budaörs

A svéd bútoróriás, az IKEA az 1990-es években jelent meg Magyarországon, a két évtized alatt pedig igazi családbarát bevásárlóközponttá nőtte ki magát. S bár sokan tudják, hogy a vállalt a környezetbarát gyártástechnológiát tűzte zászlajára, azt csak kevesen sejtik, hogy az áruházak üzemeltetése is „zöld”, energetikailag a legkorszerűbb. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a budaörsi IKEA vezetősége tavaly egy nem mindennapi fejlesztés mellett tette le a voksot. Makk Árpád, a Viessmann Fűtéstechnika műszaki referense és Nagy Ferenc, az Aqua System Kft. szakembere mesélt a nagy volumenű projektről.

Bár az épület energetikailag korszerű volt, az áruház meleg víz-fogyasztása mégis óriási. Az IKEA-étterem konyhája és a mellékhelyiségek használati meleg víz igénye nagy, mérésekkel igazolták, hogy napi szinten közel 15 köbméter a fogyasztás. Makk Árpádtól megtudtuk, a nyári meleg víz költség különösen magas volt: a kazánok üzemeltetése csak a téli hónapokban volt gazdaságos, a meleg hónapokban áramot használtak a meleg víz előállításhoz, ami nagyon gazdaságtalan volt. Alternatív megoldásra volt szükség.

Győr az autóipar fellegvára, Szeged biopolisz, Pécs kulturális főváros, Gyula és Balatonfüred viszont a turizmusra koncentrál: egyre több magyar város próbálja újrapozicionálni magát a régió üzleti-kulturális-társadalmi térképén. A főváros szomszédságában fekvő Budaörs, túl azon, hogy kereskedelmi és logisztikai jellegének köszönhetően a legtehetősebb hazai települések egyike, emellett a kortárs építészet kísérleti laboratóriumává és reprezentatív bemutatóhelyévé válik mostanság.

Kék iskola, Budaörs: látványterv madártávlatból

A város elismerésre méltó eddigi új épületei, például a Dobai Építésziroda tervei alapján készült új általános iskola, az Építész Stúdió uszodája, vagy a Zsuffa-Kalmár páros városházája mellett ezt támasztja alá a legújabban tervezett fejlesztés: a lakótelepi „Kék iskola” átépítése. Az épületet 1978-ban 16 tantermes iskolaként adták át – ma ugyanakkora alapterületen 24 tantermesként üzemel. A folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó karban van, a megnövekedett diákszámnak, a megváltozott oktatási metódusoknak azonban ma már nem felel meg. Az önkormányzat 2009-ben írt ki pályázatot a felújításra és az épület egy szinttel való bővítésére, amelynek megosztott első helyét a Fernezelyi-Basa Építészetiroda, illetve a Gereben Marián Építészek Kft. és Evva Ambrus közös terve nyerte. A közbeszerzési pályázat után végül a megbízó az utóbbi mellett döntött – pedig ők álltak elő a nagyobb volumenű tervvel, amely több szinten is gyökeres változtatásokat kínál.

„Sem a csalás, sem a sikkasztás, sem a hanyag, sem a hűtlen kezelés törvényi tényállása nem valósult meg” a budaörsi uszoda-beruházás kapcsán – áll a rendőrség nyomozást megszüntető határozatában, amelyet 2010. április 15-én hozott nyilvánosságra Wittinghoff Tamás, Budaörs város polgármestere. A nyomozás egy jobboldali képviselő feljelentése kapcsán indult meg, aki hűtlen kezeléssel vádolta meg a polgármesteri hivatalt, és a polgármester felelősségét is felvetette.

A budaörsi iskola belsőépítészeti munkáiért Tardos Tibor vehette át az 1998-ban alapított „Az év belsőépítésze” kitüntetést március 17-én. Az aranyozott bronz emlékplakettel egymillió forintos díj is jár. Miután Tardos Tibor az összeg felét felajánlotta az iskolát tervező Dobai János építésznek, a díjat szponzoráló Laki Zrt. közbelépett, és újabb egymillió forinttal jutalmazta az építészirodát – derül ki az Építészfórum tudósításából.

Az ország egyik legmodernebb oktatási intézményét használhatják néhány hete Budaörs általános iskolásai. A leendő új városközpont első elkészült eleme több szempontból is párját ritkítja: Magyarországon például még sehol sem alkalmaztak automata árnyékoló- és szellőztető rendszert, a mosdókban padlófűtés gondoskodik a kifröccsent víz felszárításáról, az éttermet pedig helyi üvegművész térelválasztói teszik látványossá. Unikum az is, hogy a 2,8 milliárd forintos beruházást teljes egészében az önkormányzat állta - igaz, nem teljesen jószántából. Az iskolán az építész, Dobai János vezetett végig minket, és mesélt a tervezés körülményeiről.

Keskeny akácos-sáv, félkész térrendezés a szemközti uszoda-sportközpont előtt, nem messze az M1-M7 bevezető szakasza: ez a kép fogadja az érkezőt Budaörs új általános iskolája előtt. De már nem sokáig. A sportközpontot hamarosan átadják, nem messze óvoda és bölcsőde, valamint lakópark épül. A tekintetet azonban már most is az iskola impozáns, 107 méter hosszú homlokzata vonzza magára, annak ellenére, hogy hivalkodónak nem nevezhető.

2009. augusztus 27-én, a XVI. Országos Főépítészi Konferencián Csík Edina, Budaörs építészeti vezetője vehette át az Év Főépítésze díjat. Főépítészi életműdíjat idén két mester kapott: az e tisztséget egykor több településen is betöltő Makovecz Imre, valamint Hajdúböszörmény város főépítésze, Boruzs Bernát.

Jó ütemben halad Budaörsön a város új, huszonnégy tantermes általános iskolájának építése. A négyszáznyolcvan gyermek és mintegy nyolcvan főnyi dolgozói létszámmal induló létesítmény szerkezete rekordidő, mindössze öt hónap alatt készült el.A bokrétaünnepségen elhangzott, hogy a rendszerváltás óta nyolcezer új lakossal gyarapodó, huszonnyolc ezer fős városban folyamatosan nő a gyermeklétszám is, ami indokolttá tette 3900 négyzetméteren, mintegy 11 ezer négyzetméteres hasznos alapterülettel felépítendő új létesítményt. A fejlesztés annyiban ugyancsak unikális, hogy tulajdonképpen Budaörs új városközpontjában valósul meg, ahol rövidesen átadják a városi uszoda- és sportcsarnok tömbjét is.

Egyedülálló programot indít a köztévé Lévai Balázs producer, A Nagy Könyv, a Dob+basszus vagy a Társulat kapcsán megismert műsorvezető részvételével. A Mi kis városunk ötletgazdája a British Council; a műsorban magyar városok polgárai és várostervező-szakértők vetélkedjenek egy-egy település élhetőbbé tételéért. Budaörsön, Egerben és Salgótarjánban már le is forgatták az egyes epizódokat, ezen kívül Dunaújváros, Nyíregyháza, Pécs, Hódmezővásárhely és Tata kap főszerepet egy-egy rész erejéig a játékban. Az első adást vasárnap, április 26-án vetítette a köztévé.