demján sándor

A Demján Group és orosz partnere, az Inveszt-Sztroj konzorciuma nyerte a megbízást Szentpétervár új kulturális központjának felépítésére. A budapesti Művészetek Palotájához hasonló létesítményt annak építész, a Zoboki-Demeter és Társaik is tervezi.

A külföldre szakadt tudósokat, művészeket gyakran emlegetjük büszkén hazánk fiai között, az ingatlanfejlesztők azonban eddig ritkán kapnak ilyen típusú elismerést. Pedig magyar származású üzletember bábáskodott a párizsi Montparnasse-torony vagy a washingtoni Watergate-irodaház születésénél is. Összeválogattunk hát hét olyan magyar vagy magyar származású üzletembert, akik vagyonukat kisebb-nagyobb mértékben az ingatlanfejlesztésnek köszönhetik, és akik életútját annak ellenére érdemes ismerni, hogy beruházásaik nem minden esetben kívánkoznak az építészeti tankönyvek lapjaira. (De olykor még ez is előfordul!)

Agoston Haraszthy (1812-1869)

A Haraszthy Ágoston által alapított Sauk City (Wisconsin) egy 1883-as térképen. Kép: Wisconsin Historical Images, flickr.com 

A nemesi családba született (Mokcsai előnevű) Haraszthy Ágostont nehéz mai szóval ingatlanfejlesztőnek nevezni – pedig ő alapította meg Wisconsin állam első telepesfalvát, és őt tekintik a kaliforniai borkultúra megalapozójának. Bár 1833-ban Magyarországon megnősült és később hat gyermeket nemzett, egy rokonával, Fischer Károllyal 1840-ben Haraszthy az Egyesült Államokba utazott, befektetési lehetőségek után kutatva. Wisconsinban nagyobb területet vásárolt és települést alapított, amelyet magyar névre, Széptájnak keresztelt (később Westfield, majd Sauk City névre keresztelték a ma is létező kisvárost). 1842-ben rövid időre visszatért Magyarországra, könyvet írt amerikai kalandjairól, majd szüleivel és családjával együtt végleg kitelepült. Hét évig Wisconsin államban kezdett különféle befektetésekbe egy angol partnerrel, majd 1849-ben az aranyláz hatására Kaliforniába költözött.

December 3-án a Művészetek Palotájában ünnepélyes keretek között átadták a Prima Primissima díjakat. A Demján Sándor által 2003-ban létrehozott díj a magyar kultúra, tudomány, művészetek és sport nagyjait kívánja elismerni. A Magyar építészet és építőművészet kategória Primissimája Balázs Mihály építész lett, azonban még egy építészt díjaztak idén: a Magyar tudomány kategóriában Rubik Ernő építész, feltaláló munkásságát ismerték el.

Gondoljon a jövőre, a Metró nyit jövőre! A múlt ködébe süllyedt szlogen nemrég ismét aktuálissá vált: 2009 márciusában ugyanis megkezdődött a végkiárusítás a Skála Metróban, hogy aztán új bérlővel nyissanak újra április 7-én. Április 28-án pedig a Skála Metró, a legendás áruházlánc mindmáig legfontosabb épülete, épp negyedszázados.

A Nyugatival átellenben álló Skála Metró füstüveggel borított, sötét színű tömbje, amelyhez stílusában a nagykörút fölött átívelő felüljáró is igazodik, ma is a város meghatározó épülete. Pedig eredetileg kisebb tömböt szántak ide. '77-ben még úgy számoltak, hogy elég lesz egy kisebb élelmiszerbolt a Nyugatihoz, hiszen a Dózsa György úti úti metróállomásnál majd épül egy másik Skála. Ez utóbbi azonban sosem készült el, így aztán a Skála Metró élelmiszerboltja 1500 négyzetméteres szupermarketté duzzadt, miközben az áruház igényei is megnövekedtek. Ennek eredményeképpen került be a galériaszint: a tervező Kővári György eredetileg ötméteres belmagasságú teret álmodott a földszintre. Erre viszont a Skálások azt mondták, hogy impozáns belső térből nem lehet megélni, és különben is: még így is csak feleannyi az áruház összterülete, mint a budai Skáláé.