Eddig megállíthatatlannak tűnt a beruházás útja a megvalósulás felé, amely legutóbb az elvi építési engedélyt is megkapta, igaz, nem az eredetileg tervezett öt, csupán három ház helyére. Az ezután beadott bontási engedély iránti kérelmet azonban a KÖH állásfoglalása alapján elutasította Belváros-Lipótváros önkormányzata, adta hírül az Index.
A Csipak Péter Bécsi utcai beruházása elleni protestkampány egy karácsony előtti sajtótájékoztatóban tetőzött december 22-én. A Foster & Partners, valamint a Pálffy Építésziroda bevonásával tervezett, eleinte öt, utóbb három meglévő épület lebontásával számoló „Új Városközpont” széleskörű ellenkezést váltott ki nemcsak az építészszakma, de civil szervezetek részéről is, sőt az UNESCO örökségvédelmi szervezete is ellene foglalt állást - ennek ellenére a beruházó januárban megkezdené a bontást.
Dr. Buzna Margit és Schneller István a december 22-i sajtótájékoztatón
Mint a sajtótájékoztatón kikristályosodott, az ellenvélemények alapvetően két téma köré csoportosulnak. Budapest volt főépítésze, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnökségi tagjaként jelen lévő Schneller István elsősorban a beruházás előkészítésének jogi és erkölcsi szempontból igencsak megkérdőjelezhető lépései miatt tiltakozott, míg a Budapesti Városvédő Egyesületet képviselő dr. Buzna Margit az épített örökség, azaz a meglévő házak és városszövet védelmében emelt szót.
A belvárosi Bécsi utca nagy átalakulásokat él meg napjainkban: a Fashion Streetté avanzsált Deák Ferenc utca és az újra viruló Vörösmarty tér közötti terület egyre inkább felértékelődik az ingatlanfejlesztők szemében. Nem csoda, hogy új elképzelés született a Bécsi utca átalakítására is. A nagy vitát kiváltó terveket vitatták meg a Kortárs Építészeti Központ legutóbbi Tálalóján is.
A Chemolimpex Gulyás Zoltán tervei alapján épült tömbje
A tervezett tömb öt jelenlegi épület helyére kerülhet. A lebontásra ítélt házak közül kettő veszte váltotta ki a legnagyobb indulatokat: az egyik az első nagy áruházaink egyike, a Fischer Simon-féle divatház megkopott tömbje, a másik a 60-as évek építészetének kiemelkedő alkotása, a Gulyás Zoltán által tervezett Chemolimpex-székház, amely ma az OTP tulajdona. Bár a házak műemléki védettséget nem élveznek (a Fischer-házról lekerült a korábbi fővárosi szintű védettség), lebontásuk történelmi, építészeti értékek pusztulásával járna. A bontásokat talán könnyebben el lehetne fogadtatni, ha látszanának az új épület értékei, nívója. Egyelőre azonban első skiccnek felfogható látványterveken és a Foster iroda nevén túl másba aligha kapaszkodhatunk ez ügyben.
Újraindul a Kortárs Építészeti Központ sikeres építészeti vitasorozata: október 28-án Tálaló a Bécsi utcai Foster-házról. Résztvevők: Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke; Cselovszki Zoltán, Belváros-Lipótváros főépítésze; Csipak Péter, a Csipak Acquisitions elnök-vezérigazgatója (egyeztetés alatt); Fegyverneky Sándor, volt országos főépítész; Noll Tamás, a MÉK elnöke.
