cser kiadó

Május 17-én a FUGA Budapesti Építészeti Központban mutatták be a Cser Kiadó által gondozott Életmű című könyvet, amelyben a Kossuth- és Ybl-díjas Hornicsek László egy kor memoárját írta meg. A könyv személyes hangvétele révén az olvasó közelebb kerülhet az építészként, belsőépítészként és designerként is méltán neves alkotóhoz, gyűjteményébe ugyanis nemcsak munkáiról, hanem életéről, családjáról, feleségéről és kiskutyáikról is beleszőtt történeteket, mindarról a szűk körről, amely inspirálta, körülvette munkássága során. A könyvbemutatón a szerzővel Prof. emeritus Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke és Kiss Éva művészettörténész, a könyv szerkesztője beszélgetett.

A könyv „tól-ig” gyűjtemény, Hornicsek pályafutásának négy évtizedét foglalja össze, amely nyugdíjazásával zárult. Ekkor visszavonult feleségével, Ilonával, hogy szabadidejüket csopaki nyaralójuk szépítésével, kertjük gondozásával tölthessék. 88. életévében határozta el, hogy rendet rak élete során gondosan összegyűjtött munkái között és elkezdett dolgozni kortörténeti dokumentációként is helytálló életművén.

Május 17-én kedden várja az érdeklődőket a FUGA Budapesti Építészeti Központ Hornicsek László Életmű című kötetének könyvbemutatójára. Egy hosszú élet gazdag tapasztalatairól, a szakma történelméről beszélget a szerzővel Professor emeritus Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke és Kiss Éva művészettörténész.

Az első világháború után izgalmas korszak köszöntött be a magyar bútor történetében, amely egészen 1948-ig tartott. Trianon után az ország elvesztette erőforrásainak jelentős részét, nem voltak többé bútorkészítő nagyüzemeink, így kisüzemi keretek között folyt a bútorkészítés. Ennek köszönhető, hogy hihetetlen sokszínűség virágzott ki: a népművészet újjáélesztésére irányuló törekvések egymás mellett éltek a modernista irányzatokkal.

A Cser Kiadó közelmúltban megjelent kötete a vízszigetelés témakörét járja körül. Az épületeket a külső (talajból és a csapadékból eredő) nedvességhatások ellen, illetve az üzemeltetésből származó belső nedvességhatások ellen kell védeni.

A passzívház napjaink igazi slágertémája, azonban sokan még mindig nincsenek tisztában vele, hogy mit is takar ez a fogalom. A Cser Kiadónál megjelent, magyar szerzői kollektíva által összeállított kiadvány, amely az Építsünk passzívházat! címet kapta, segít tisztázni az alapfogalmakat, emellett megismertet az építéshez szükséges anyagokkal, technikákkal, és a szükséges gépészeti berendezések működésével. A könyvből mindezek mellett hazai és külföldi példákat is megismerhetünk.

A Cser Kiadó frissen megjelent kiadványa a művészet egy különleges, kevésbé ismert területét mutatja be: az üveg építészeti alkalmazását. A közhiedelemmel ellentétben ez nemcsak az ólomüveg készítését foglalja magába: ez a mesterség sem állt meg a fejlődésben, reagált a képzőművészeti trendekre, alkalmazta az új technológiákat, amelyek fokozatosan felváltották a hagyományos kézműves technikákat. Csak az alapelv az, ami állandó: a képeket az áttetsző üveg és a rajta átszűrődő fény segítségével hozza létre.

„A régi parasztházak rusztikus tömege méltóságteljesen ragadja meg a múló időt. Az időtlenség sűrűsödik össze bennük, minden évszakban vagy napszakban, ahogy a különböző fényhatások megszületnek homlokzatukon. Naptelítette könnyű árnyék, lágy fátyolon átszűrődő titokzatos napfény mindenütt. Séta közben feltárul előttünk a kövekbe zárt múlt.” (Krizsán András)

A presszók és kávézók kedvelt bútordarabjain, a Thonet székeken ülve ma már aligha elmélkedünk azon, hogy ez a több mint kétszáz éves technológia micsoda kreatív és újító elme agyából pattant ki. A hajlított, kecses ívek és a nádbetétek jellegzetessé teszik a 19. század meghatározó bútordarabját.

Michael Thonet munkásságának kezdete még a biedermeier stíluskorszakra esik, első bútorait ebben a polgári stílusban készítette, de közben már kísérletezni kezdett a szálirány mentén furnércsíkokra hasított fával.