egyesült államok

Az Egyesült Államok szigorú bevándorlási politikája nem feltétlenül tesz jót az országnak: a szellemi tőke szabad áramlását mindenképp akadályozza. A kaliforniai Szilícium-völgy például meglehetősen csábító lehetőségeket kínál egy kezdő vállalkozásnak, ám a külföldről érkező kezdeményezéseknek gátat szabnak a szigorú törvények. Ennek orvoslására alakult a Blueseed-projekt, a Pay Pal-alapító Peter Thier támogatásával. 

Az elképzelés lényege, hogy a Szilícium-völgy közelében, a tengeren, nemzetközi vizeken hoznának létre egy „inkubátorhajót”, ahol anélkül vethetnék meg a lábukat a külföldi szakemberek által alapított kezdő vállalkozások, hogy tagjaiknak hosszabb tartózkodásra való jogot kellene kérvényezniük az országba. A tengerre települt város koncepciójára három éve már kiírtak egy ötletpályázatot, amelynek szervezője a Seasteading Institute volt – ennek nyertese egy magyar grafikus, Győrfi András lett. A mostani, meghívásos tervpályázatra is meginvitálták a tervezőt, aki ezúttal a harmadik helyezést érte el munkájával.

Augusztus végén az Egyesült Államok északkeleti partvidékén végigsöprő Irene hurrikán következtében leállították New Yorkban a tömegközlekedést, így a metrókat is. A metropolisz alacsonyabban fekvő területein visszatérő probléma, hogy viharok idején elárasztja a metrómegállókat a víz. A korábbi viharok tapasztalatai alapján a New York-i közlekedési hatóság több építésziroda bevonásával  pofonegyszerű, mégis mutatós megoldással küszöbölte ki a megállók beázásának problémáját.

Novemberben adják át az Apple felújított üzletét a New York-i Ötödik Sugárúton. A híres üvegkocka, amely egy felmérés szerint a Nagy Alma legtöbbet fotózott épületei közé tartozik, az eddigi kilencven helyett mindössze 15 üvegtáblából áll majd, ami alighanem fokozhatatlanul könnyed megjelenést biztosít.

Felemásan fogadta a kritika a Snohetta tervét a San Franciscó-i Museum of Modern Art bővítésére. A Mario Botta világszerte ismert épületét már rég kinőtt intézmény idén nyáron jelentette be, hogy a neves norvég irodát kéri fel az új szárny tervezésére. A napokban bemutatott első látványtervekről a San Francisco Chronicle szuperlatívuszokban nyilatkozott, Christopher Hawthorne, a Los Angeles Times kritikusa szerint azonban az épület egy „cizellált behemót”, „olyan jéghegy, amely mindenkit arról próbál meggyőzni, hogy valójában csak egy jégkocka”.

2015-ben nyitja meg kapuit a New York-i Whitney Museum új épülete a Meatpacking District-ben. A múzeum vezetése azt tervezi, hogy a Breuer Marcell tervei alapján készült, ikonikussá vált régi épületet is megtartja – ebben azonban kevesen bíznak, mivel a Whitney nem épp tőkeerejéről ismert. Az elmúlt hónapokban több koncepció is napvilágot látott arról, mi is legyen a régi Whitney sorsa.

Mégpedig Bjarke Ingels, a dán BIG első embere, akinek egyébként szinte minden épülete egy hegyre emlékeztet – mint azt a tervek bemutatása után az éles szemű kritikusok észrevették. A nemrég bemutatott, még engedélyezés előtt álló tervek a hagyományos, keretes beépítésű európai városi tömb és a New York-i felhőkarcolók furcsa ötvözetét mutatják.

Igencsak belehúzott a New York-i Museum of Modern Art a tipográfiai gyűjtemény bővítésébe. Az eddig a kollekcióba válogatott egyetlen betűtípus, a Max Miedinger tervezte Helvetica Bold mellett nemrég 23 újat vettek fel – köztük olyan neves grafikusok alkotásait, mint Erik Spiekermann, Wim Crouwel vagy Neville Brody. A legismertebbek az újonnan a gyűjteménybe válogatott betűtípusok közül a Matthew Carter tervezte Verdana, illetve a Barack Obama választási kampányában is használt Gotham.

Január 25-én nyitott meg Frank Gehry legújabb épülete, az Egyesült Államok egyik legismertebb klasszikus zenei műhelye, a New World Symphony otthona Miami Beach területén. A 81 éves építész és az intézmény 66 éves alapítója és vezetője, Michael Thomas között régi az ismeretség: Gehry annak idején bébiszitterkedett a Thomas-családnál.

A piramis az emberiség történetének legősibb építészeti szimbólumai közé tartozik, és évezredek óta a maradandóság, sőt, az örökkévalóság szimbóluma. Bár a 20. század nem éppen hosszútávú gondolkodása miatt marad meg emlékezetünkben, a piramis mint épületforma épp az elmúlt fél évszázadban jött újra divatba, sőt: népszerűsége átível az ezredfordulón. Megnéztük, melyek azok a funkciók, épületek, amiket az örökkévalóság látszatával ruházunk fel.

A legismertebb történeti piramisok az egyiptomi Gízában és a mexikói Chichen Itzában. Kép: wikipédia

Hogy hol épült a legtöbb piramis? Még csak véletlenül sem Közép-Amerikában vagy Egyiptomban: a műfaj igazi újkori otthona a lehetőségek és a túlzások hazája, az Egyesült Államok. De találkozhatunk piramis-formával a világ számos táján, számos funkcióban, családi háztól a bevásárlóközpontig – sőt, a magyar fővárosban is áll egy piramis formájú autókereskedés. Az alábbi tíz példa kiválogatásánál igyekeztünk funkcionálisan, illetve az építészeti és történeti jelentőséget tekintve is reprezentatív listát összeállítani.

Izgalmas vita bontakozott ki az Egyesült Államokban egy meglehetősen hétköznapi jelenség, a lufiból fújt és hajtogatott kutyafigura körül. A lufiállatka ugyanis többméteres szobor formájában egyértelműen a közismert pop-képzőművész, Jeff Koons találmánya, aki most beperelt egy San Franciscó-i galériát, ahol könyvtámaszként árusították a lufikutyát. A galéria tulajdonosa szerint egy finoman szólva is túlzás, amely arra utal, hogy „Jeff Koons minden lufikutyához hasonló dolog tulajdonosa”.