Idén másodszor rendezték meg a DEPÓ beton workshopját a Szövetség’39 Művészeti Bázis kezdeményezésében és a BLOKK Építész Műhely közös szervezésében, amelyen főleg a BME építészhallgatói, a MOME és a Nyugat-magyarországi egyetem hallgatói vettek részt. Ennek keretében készült el Horváth Anna bútora, a Concrete Seat, azaz Betonszék.
2011 decemberében megalakult az IVANKA Factory Zrt. A tíz éve működő luxusbeton manufaktúra korábban két kisvállalkozásban, az IR-COMP Bt-ben és az IVANKA Concrete Kft-ben végezte designbeton-tervező és -gyártó tevékenységét. A Zrt. megalapításával az IVANKA szervezete egyaránt alkalmassá vált egy erős pénzügyi befektető bevonására, valamint egy nemzetközi lábakon álló szakmai tanácsadó testület létrehozására. Ivánka Katalin és Ivánka András alapítók célja az új céggel a korábbi manufakturális és egyedi sorozatú gyártásról az átállás az üzemszerű sorozatgyártás beindítására.
Blog, kiállítás és szakmai nap szerveződik az 1945-1990 közötti hazai betonépítészet kvalitásos példáinak felkutatására és bemutatására. Van-e a kortárs látszóbeton-építészetnek hazai előzménye? A Kortárs Építészeti Központ Betonretró-programja ezt a kérdést feszegeti. A kiállítás május 4-6 között lesz látható a Design Terminálban, a szakmai napot május 4-én rendezik.
Folytatódik a KÉK nagy sikerű tavalyi rendezvénye, a Betontavasz. Idén Betonretró / betonjövő címmel, május 4-6. között rendeznek kiállítást és szakmai napot. Az előbbi a kortárs látszóbeton-építészet hazai előzményeit hivatott feltárni, az utóbbi a látszóbetont a mai technika szemszögéből mutatja be. A programhoz Beton Városi Séta és blog is kapcsolódik.
Az amerikai-kínai DADA építészstúdió tervei alapján elkészült az "Eper" kiállítási központ és hotel Pekingben, ahol - egészen váratlan módon - a 7. nemzetközi eper-szimpóziumot rendezik majd. Az 50.000 négyzetméter alapterületű komplexum a legnagyobb kínai eperültetvények közelében épült, egy oktatóközpont, egy ülésterem és egy gyár is elfért benne - a speciális homlokzat pedig a piros gyümölcs külsejét idézi.
Bár az eredeti koncepció alapján egy jóval bonyolultabb tömegű villa épült volna meg - ami kétségkívül nem tűnt volna ennyire formabontónak a mediterrán stílusú szomszédságban -, a puritánnak tervezett enteriőr a külső megformálásra is hatott. A végeredményt, a Bauer Polla és Onodi András tervezte család házat így letisztult formavilág és anyaghasználat, monokróm színek, a részletekig tudatosan végigvitt koncepció jellemzi. Az épületről Andrással, a ZOA Építésziroda tagjával beszélgettünk.
A történet azzal kezdődött - mondta el András -, hogy a Geppetto Belsőépítész irodát egy korábbi megrendelőjük felkérte az új villája belsőépítészetének megtervezésére. Polla, aki különösen fontosnak tartja a design és az építészet szerves egységét, meggyőzte a tulajdonost, hogy az enteriőrök kialakításán túl módosítsanak az építészeti terveken is. A ZOA Építész irodát a Geppetto javaslatára vonták be a tervezésbe.
Neonfény, látszóbeton, acélcsövek, bárpult: vajon milyen épületben találkozhatunk ilyesmikkel? Tippelt valaki templomra? Bármilyen meglepő, ezek az osztrák x architecten stúdió tervei alapján Linzben épült "Oázis" katolikus lelkészség legjellemzőbb részletei. A kétemeletes házat nem csak liturgikus célokra használják: itt kapott helyet az egyházmegye adminisztratív központja, és közösségi- illetve oktatási intézményként is működik.
A Voestalpine osztrák acélgyár területén felépített komplexumot úgy tervezték meg, hogy erős karakterével új funkcióval, tartalommal töltse ki a főút és az ipari telepek között elterülő üres, korábban halott tereket. Az építészek számára az indusztriális környezetben is látványosan domináns, öreg tűlevelű erdő szolgált kiindulási pontként: a domboldalba ágyazott házat és a körülötte kialakított tisztást a fák között megbújó "oázisnak" szánják, az épített környezettel így formálva a helyszín hangulatát.
Reich Wanda és Varga Noémi építészek még egyetemisták, de máris olyan nagyszabású, nemzetközi hírnevet szerző megvalósult projektekkel büszkélkedhetnek, mint a Nanushka pop-up store vagy a hg.hu design award díjra jelölt Benedict & Helfer iroda. Egyik legutóbbi munkájuk a budapestiek szívének lehet különösen kedves: a legendás pesti Jégbüfé közelmúltban megnyitott budai kistestvérének enteriőrjét és friss, látványos arculatát köszönheti a fiatal terveződuónak és Gryllus Ábris grafikusnak, akik az új kávézóban meséltek a - korábban még sehol nem publikált - budai Jégbüféről és a korábbi projektjeikről.
Noémi, Wanda és Ábris mindhárman a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanulnak, és már több projekten dolgoztak együtt. Egyik legkomolyabb megbízásuk a Benedict & Helfer központi irodáinak belsőépítészeti megoldásainak megtervezése volt, amelyet a Tervhivataltól vettek át - Ábris itt az arculatért és a honlap megtervezéséért volt felelős.
Az elmúlt év legjobb magyar épületeit bemutató cikkünkhöz hasonlóan a 2011 legfontosabb belsőépítészeti munkáit listázó összeállításunkat is azzal kell, hogy kezdjük: valószínűleg a válság az oka, hogy olyan kevés kiemelkedő projektről számolhattunk be idén, hogy a tízes toplista résztvevői szinte magától értetődőek voltak. Ez persze azt is mutatja, hogy a megvalósult projektek többsége valóban olyan látványos és magas színvonalú, hogy joggal beszélhetünk róluk lelkesen. Ugyanakkor a listánk szereplőinek nagy része nem csak az esztétikai szempontok miatt megkerülhetetlen: cikkünkben az idei év legfontosabb, legnagyobb szabású és legvitatottabb enteriőrjeit mutatjuk be - rangsorolás nélkül, de a végén szavazni most is lehet.
Capsula multibrand store, Budapest, Andrássy út (cikkünk)
Tervezők: Korompay Enikő és Göcsei Sándor
A spanyol Ábaton Arquitectura stúdió Casa C-51 elnevezésű házának belsőépítészete láttán egyszerre két dolog jut az ember eszébe: úristen, ez olyan szép, hogy azonnal beköltöznék, illetve: úristen, ezen a lépcsőn egészen biztosan meg fog halni valaki. A minimalista enteriőr központi eleme a gyönyörű, látszóbeton lépcsősor, amit a tervezők a különleges, felfüggesztett megoldással tettek igazán hangsúlyossá - szinte úgy tűnik, mintha a súlyos betonlépcsők a levegőben lebegnének. Ezért talán maradjunk is az esztétikánál, és abba inkább ne gondoljunk bele, hogy mi történne egy óvodással, ha fel akarna menni az emeletre.
