szempontból egyaránt. 

Nemcsak itthon, hanem kisebb mértékben a nyugat-európai országokban, nagyobb mértékben a többi volt szocialista országban is hasonló problémát jelent a kérdés, sőt, számos nagyvárosban a panelban lakók aránya jóval magasabb a hazainál: Pozsonyban például a városlakók 70, Bukarestben pedig 80%-a él panelban! Az elmúlt években itthon is több panelrehabilitációs projekt valósult meg, érdemes azonban külföldön is vizsgálódnunk: az újraegyesítést követő sajátos helyzetének köszönhetően főleg Németországban valósultak meg figyelemre méltó, átfogó projektek, ahol hatalmas összegeket fordítottak a keleti országrész lakótelepeinek korszerűsítésére. Az itt felhasznált eszközök ennek köszönhetően jóval merészebbek, mint itthon: az egészségtelen zsúfoltság csökkentésére akár a hatalmas épületek visszabontásától, sőt, az elemek új formában való hasznosításától sem riadnak vissza. A következőkben külföldi panelfelújításokból szemezgettünk.

Vár állott, most kőhalom... Ötven-hatvan éve még az volt a kivétel, hogy egy történelmi okokból elpusztult műemléket eredeti formájában építettek vissza – mint a varsói királyi palotát. Manapság viszont már az megy csodaszámba, ha máshogy történik: akár kétszáz éve megsemmisült paloták rekonstrukciójára is találunk precedenst! Jó ez így? Végignézve néhány példát, ki-ki maga is eldöntheti.

Varsó, a második világháborúban lebombázott, majd újjáépített királyi palota

A témát a Budai Vár stratégiai fejlesztési tervének kidolgozása teszi különösen aktuálissá Magyarországon, amelynek kapcsán a közeljövőben biztosan fel fog merülni a királyi palotánál, illetve a Szent György tér épületeinél a háború előtti állapot rekonstrukciója. Előkép akad bőven, nem is kell messze menni: a háborúban teljesen kiégett Sándor-palotának tíz évvel ezelőtt (inkább politikai projektként, mintsem átgondolt műemlékes beruházásként) aprólékosan helyreállították a belső tereit. A pár lépésre álló, az alapoktól újjépített Hatvany-villa viszont csak tömegét kapta vissza, a homlokzat anyagai már egészen mások, mint eredetileg. Persze ahhoz képest, hogy a háború utáni évtizedekben a teljes- vagy akár a tömegrekonstrukciónak még a gondolata sem igen merült fel, már a Hatvany-palota példája is jelentős változás.

Ha így folytatódnak a dolgok, no meg az élelmiszerárak emelkedése, hamarosan elkövetkezhet a városi kertek fénykora. Nem kis szerepe lehet ebben például egy berlini kezdeményezésnek: a Frisch vom Dach, azaz „frisset a háztetőről” projekt keretében egy hajdani malátagyárat alakítanának át mezőgazdasági létesítménnyé a város Schöneberg negyedében. Három berlini lakos jegyzi a kezdeményezést, amely számításaik szerint 5 millió euróba kerülne – reményeik szerint 2013-ban már meg is nyithatná kapuit a farm, amelyhez jelenleg a befektetőt keresik.

A FaceHunter fotósa, Yvan Rodic és az Esprit divatmárka Make Your Wish címmel egy különleges kampánnyal készült az ünnepekre. Yvan hat várost látogatott meg a világ körül, és utazásai során nemcsak street fashion fotókat készített, hanem azt is megkérdezte alkalmi modelljeitől, hogy mit kívánnak.

Immár megszokott rendszerességgel tűnik fel a hg-n az Aranycsótány (azaz Goldenroach) -akció, újabb trófeát begyűjtve a korábbi illusztris állomások mellé: a berlini Hambruger Bahnhof Museum egy jól őrzött termében tűntek fel Kiss Miklós saját kezűleg becsempészett apró, aranyozott csótányszobrai, közvetlenül Andy Warhol és Keith Herring művei között. Úgy tűnik, a magyar designerből és segítőiből áll csapat egyre rutinosabb lesz, most ugyanis szinte a teremőrök szeme láttára helyezték el az alkotásokat a múzeumban.

Idén különösen örülhettünk a Triumph Inspiration Award világdöntője után, ugyanis egy magyar divattervező, Bódis Boglárka nyerte meg. A győzelemmel pedig nemcsak a tapsvihar és az elismerés jár, hanem az is, hogy jövőre a világ számos üzletében kapható lesz kreációjának kereskedelmi változata. Boglárkával, a Krea harmadéves hallgatójával a szóban forgó fehérneműmárka új showroomjának megnyitóján beszélgettünk, ahol a divattervezésen és a nemzetközi sikeren kívül az is szóba került, hogy sosem késő nekilátni az álmok megvalósításának...

Bódis Boglárka Németországban a kereskedelmi változat tervezése közben

A Divatkreátorok tévéműsor egyik különkiadása foglalkozott a fehérneműtervező-verseny hazai döntőjével, amiben a széria állandó versenyzői mellett más divattervezők is részt vehettek. Bódis Boglárkát egyből megfogta a pályázati kiírás, aminek a középpontjában a nő állt: “Korábban sosem terveztem fehérneműt, viszont mikor meghallottam a pályázati felhívást, akkor nagyon izgalmasnak találtam. Valóban nem egy könnyű feladat a fehérneműtervezés - részben ezért is vonzott. És azért is, mert ez az egyik olyan ruhadarabunk, amit nagyon kevés embernek mutatunk meg... Mindig van valami célja: ápol és eltakar, formál vagy éppen csábít. Engem ez az utóbbi mozgatott meg, a női test törékenységének, finomságának megmutatása.”

Kihirdették a 3. Nemzetközi Holcim fenntartható építészeti díj európai nyerteseit Milánóban, szeptember 15-én. A tíz méltatott tervet és projektet összesen 300 ezer dollárnyi pénzjutalommal díjazta a svájci Holcim Alapítvány a Fenntartható Építésért. Idén a földkerekség öt régiójában 164 országból több mint 6000 nevezés érkezett a díjra; a többi régió eredményhirdetését később tartják meg.