debrecen

Várhatóan nemsokára nálunk is elfogadják az új uniós épületenergetikai diretktíva alapján készült szabályozást, miszerint 2020-tól csak közel nulla károsanyag-kibocsátású lakóépületeket lehet megépíteni, ez a középületekre pedig már 2018-tól vonatkozik. Ez a határidő nagyon rövidnek tűnhet, pedig már így is éveket késett. Magyarország szén-dioxid kibocsátásának mintegy 50%-a az épületektől és az építőipartól származtatható, ezért a spórolást itt érdemes kezdeni. De vajon fel van-e készülve a magyar építésztársadalom és az építészoktatás a megváltozott feladatkör ellátására?

High-tech homlokzat, élő falak: egy jó példa Kínából - BDP - kép: BDP

Magyarországon hét egyetem műszaki- és építészkarain folyik ma építészoktatás, melyek között találunk művészi és mérnöki szakokat is. Építőművész diplomát ma Pécsett, Sopronban és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lehet szerezni, építészmérnöknek pedig szintén Pécsett, Debrecenben, Győrben és Budapesten két egyetemen tanulhat az ember. Ezek közül nagyságában és az egy évfolyamra felvett hallgatók számában egyaránt a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara az első, ahol évente mintegy 250 diák kezdi el a tanulmányait. A vezető szerepnek megfelelően Magyarország legnagyobb egyetemének karától, azaz tőlük várnánk a kezdeményezést, és a példamutatást az energiahatékony építészeti tervezésre való oktatás terén. Mégis úgy tűnik, a megváltozott követelményekre a kisebb egyetemek gyorsabban tudtak reagálni: Pécsett már elindult az Energiadesign Tanszék, ifj. Kistelegdi István vezetésével, Debrecenben pedig Farsang Attila passzívház-csomópontokat rajzoltat a diákokkal az épületszerkezettan órán.

A 2013-2020-as uniós ciklusban várhatóan megnyílnak az uniós pénzcsapok a közösségi közlekedést fejlesztő beruházások előtt. Erre készülve számos magyar nagyváros dédelgeti komoly multimodális csomópontok létrehozásának tervét, számolva az agglomerációban élők igényeinek kiszolgálásával, a változó közlekedési és bevásárlási szokásokkal. A vasúti- és buszpályaudvar egymás mellé telepítése persze nem a spanyolviasz, az újdonság az így létrejövő komplexumok funkcionális felturbózásában rejlik, hogy a többnyire lepattant közlekedési átszállóhelyek helyett élhető, sokak számára célpontként funkcionáló komplexumok jöjjenek létre. Ennek fényében 2020-ig több magyar város, illetve budapesti kerület kaphat új városközpontot. Megnéztük, ki mit és hol tervez.

Budapest-Kelenföld

A négyes metró végállomása, a Kelenföldi pályaudvar és az itteni távolsági és helyi buszpályaudvar optimális helyszín egy multimodális csomópont kialakításához, ráadásul a vasút túloldalán ott az M1-M=7 autópályák bevezető szakasza. Sajnos a metróállomás tervezésénél ezt a lehetőséget nem vették figyelembe, ez a kialakítani tervezett multimodális csomópont tervezőinek komoly gondokat okozott – legalábbis ezt mondta a munkában résztvevő Zoboki Gábor a tervtanács előtt, idén január elején. Pár évvel ezelőtt még ötletpályázatot írtak ki a Kelenföldi pályaudvar és térségének fejlesztésére, azzal, hogy az első ütem akár 2010-re megvalósulhat. Ehhez képest azóta semmi sem történt, így a terület egy részének birtokosa, a Futureal vette kezébe a dolgokat, és a Zoboki-iroda segítségével lerakott egy fejlesztési koncepciót. A magáncég bevásárlóközpontot tervez a kialakulatlan városközpontba, ehhez kapcsolódóan pedig részt vállalna az intermodális csomópont létrehozásában. A munkában a kerület és a MÁV is szerepet vállalt, a tervtanács pedig támogatta a tervet, a nem sokkal korábban hatályba lépett „plázatörvény” dacára. A fejlesztéshez mindenképp tisztázandó a Kelenföldi pályaudvar jövője, beleértve ebbe a műemlék épületet is.

Akad, amelyik csak tavaly óta, de olyan is, ami 35 éve várja a csodát: a magyar városok tele vannak elhagyatott, pusztuló szállodákkal. A vidéki városok történelmi szállóinak megüresedését az autózás elterjedése és a szállóvendégek szokásainak átalakulása indokolja, de, akárcsak Budapesten, olykor különféle pénzügyi machinációk is szerepet játszanak. A cikkünkben bemutatott tíz szálloda egytől-egyig sajátos történet, egyben viszont megegyeznek: mindegyik épület jobbat érdemelne a jelenlegi sorsánál.

Kass (Hungária) Szálloda, Szeged
Mióta üres: 1976 óta

Az 1897-ben, Steinhardt Antal tervei szerint a Tisza partján épült szállodát Szeged egyik legszebb, legendás épületeként ismerik. Harmincöt évvel ezelőtti bezárása óta egymást érik a tervek és kezdeményezések, hogy megújuljon, 1988-ban már meg is indultak a munkák, így legalább kívülről elfogadható állapotban van. Legendás bálterme és a 6396 négyzetméteres épület többi része azonban máig zárva. A jelenlegi tulajdonos, a Quaestor Csoport eleinte irodaházként szerette volna felújítani, a báltermet rendezvényhelyszínként üzemeltetve, majd mégis szállodaként való hasznosításhoz pályáztak uniós forrásokra. A kétmilliárdos beruházáshoz hatszáz milliós uniós támogatás járult volna – a beruházás mégis elmaradt. A cég most inkább szabadulna az épülettől, többféle hasznosítási módot tartva lehetségesnek.

Május 23. óta látogatható a Sokszem Galériában a Debreceni Egyetem építészmérnöki szakának kiállítása „A mindenség modellje – s annak modellje” címmel. A tárlathoz június 2-án 18 órakor beszélgetőest kapcsolódik, ahol a kiállított modellek alkotói számolnak ne munkájukról, de szó lesz a modellezés szerepéről is a szak oktatási programjában.

Nyílt levélben tiltakozik a Magyar Építőművészek Szövetsége az ellen, hogy Debrecen új, 12,5 milliárd forintos stadionját tervpályázat nélkül a város főépítésze, Kováts Ákos tervezze. Abban mindkét fél egyetért, hogy itt az idő a rendet tenni az építészszakmában – itt viszont a közös véleményekből ki is futunk.

Debrecen, a Nagyerdei Stadion jelenlegi állapota. Kép: Björn Láczay, flickr.com

Tavaly év végén derült ki, hogy az elmúlt években rendszeresen jól szereplő DVSC új stadiont kap saját városában – a hírre már régóta vártak a debreceni focirajongók. 2008-ban, az EB-pályázat idején több stadionterv készült az országban, többek között Debrecen új stadionjához is; a 30 ezer férőhelyes létesítménynek a város reptere mellett találták meg a helyét. A város főépítésze azonban úgy vélte: a nagyerdei helyszín és a 15 ezres befogadóképesség jobban fenntartható, a város szerkezetéhez és életéhez illeszkedő épületet eredményezne. Érveinek alátámasztására vázlattervet készített a meglévő nagyerdei stadion helyére, amely segítségével meggyőzte a városvezetést. Ez alapján készült el az a koncepció, amelyre a város 12,5 milliárd forint kormányzati támogatást szerzett.

Pályázat kiírását tartja szükségesnek a debreceni stadion tervezésére a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) – áll a szakmai szervezet lapunkhoz eljuttatott nyílt levelében. A MÉSZ helyteleníteni, hogy a jelenleg ismert helyzet szerint a város főépítésze maga tervezné meg a 12,5 milliárdos költséggel épülő sportlétesítményt. A nyílt levelet az alábbiakban közöljük. Kováts Ákos debreceni főépítészt telefonon értük utol, de külföldi tartózkodása miatt csak a jövő hétre vállalta, hogy nyilatkozik lapunknak az ügyben.

A 2010: Tájodüsszeia vándorkiállítás a budapesti FUGA Építészeti Központ és a Békéscsabai Ifiház után 2010 november 19-én Debrecenbe látogat, ahol december 7-ig lesz megtekinthető a Kölcsey Kulturális Központban. A kiállítás megnyitóját összekötik a hagyományosan Debrecenben átadásra kerülő (a Szép Kertek folyóirat által kiírt) Év Kertje pályázat díjátadó ünnepségével.

Szerkezetkész a Debreceni Egyetemen épülő Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ, azaz közkeletű nevén a MAG Ház. Az épület Kovács Péter és Lengyel István építészek tervei alapján, két fázisban készül, csaknem 970 millió forintos beruházással.

Izgalmas, ingyenes programokkal várnak minden játékos kedvű gyereket és felnőttet a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ 4. születésnapján. Élőben is látható szombaton a Baltazár téri LED-falon, amikor a születésnap alkalmából fizikus robbant a harmadik emeleten, gyerekek kifestik a falakat, több száz lufit eresztenek az ég felé, a zenekarok pedig ellepik a kertet. Zárásként a bátrabbak 18 órától becsomagolják a MODEM-et.

A közterekről szóló cikkünk előző részében általános, némileg idealista és naiv elmélkedésein túl egyfajta összkép kialakítása kedvéért nem érdektelen áttekinteni az elmúlt tíz év magyarországi eredményeit.

1. A Millenáris, a Gödör és az Erzsébet tér

Az Erzsébet téri Gödör Klub 2002-ben. Fotó: Firka Stúdió

Ha a legsikeresebb projektekkel akarjuk kezdeni a sort, feltétlenül a Millenáris Park (tájépítész: Új Irány Csoport, 2001) és az Erzsébet téri Gödör (építész: Firka Stúdió, tájépítész: Balogh Péter István, Bogner Zsuzsanna, Sándor Tamás, 2002) jut először eszünkbe. Voltaképpen mind a két helyszínen rehabilitációra került sor - egy felszámolt ipari üzem és egy meg nem épült színház helyén jöhettek létre olyan alkotások, amelyek a maguk idejében forradalminak tűnő megoldásokkal lepték meg a nagyközönséget és a szakmát egyaránt.