buckminster fuller

Számos épülettípus lehet jutalomfeladat egy építésznek – és bármilyen meglepő, az autótervezés is olyan műfaj, amelyben a jelek szerint szívesen kipróbálják magukat a szakma jeles képviselői. Szinte alig akad az építészettörténet nagyjai között, akit ne ihletett volna meg ez a terület; persze más kérdés, hogy mekkora siker övezte a műfaji kiruccanást. A szalvétára vetett vázlatoktól a legyártott modellekig igen széles a skála. Az biztos, hogy ezek a modellek – nem meglepő módon – formáikat tekintve mindig karakteresre sikeredtek. Ebből a szempontból sokszor megelőzték korukat, és formai megoldásaik gyakran jó néhány évtizeddel későbbi típusokon köszönnek vissza. Az már persze más kérdés, hogy mennyire lettek működőképesek?

Az építészek az automobil megjelenése után hamar felismerték, hogy olyan tárgyról van szó, amely megváltoztatja az emberek életét. Idővel pedig az autó mint designtárgy is egyre fontosabb lett. Egyes tervezők a hétköznapi élet kellékeként igazították formáit az általuk tervezett házakhoz, míg mások magát az autót tekintették négy kerékre helyezett, mozgó otthonnak. Néhány koncepciót, például Zaha Hadid Z-Carját, vagy a Norman Foster tervezte buszt a hg-n is bemutattuk. A következőkben további példákat emeltünk ki a designtörténet homályából, hogy megtudhassuk, milyen sikerekkel járt e műfajközi kiruccanás.

Sztárépítész tiszteleg a 20. század egyik legkülönösebb mérnökegyénisége előtt: Norman Foster az egyik kurátora az építészteoretikus, feltaláló és mérnök Buckminster Fuller életművének szentelt kiállításnak, amely a németországi Marta Herford múzeumban látható. A geodézikus kupola, a Dymaxion ház vagy a „Spaceship Earth” fogalmát a köztudatba bevezető művész munkái az építészet, matematika, geometria és szociológia területét is átfogják – rácsszerkezetű geodézikus kupolái még a vegyészeket is megihlették, akik róla nevezték el a fulleréneket, azaz mesterséges szénvegyületeket.

A fáradhatatlan gondolkodó által kidolgozott ötletek tárháza szinte áttekinthetetlen, hatásuk pedig felmérhetetlen – és igazi jelentőségüket még csak most kezdjük felismerni.

Már Platón kijelentette, hogy a legtökéletesebb test a gömb. A hagyományos építőanyagokkal foglalkozó építészeknek ennek ellenére sokáig csak a fantáziáját izgathatták a gömb alakú házak, hiszen hiába a bármily tökéletes forma, ha nem tud ellenállni a gravitációnak. Változást itt is, akárcsak a csészealj alakú házaknál, a 20. századi új építéstechnológiák hoztak: végre lehetővé vált, hogy a félgömb alakú kupolák helyett akár teljes gömb alakú épületet emeljünk. Persze, csak akkor, ha a minek kérdésére is ésszerű választ tudunk adni.

Claude-Nicolas Ledoux: Gömb alakú kertészház terve, 1780

A gömb alakú épületszerkezetek érthető okoknál fogva nem terjedtek el a nagyvilágban. A legtöbb esetben nem tökéletesen gömb alakúak (az alsó részből metsződik le egy gömbszelet), és elsődleges céljuk a figyelemfelkeltés. Nem véletlenül népszerű terepe a gömbházaknak a világkiállítások és vásárvárosok területe. Az is előfordul azonban, hogy a kortárs gömbház is a tökéletesség, valamilyen nehezen átlátható egész jelképe, mint az alább felsorakoztatott példák közül a bécsi Kugelmugel esetében. Bár jóval több van, tízet válogattunk az építészet történetének meghatározó, gömb alakú házai közül.

Az elsivatagosodás nemcsak természeti problémát jelent a világ számos szegényebb országában, de állandó gazdasági és politikai instabilitáshoz is vezet. Ezt a folyamatot próbálja megfordítani a világhírű természetkutató, Allan Savory, aki Operation Hope nevű programjával 2010-ben megnyerte a Buckminster Fuller Challenge nemzetközi versenyét, és az azzal járó 100 ezer dollárt.

Ki gondolná, hogy egy gabonasilóból is készülhet kellemes családi otthon? Az amerikai Austin + Mergold építészirodát megihlette ez a mezőgazdasági objektum, és A-House-In-A-Can elnevezésű projektjükkel versenybe szálltak a készházak piacán. A kerekded otthon megjelenése némiképpen Andy Warhol művészetét idézi, így a pop art kedvelőinek egyenesen ideális ez a lakásforma.

Társaságban minden kellemesebb, és a jelek szerint nem kivétel ez alól egy jó kis délutáni ejtőzés sem! Jane Hutton és Adrian Blackwell installációja, amelyet a kanadai Les Jardens de Metisben rendezett nemzetközi kertészeti kiállításon mutattak be, immár ezt a kellemes programot is lehetővé teszi.

Radikális átalakítással megújul a Korkesaari-szigeten található híres helsinki állatkert, amely a tundrától az esőerdőig 150 állat- és 1000 növényfajjal mutatja be a Föld élővilágának változatosságát. A tervpályázaton nyertes francia iroda egy futurisztikus üvegkupola-építménnyel határolná el a természetes és az épített környezetet, valamint 30 év szünet után méltó körülmények között visszatelepítené a jegesmedvéket a finn főváros nevezetességébe.

Több építész is bekerült az emberiség történetének 50 legnagyobb vizionárius-gondolkodója közé a brit Independent által készített listán. Giotto, Kopernikusz és Chuck Berry mellett a lajstromon ott találni Leonardo da Vinci, Gustave Eiffel, Frank Lloyd Wright és Buckminster Fuller nevét is.