Fasorokkal ölelt körutak, szupergyors vasút az ingázóknak és új belvárosi közpark egy lepusztult lakónegyed helyén: többek közt ezeket az elképzeléseket tárta elő az a tíz építészcsoport, akiket kilenc hónappal ezelőtt Nicholas Sarkozy francia államfő kért fel arra, hogy próbálják meghatározni Párizs jövőbeni fejlődésének irányát. A tervet sokan a francia fővárost a 19. században radikálisan átalakító Haussmann báró óta tálalt legambíciózusabb elképzelésnek tartják; pláne, hogy a tervezők között a szakma igazi nagyágyúi, Richard Rogers, Jean Nouvel vagy Christian de Portzamparc is helyet kaptak.

A rossz nyelvek szerint csak az államfői pozícióra törő Bertrand Delanoe párizsi polgármester megzabolázására tett kísérlet Sarkozy aktivizálódása a főváros jövőjének ügyében. A tények azonban mást mutatnak: miután az új Építészeti Múzeum megnyitóján személyesen tárgyalt az építészvilág több meghatározó mesterével, Sarkozy tíz építészcsapatot kért fel a további közös munkára. Valószínű, hogy a francia elnököt elődei ihletik, ezen a poszton ugyanis szinte hagyománnyá vált az építészeti patrónusként kiteljesített feladat – ehhez elegendő a François Mitterrand idején épült számos meghatározó létesítményre, vagy a Jacques Chirac által útjára indított Musée du Quai Branly beruházására gondolni.