eger

A 2013-2020-as uniós ciklusban várhatóan megnyílnak az uniós pénzcsapok a közösségi közlekedést fejlesztő beruházások előtt. Erre készülve számos magyar nagyváros dédelgeti komoly multimodális csomópontok létrehozásának tervét, számolva az agglomerációban élők igényeinek kiszolgálásával, a változó közlekedési és bevásárlási szokásokkal. A vasúti- és buszpályaudvar egymás mellé telepítése persze nem a spanyolviasz, az újdonság az így létrejövő komplexumok funkcionális felturbózásában rejlik, hogy a többnyire lepattant közlekedési átszállóhelyek helyett élhető, sokak számára célpontként funkcionáló komplexumok jöjjenek létre. Ennek fényében 2020-ig több magyar város, illetve budapesti kerület kaphat új városközpontot. Megnéztük, ki mit és hol tervez.

Budapest-Kelenföld

A négyes metró végállomása, a Kelenföldi pályaudvar és az itteni távolsági és helyi buszpályaudvar optimális helyszín egy multimodális csomópont kialakításához, ráadásul a vasút túloldalán ott az M1-M=7 autópályák bevezető szakasza. Sajnos a metróállomás tervezésénél ezt a lehetőséget nem vették figyelembe, ez a kialakítani tervezett multimodális csomópont tervezőinek komoly gondokat okozott – legalábbis ezt mondta a munkában résztvevő Zoboki Gábor a tervtanács előtt, idén január elején. Pár évvel ezelőtt még ötletpályázatot írtak ki a Kelenföldi pályaudvar és térségének fejlesztésére, azzal, hogy az első ütem akár 2010-re megvalósulhat. Ehhez képest azóta semmi sem történt, így a terület egy részének birtokosa, a Futureal vette kezébe a dolgokat, és a Zoboki-iroda segítségével lerakott egy fejlesztési koncepciót. A magáncég bevásárlóközpontot tervez a kialakulatlan városközpontba, ehhez kapcsolódóan pedig részt vállalna az intermodális csomópont létrehozásában. A munkában a kerület és a MÁV is szerepet vállalt, a tervtanács pedig támogatta a tervet, a nem sokkal korábban hatályba lépett „plázatörvény” dacára. A fejlesztéshez mindenképp tisztázandó a Kelenföldi pályaudvar jövője, beleértve ebbe a műemlék épületet is.

Lezárultak a már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező egri Érseki Palota tervezési munkálatai: a megvalósulás útjára léphet az észak-magyarországi város nagymúltú épületének látogatóközponttá alakítása. A beruházás a remények szerint növeli a település turisztikai vonzerejét, és a többi látnivalóval együtt komplex, akár többnapos tartózkodásra csábító programot kínál a városba látogatóknak.

Az épület számos egyedülálló adottsággal rendelkezik: azon nyolc hazai kastély egyike, amelyeknek a történelem viharai között is megmaradt eredeti bútorzata, és az egyetlen olyan főpapi palota lesz Közép-Kelet-Európában, amely egyszerre nyílik meg a látogatók előtt és őrzi meg eredeti funkcióját is. A Palota felújításának és átépítésének engedélyezési terveit, amelynek során a középső szárnyat alakítják át az új feladatra, generáltervezõként a Földes és Társai Építésziroda Kft. készíti. A beruházás összköltsége több mint 1,2 milliárd forint, amelynek több mint 80%-a uniós forrásból származik.

Az egri trinitárius templomban a BUMBUM július 12-én, este 9 órakor, hatalmas buli keretében nyitja meg Szőke Gábor Miklós önálló kiállítását. A „Dante Ritual” címet viselő installáció, ami a galéria tervei szerint a közeljövőben Angliába és Németországba is ellátogat, különleges élménnyel gazdagítja a látogatókat.

Sok kisváros dédelget világraszóló idegenforgalmi szenzációról szóló álmokat. Legyen az akár egy park, akár egy festmény, egy műemléképület. Valóban megvan a csodatévő ereje a rejtett kincsünknek, vagy csak mi képzeljük bele? Mégis hogyan lehetne felélénkíteni a turizmust a városunkban, hiszen szinte minden városban hanyatlik a városi turizmus. Ki kell-e használni minden lehetőséget, vagy önkritikával is szemlélhetjük városunk valódi turisztikai vonzerejét? Eger esete az érseki pincerendszerrel: A mi kis városunk tanulmánya már letölthető a British Council honlapjáról, a facebook-on pedig beindult az ezzel kapcsolatos vita.

Thoma Emőke építész életműdíjat, a gyöngyösi Grafit 37 iroda pedig az Orczy-kastély és -kert rekonstrukciójáért nívódíjat kapott azon az ünnepségen, amelyez az Építészet Világnapja alkalmából először rendezett a Heves Megyei Építész Kamara. A szervezet által alapított díjat ezentúl minden évben, október első hétfőjén vehetik át a megyében kiemelkedőt alkotó szakmabeliek.

Egyedülálló programot indít a köztévé Lévai Balázs producer, A Nagy Könyv, a Dob+basszus vagy a Társulat kapcsán megismert műsorvezető részvételével. A Mi kis városunk ötletgazdája a British Council; a műsorban magyar városok polgárai és várostervező-szakértők vetélkedjenek egy-egy település élhetőbbé tételéért. Budaörsön, Egerben és Salgótarjánban már le is forgatták az egyes epizódokat, ezen kívül Dunaújváros, Nyíregyháza, Pécs, Hódmezővásárhely és Tata kap főszerepet egy-egy rész erejéig a játékban. Az első adást vasárnap, április 26-án vetítette a köztévé.

2008. december 4-én a tekintélyes építészeti és befektetési folyóirat Construction & Investment Journal (CiJ) Budapesten osztotta ki az ingatlanszakma legnagyobb presztízsű elismeréseit. Az új fejlesztésű hazai ingatlanprojektek öt kategóriában versenyeztek. A WING Zrt. két fejlesztése, a Váci úti Átrium Park irodakomplexum és az egri Agria Park is elnyerte az első díjat.