design museum

Miután az eddigi szponzor, a Brit Insurance visszalépett, a londoni Design Museum a szokásosnál kisebb hírveréssel rendezte meg a Designs of the Year díjat. A győzteseket április 24-én hirdették ki, és kilétükre az idei londoni olimpia komoly befolyást gyakorolt: nemcsak az építészeti kategóriát nyerte a Hopkins velodrómja, de az olimpiai fáklya vitte a legjobb termék kategóriát és egyben ez lett az év designtárgya.

A BarberOsgerby által tervezett olimpiai fáklya testét nyolcezer apró lyuk díszíti – épp annyi, ahányan hetvennapos útja során hordozzák majd a játékok megnyitójára. A lyukak emellett segítenek a fáklya hűtésében is. A tárgy 800 mm magas és 800 grammot nyom, ezzel a legkönnyebbek közé tartozik az olimpiai fáklyák történetében. A Design Museum igazgatója, Deyan Sudjic szerint „a 2012-es olimpiai fáklya könnyedsége és egyszerűsége nemcsak London, az olimpia város szellemiségét ragadja meg, de azt is demonstrálja, hogyan képes a design a tradíciók minőségét modern formanyelvre átültetni.” A neves kelet-londoni tervezőpáros egyébként három produktummal is bejutott idén a Designs of the Year finalistái közé, már csak ezért is kijárt nekik az elismerés.

Nagy lelkesedéssel fogadta a brit szaksajtó a londoni Design Museum új otthonának első látványterveit, amelyeket tegnap mutattak be az építész John Pawson jelenlétében. Pawson, akinek honlapján is elérhető, legfrissebb jelentős munkája egyébként a pannonhalmai bencés templom felújítása, szokatlan érzékenységgel nyúl a Commonwealth Institute 1962-es székházához.

A Vitra bútortervező cég több mint 50 éves hagyományokra tekint vissza. Az idők során olyan nagynevű tervezőket foglalkoztattak, mint Charles és Ray Eames, Verner Panton, Ronan és Erwan Bouroullec vagy Hella Jongerius. Saját, eltéveszthetetlen stílust alakítottak ki, és számos, mára már legendássá vált bútordarabot dobtak piacra. Ilyen például az Eames-féle irodai szék, Verner Panton széke vagy az Isamu Noguchi tervezte kávézóasztal. A bútorgyártás mellett azonban a cég igyekszik ott lenni a kortárs építészet és design élvonalában is. 1989-ben alapították a Vitra Design Múzeumot, amely nemzetközi jelentőségű kutatási és oktatási tevékenységet végez, kiállításokat szervez és könyveket publikál.

A Vitra Weil am Rhein-i főhadiszállásának épületeinél számos neves építész működött közre. Frank Gehry az egyik gyárépületet és a Vitra Design Múzeum épületét tervezte,  Tadao Ando nevéhez egy konferenciaépület fűződik (ez a japán építész első nem Japánba tervezett munkája), Zaha Hadid pedig egy tűzoltóállomást tervezett (ez az iraki építésznő első elkészült épülete. Idén pedig elkészül a korona újabb ékköve: a Herzog & de Meuron iroda tervezte Vitra Haus, amelyet a Vitra Home Collection elnevezésű új termékcsalád bemutatására hoztak létre.

A tavalyi amerikai elnökválasztási kampány legismertebb jelképe: Barack Obama egyik plakátja lett a Brit Insurance Design Award 2009 fődíjasa. A londoni Design Museum által kiosztott elismerés az előző esztendő legjobb formatervezett tárgyait, grafikai produktumait, épületeit díjazza, a neves szakértőket felsorakoztató zsűri pedig minden évben kiválasztja a legjobbak legjobbját is. Ez lett idén Shepard Fairey elhíresült plakátja, amely a bírálók szerint megkaphatná Az Év Posztere címet is – már ha lenne ilyen.

Március 18-án, a Design Museum-ban tartott ünnepségen derült ki, hogy az elmúlt 12 hónap leginnovatívabb és előremutatóbb „designterméke” Shepard Fairey Obama-plakátja, amely több mint kilencven indulót megelőzve nyerte el a presztízscímet. Mint kiderült, a plakátot a Creative Review szakmagazin szerkesztője, Patrick Burgoyne nevezte a versenyre. A neves grafikus és street-art művész Fairey egy, azóta a washingtoni Nemzeti Galériába került festménye alapján, limitált példányszámban állította elő és árusította a plakátot 2008 első hónapjaiban, hogy pénzt gyűjtsön a demokrata elnökjelölt, Barack Obama kampányára.

Vajon lehetséges-e minden esztendőben az előző 12 hónap világszerte előállított több százezer tárgyából kiválasztani a száz leginnovatívabbat, azokból hét kategória elsőit, majd e végső hetes közül is egyetlenegyet – és reális gondolat-e ezt az egyet kikiáltani az adott esztendő legjobb design-jának? A londoni Design Museum ezzel a némi jóindulattal heroikusnak minősíthető feladattal próbálkozik meg évről évre, több-kevesebb meglepetést, felháborodást vagy őszinte csodálkozást váltva ki a tág szakma, értsd: építészek, designerek, grafikusok, divattervezők között. Az idei listán egymás mellett szerepel a tavalyi amerikai elnökválasztás egyetlen egyértelmű nyertese, Shepard Fairey egy munkája, Európa legújabb operaháza és egy jávai farádió; a végső győzelemre elviekben mindegyiknek ugyanakkora esélye van.

A londoni Design Museum évente odaítélt formatervezési elismerése, a tavaly a főszponzor után Brit Insurance Design Awards-ra keresztelt díj nemcsak a világ legátfogóbbja a maga kategóriájában, de alighanem a legvegyesebbje is. A hét kategória némelyike, például az építészet, nemigen vitatható; mások viszont az adott téma lehető legtágabb értelmezésére indítanak. A „Közlekedés” címszó alatt például együtt szerepel környezetbarát kisautó, hegyi alagút, sportkerekesszék és kötélvasút. A zsűri összetétele mintha a speciális feladathoz igazodna: idén helyet kapott benne többek közt a világhírű építész, Peter Cook, Karen Blincoe környezetvédő, az elnök pedig a BBC veteránja, Alan Yentob. Ők választották ki a nagyjából száz mű közül a hét legjobbat, amelyekből aztán március közepére kikerül az abszolút csúcs.

Shepard Fairey Obama-posztere és az oslói operaház is szerepelnek a Brit Insurance Design of the Year 2009 kategóriagyőztesei között. A legkomolyabb brit formatervezési elismerés díjazottjainak hét tételes listáját a minap tette közzé a londoni Design Museum, amely március 18-án a hét alkotás közül a végső győztest is megnevezi majd.

Vége Európa több évszázados kulturális hegemóniájának: India gyönyörű környezetben fekvő Szilícium-völgye, Bangalore nyerte a jövő designvárosainak versenyét Sao Paulo, Peking és Moszkva előtt. A közel hétmilliós megapolisz szédítő iramban fejlődik, egyszerre támaszkodva természeti erőforrásaira, ősi tradícióira és informatikai húzóágazatára. Az ellentétek jellemezte város hi-tech negyedei vonzzák a világ vezető vállalatait és a befektetőket, míg a hagyományos kézművesség mellett felvirágzott a szokatlan utat járó kortárs formatervezés. Mi a siker nyitja?

Az új aduászok

A londoni Design Museum új kiállítása nyolc olyan fordulópontot mutat be a XX. század elejétől napjainkig, amikor a design forradalma végérvényesen átalakította az életmódot. A tárlatot a British Councillal közösen szervezett nyilvános vita kísérte, nem kisebb téttel, mint hogy megválasszák a jövő városát. A brazil, kínai, indiai és orosz jelöltek vívmányairól és lehetőségeiről neves szakértők igyekeztek meggyőzni a zsűrit és a közönséget. A versengésből jelentős fölénnyel a harmadik legnépesebb indiai város, Karnátaka állam központja és hi-tech fellegvára, Bangalore került ki győztesen, míg a legkevesebb szavazatot a köztudatban főként extravagáns beruházásairól elhíresült Moszkva kapta.

Mi a közös Obama logójában, a felújított londoni St. Pancras-pályaudvarban és a viharálló esernyőben? Mind felkerültek a legnagyobbnak számító brit designdíj, a Brit Insurance Design Awards döntőseinek listájára, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a londoni Design Museum. A hét kategóriában jelölt közel száz tárgy alkotás közül némelyik már több nemzetközi díj birtokosa, ám az eddigi eredmények ismeretében mindegyik jó eséllyel indulhat a díjért.