Azt hinnénk, ennyire abszurd dolgok már nem történnek: a város jóváhagyásával tulajdonosa egyetlen nap alatt elbontotta azt az 1959-ben épült lakóházat, amelyet a világhírű építész fia, a saját munkássága révén is neves ifjabb Loyd Wright (1890-1978) tervezett. A rendkívül látványos, modern épület helyére tulajdonosa mediterrán stílusú házat húznak fel.
A Lloyd Wright tervezte Moore-ház kívülről
17 másodperc alatt, robbantással tüntették el a föld színéről azt az 1952-ben emelt, húszemeletes toronyházat, amely egykor Houston legmagasabbja volt a belvároson kívül. Az alapozás problémái miatt a szakértők helyrehozhatatlannak ítélték az épület állapotát, így azt január 8-án elérte végzete.
A houstoni toronyház felrobbantása
Bár 1995-ben műemléki védelmet kapott, javában folyik a Deutschlandhalle bontása Charlottenburg-Wilmersdorfban, Berlin nyugati részén. A berlini nyári olimpiára épült csarnokot, amelyet Adolf Hitler avatott fel 1935 novemberében, 2008-ban ítélték pusztulásra, mert az újabban épült létesítmények feleslegessé tették.
A Deutschlandshalle a felavatás után, 1935-ben. Kép: Wikipédia
360 kilogramm dinamittal robbantották fel a Condit-gátat az amerikai Washington államban, október végén. Nem terrorcselekmény, még csak nem is tévedés: a művelet a White Salmon folyó természetközeli állapotának helyreállítását szolgálja, és csak egy a közelmúlt hasonló eseményei közül. Az Elwha folyó természetközeli állapotának rekonstrukciója, amely a világtörténet legnagyobb gáteltávolítási projektje, több mint 350 millió dollárba kerül.
A Condit-gát felrobbantása, 2011. október 28.
Ellentmondásosnak tűnik vízierőművet bontani abban a korban, amikor minden a zöld energiáról szól, és adófizetői dollármilliókat áldozni ilyen célra, miközben százezrek tüntetnek a kormányzati pazarlás ellen. Az elsőre magától értetődőnek tűnő érveket azonban kivételes esetekben felülírhatják mások - olyan esetekben például, ahol a kizsákmányolt természetes környezet rehabilitációjáról van szó.
Egyre valószínűbb, hogy bontásra ítélik Las Vegas legújabb luxusnegyede, a CityCenter egyik toronyépületét. A brit Foster & Partners tervezte felhőkarcoló méretét már építés közben át kellett szabni, miután kiderült, hogy kivitelezés közben súlyos hibákat vétettek. A legújabb vizsgálatok szerint egy 500 évenként esedékes erősségű földrengésben a torony minden bizonnyal összeomlana, így valószínűsíthető, hogy elrendelik a bontását.
Dúl a vita Drezda egyik legismertebb épülete, az 1969-ben átadott Kulturpalast körül. A város második világháború utáni, modern újjáépítésének egyik szimbóluma évek óta vár a teljes körű felújításra. Ennek örvén azonban belül teljesen átalakítanák a három éve műemléknek számító épületet, amit az eredeti építész, a 82 esztendős Wolfgang Hänsch a szerzői jogok megsértésének tekint.
A szomszédos közintézmény, a Museum of Modern Art (MoMA) vásárolta meg a 32 millió dolláros hitellel fenyegetett Amerikai Népművészeti Múzeum épületét New Yorkban. Mivel a helyhiánnyal küzdő MoMA és a Népművészeti Múzeum 2001-ben elkészült között csak egy foghíjtelek van, többen aggódni kezdtek, hogy ez a kritikailag is jól fogadott, tízéves épület vesztét jelentheti.
A hatvanas-hetvenes évek épületeit sújtó, világméretű bontási hullám már a legnevesebb építészeket sem kerüli el. Chicagóban bontócsákányra vár az évek óta üresen álló, különleges szerkezetű Prentice Tower. Építésze, Bertrand Goldberg a modern nemzetközileg számon tartott alakja; legismertebb munkája a kukoricacsövekre emlékeztető Marina City, a maga idejében a világ legmagasabb lakótornya.
Illegálisnak nyilvánította és január 11-én elbontotta Shanghai egyik északi kerülete, Jiading vezetése a világszerte ismert, jelenleg épp a londoni Tate Modernben kiállító kínai képzőművész, Ai Weiwei műtermét. A bontást ugyanaz a hatóság rendelte el, amely két évvel ezelőtt a városba csábította Weiweit azzal az ígérettel, hogy minden segítséget megad a stúdió felépítéséhez.
Szerencsésebb időkben a nagyvárosok arculatának kialakulását egységes elvek segítették, ezek következetes végigvitelére alapított intézményekkel. Pesten a 19. század elején a József nádor vezette Szépítő Bizottmány, a század második felére egyesült Budapesten pedig a napjainkban annyiszor emlegetett Fővárosi Közmunkák Tanácsa őrködött a városképi harmónia felett. Az eredmény ma is lenyűgöző: a budai alagút bejáratának tetejéről a Dunán átfeszülő Lánchídon áttekintve bontakozik ki például annak a várost rendező tengelynek a képe, amely mentén a Pest középkori városfalától északra kiépülő új városrész kialakulhatott. E tengelyt a méretei miatt bazilikaként emlegetett lipótvárosi plébániatemplom monumentális toronypárja koronázza. A Lánchíd pesti oldalán születő városrész kereskedelmi központjában, az akkori Kirakodó téren (korábban Rakpiacnak, majd Ferenc József térnek nevezték, napjainkban pedig Roosevelt térnek hívják) és környékén felépülő paloták páratlanul egységes városképpé formálódtak.
E korszak kimagasló építésze kétségtelenül az Itáliában tanult Hild József (1789-1867), hiszen nagyrészt az ő munkásságához köthető Pest klasszicista városképének kialakulása. Gazdag pályafutása során Hild Pesten és Budán 917 építési engedély iránti kérelmet nyújtott be. A Kirakodó téren és a környező utcákban a legtöbb épületet is ő tervezte.
