A koppenhágai BIG tervezőiroda legújabb felhőkarcolója a kanadai Vancouver belvárosának kapuját jelöli majd ki. A 49 emeletes Beach and Howe toronyban, amely a város 6. legmagasabb épülete lesz, 600 lakás, továbbá irodák és kereskedelmi létesítmények kapnak majd helyet. A kilencemeletes, háromszög alakú talapzatra épített torony különleges, elcsavart formájával ikonikus eleme lesz majd a város sziluettjének.
A dán Bjarke Ingels Group (BIG) nyerte a Kimball Art Center tervezésére kiírt pályázatot. Az amerikai Utah állam a jelek szerint ráerősített a kulturális intézmény-vonalra: nemrég adták át meglehetősen színvonalasra sikeredett Természettudományi Múzeumot, és máris itt a következő létesítmény a művészetek rajongóinak. A 35 éve működő non-profit Kimball művészeti alapítvány eddig egy hajdani garázsban működött, most azonban a dán építésziroda jóvoltából végre méltó épületbe kerülhet – az építkezés során azonban megtartják a hajdani garázst is, amely szerves része lesz az új együttesnek.
A parkolás ma Budapesten kimeríthetetlen bosszúságok forrása – nem találunk helyet, nem találunk órát, ki kell szaladni a tárgyalásról pénzt bedobni az automatába… Persze mondhatjuk, hogy az autó nem a belvárosba való – vannak azonban helyzetek, amikor muszáj használni, nem is beszélve a P+R parkolás megoldatlanságáról. Úgy tűnik, külföldön már megtalálták a helyüket a városok életében a parkolóházak, amelyek logikus alternatívának tűnnek a közterülettel való spóroláshoz; itthon azonban az üzleti szféra egyelőre nem harapott rá a lehetőségre.
Hogy miért nem épülnek Budapesten parkolóházak? Az okok meglehetősen sokrétűek, tömören fogalmazva azonban: nem éri meg a befektetőknek. A szabályozások, adózási feltételek miatt sem, no és persze a helyi lakosoknak ingyenes parkolási lehetőség sem tenné versenyképes opcióvá a fizetős parkolóházakat.
A holland Bjarke Ingels Group (BIG) koncepciója is szerepel a floridai St. Petersbrug mólójának áttervezésére kiírt pályázat három finalistája között – a látványtervekre ránézve rögtön érthető, hogy a létesítmény maximálisan kielégíti a feltűnő, ikonikus építészeti elem iránti igényt. A mólót valaha árurakodásra használták, a tengeri kereskedelem átalakulásával azonban funkcióját vesztette.
27 ezer négyzetméteres, ultramodern kulturális és vallási központ épülhet Albánia fővárosában, Tiranában. A tervezésre nemzetközi pályázatot követően napjaink egyik legismertebb dán építésze, Bjarke Ingels irodája kapott megbízást.
A dán fennhatóság alatt álló fagyos óriássziget legnagyobb városa, Nuuk több építésziroda összefogásának köszönhetően gazdagodik a különleges múzeummal, amelynek gyűrűforma külseje leginkább szabálytalan alakú fánkra emlékeztet. A meredek lejtőre illesztett, 3000 négyzetméter alapterületű épület különleges formája követi a domborzat vonalait, így alakult ki az eltéveszthetetlen külső.
Mégpedig Bjarke Ingels, a dán BIG első embere, akinek egyébként szinte minden épülete egy hegyre emlékeztet – mint azt a tervek bemutatása után az éles szemű kritikusok észrevették. A nemrég bemutatott, még engedélyezés előtt álló tervek a hagyományos, keretes beépítésű európai városi tömb és a New York-i felhőkarcolók furcsa ötvözetét mutatják.
BIG: W57, New York
A dán Bjarke Ingels Group (BIG) Taipeibe (Tajvan) tervezett új technológiai, szórakoztató és tudományos központot (Technology, Entertainment & Knowledge Centre, TEK). Az épület szabályos kocka alakját kör alakú üregek törik meg, a lyukak közül az egyik egyben a bejáratot is jelenti. A mélyedések – a tervek szerint - az épületen belül spirális közlekedőkbe futnak, amelyek járatain keresztül a kocka tetejére is kijuthatunk.
Ha valakinek a zöldtetőről még mindig egy kövirózsával beültetett tetőplatni vagy néhány, a teraszra kirakott leander jut az eszébe, ideje újraértékelnie a fogalmat. Az elmúlt években a legújabb, innovatív technológiáknak köszönhetően a zöldtetők az épületek külsejét alapvetően befolyásoló, látványos és izgalmas eszközzé váltak, amelyet előszeretettel alkalmaznak az építészek világszerte.
Renzo Piano Building Workshop: California Academy of Sciences, San Francisco. Kép: Wikipédia
Az alábbi izgalmas példákon, amelyek mindegyike az elmúlt öt évben készült el, jól megfigyelhető, hogy a racionális kereteken belül a zöldtető alkalmazása mennyire sokoldalú lehet: nemcsak a növények fajtája változtatható, de a telepítés síkja és formája is – a zöldtető így még a napjainkban divatos, hajtogatott síkokra emlékeztető folding-építészettel is megtalálhatja a közös nevezőt. A fenntarthatóság hasznos és esztétikus eszközei közé tartozó zöldtető a közeljövőben várhatóan még népszerűbbé és elterjedtebbé válik.
Skandinávia legjobb zöldtetős épületének választotta egy szakmai szervezet a dán BIG építésziroda új koppenhágai lakóépületét. A 11 emeletes tömbön 1700 négyzetméternyi zöldtető épült, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a szokásos vízszintes felületek mellett a zöldtető az épület lejtős oldalán is megjelenik.
