Janina Loeve, holland tervező Tettonica fantázianevű bútordarabjait a holland design hét keretében, „Interior Landscapes” című kiállításon mutatták be Eindhovenben október 22-30 között. Sorozata, amelyet a földkéreg természeti tájakat alakító tektonikus mozgásai inspiráltak, két bútordarabból, egy kisasztalból és egy ülőalkalmatosságból áll.
Híresen szürke, szeles, esős holland délután, az eindhoveni Design Academy előtt tucatnyian várakoznak esernyők alatt: vidám kisgyerekes család, spanyol egyetemista lányok, német fotós srácok, mosolygós holland nyugdíjas nénik, és én. Percek múlva leparkol előttünk egy színes Mini, a tetején egy órás távirányító, majd beáll mögé egy másik, a tetején egy ház makett. Miközben a fotósok és a család beülnek a távirányítósba, a második Miniből kiszálló sofőr, egy vidám holland nyugdíjas bácsi kinyitja nekünk az ajtót, hogyne, mindannyian beférünk, és hogyne, a Klokgebouw, a Design Hét központ felé megyünk. Öten hajtogatjuk be magunkat az egyedi Mini Design Taxiba, a rádióban jazz szól, a sofőrrel és a nénikkel arról csevegünk, hogy ki mit látott eddig, a spanyol lányok sajnos nem tudnak angolul, de ők is a Design Hétre jöttek. Pár perc múlva megállunk a volt Philips gyárak ipari épületei előtt, kiszállunk és különböző nyelveken elköszönünk: megérkeztünk. A hatalmas zászlók, molinók és a hatalmas tömeg is mutatja: itt van a központ, de nem csak a Holland Design Hét, hanem az egész designvilág központja ezen a héten, október végén Eindhovenben.
A nemzetközi design irányvonalait és trendjeit is meghatározó, idén éppen tíz éves Dutch Design Week kiállításai és programjai nem csak a szakma számára izgalmasak, hanem a laikus érdeklődőknek - a vidám kisgyermekes családoknak és nyugdíjas néniknek - is megmutatják: hol tart a design 2011-ben, és ez miért számít egyáltalán. A kilenc napos esemény, amelynek 85 helyszínén több mint 1800 nemzetközi tervező, stúdió és szervezet vett részt, idén közel 200.000 látogatót vonzott. A sajt, a nyugalom és a biciklik mellett ezeket a számokat is joggal irigyelhetjük a hollandoktól, ugyanakkor persze természetes, hogy az iparban és a kreatív ágazatokban évszázadok óta élen járó ország hagyományosan design-nagyhatalomnak is számít.
Az Építész Továbbképző 2011 novemberében négy és fél napos tanulmányút indítását tervezi Hollandiába. Az út bázisa az észak Velencéjének is nevezett Amszterdam, de a tervek szerint a résztvevők ellátogatnak Rotterdamba és Utrechtbe is, valamint a szervezők egy egész napos különbuszos országnézést is rendeznek. Mindezek mellett utolsó délelőtt valószínűleg még Eindhovenre is marad idő.
A csészealj alakú épületek a Föld bolygón az 1950-60-as években kezdtek megjelenni. Ennek alapvetően két oka volt. Az egyik az 1947-es roswelli incidens után szárnyra kapó, népszerű vélemény a korong alakú járművekben érkező földönkívüliekről (előtte a csészealj korántsem volt népszerű űrközlekedési eszköz, az idegenek inkább fénysugarak vagy rakéták segítségével jöttek-mentek). A másik, hogy szerkezetileg ekkorra vált lehetségessé, sőt kifejezetten divatossá ilyen típusú, egyetlen ponton alátámasztott, konzolos struktúrákat készíteni.
A rövid, voltaképpen évtizednyi felfutás után a csészealj, korong, tányér alakú épületek divatja lecsengett - a legtöbb építész és megbízó belátta, hogy a sok kihasználatlan teret eredményező forma bár hívogató, de kevéssé praktikus és drága. A csészealj, mint épületforma, ennélfogva az érett modern építészet ("Mid-Century Modern") tipikus jelenségének tekinthető, bár azóta is meg-megjelent a köztereken. Elsősorban azért, mert továbbra is erősen figyelemfelkeltő és attraktív; mint a lenti példák is mutatják, főleg kiemelkedő helyszíneken, például a körpanoráma biztosítására épülnek ilyen fomájú házak.
A BYTR iroda megelégelte, hogy a hollandiai Eindhoven egyik kis utcájában az utcai lámpák és a növényládák is kellemetlen forgalmi akadályt képeznek. A problémára megoldásként tett javaslatuk ötvözi e két utcabútort, és a lámpával egybeépített növényládát nemes egyszerűséggel a járókelők feje fölé emelte. A GREENSPOTLIGHT elnevezésű tárgy az utca két oldalát szegélyező házak homlokzatára kifeszített kábeleken függeszkedik. A beruházás nem került túlságosan sok pénzbe, ugyanakkor nagyban emelte a környezet színvonalát.
A mindössze 31 éves Maarten Baas-t választotta az év formatervezőjének a Design Miami. A díjjal minden évben olyan designert ismernek el, aki jelentősen hozzájárult a szakma és az arról alkotott kép fejlődéséhez. A kétszemélyes irodában dolgozó Baas az utóbbi években több, nagy sajtóhírverést kapott kollekcióval állt elő, többnyire egy-egy izgalmas ötlettel megbolondítva a hagyományos kompozíciót. A Smoke például elszenesített antik bútorokból áll, a szürreális hatású Clay Furniture darabjait pedig mintha színes gyurmából mintázták volna.
A kanadai Montrealban bejelentették, hogy a design világfővárosa 2012-ben címért folytatott versenyben két város maradt talpon: a hollandiai Eindhoven és a finnországi Helsinki. A megtisztelő címet kétévente ítélik oda, méghozzá annak a városnak, amely a designt hatékonyan alkalmazza a szociális, kulturális és gazdasági fejlődés elősegítésére. A World Design Capital (WDC) zsűrije úgy találta, hogy e két város felel meg leginkább a kritériumoknak. A döntést gondos, öthónapos értékelési folyamat előzi meg, amelynek során négy területet vizsgáltak, ezek: design, programok, infrastruktúra és finanszírozás. Vizsgálják, hogy mennyire van jelen a design a különféle iparágak képében, milyen oktatási intézmények és ehhez kapcsolódó programok vannak, vagy hogy hány formatervező dolgozik a városban.
