Eredményt hirdettek a pécsi EKF-beruházásokkal kapcsolatban kiírt, rendhagyó kritikai pályázaton, az Építő véleményen. A százezer forintos első díjat Both Vilma, a második és harmadik díjat Graf Orsolya és Bardóczi Sándor kapták, emellett 12 különdíjat is kiosztott a zsűri. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk! A szövegek az EKF-falon olvashatóak (zárójelentés linkekkel alább).
Augusztus 31-én új műalkotást avattak Pécs egyik lakótelepén. Uránváros nem rég felújított főterén Makra Zoltán és Palatinus Dóra, 37m² c. műve a bányászlakótelep egyik tipikusnak számító, harminchét négyzetméteres lakását ábrázolja. Pontosabban fogalmazva az acélvázra épített köztéri installáció nem ábrázol, hanem egy lakótelepi lakás térbeli dimenzióit jeleníti meg 1:1-es méretarányban. A konyha, a fürdő, a folyosó valamint a „másfél” szoba pontosan olyan elrendezésben jelenik meg benne, amint azt egy lakótelepi lakásban találnánk. Egyedül a térbeli pozíció változik, miközben a műtárgylakás kibillen a derékszögű rendszerből és egyik sarkával a járdaszint alá süllyed.
Az új pécsi műalkotás a köztéri művészet fejlesztése érdekében kiírt nemzetközi pályázat eredményeképpen született meg. Pályázatot a Dél-dunántúli Építész Kamara és az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvány 2010-ben Victor Vasarely nevével hirdette meg. A látszat ellenére a kiírás nem keresett kapcsolatot Vasarely alkotói tevékenységével csupán a kezdeményezés partnere és a nemzetközi figyelem megszerzése érdekében vette fel a pályázat a Pécsen született művész nevét. Kiírók a városi terek társadalmi szerepének hiányosságaira hívták fel a figyelmet és a közterek használati funkcióinak újragondolására szólítottak fel. Olyan művészeti beavatkozásokat vártak, melyek lehetőséget teremtenek társadalmi vagy szociális kérdések tematizálására és interakciót keresnek a térhasználókkal. A pályázati kiírás a maga szerény eszközeivel éppen azokat a szemléleti megközelítéseket próbálta népszerűsíteni, melyek az elmúlt 20 évben nehezen érvényesültek a hazai köztér-átalakítások gyakorlatában (pályázati kiírás szövege: www.ek2010.hu).
Rendhagyó kritikai pályázatot hirdet a FAL weboldal, a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében megvalósult építészeti és köztérépítészeti beruházások témájában. A pályázatban részt vesz minden, a weboldalra december 15-ig a megjelölt témákban felküldött tartalmas, elemző hozzászólás. A díjazásra fordítható összeg 200 ezer forint.
2010 végén a Kalligram jelentette meg Somlyódy Nóra A Balkán kapuja? Pécs Európa Kulturális Fővárosa című könyvét, amelyet a közönségbemutatón Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője „antropológiai oknyomozó krimiként” definiált. A pécsi EKF történetét a kezdetektől, 2002-től egészen az évad hivatalos kezdetéig, 2010. január 10-ig kíséri végig, rengeteg interjúra és kutatásra alapozva, felfejtve a helyi és az országos politika, az egyes beruházások, kezdeményezések hosszú és sokszor egymásba gabalyodó szálait. Mindezt a lehető legobjektívebben, külső szemmel – holott a szerző szívéhez bevallottan közel áll Pécs. Fél év elteltével Somlyódy Nórát a könyv elő- és utótörténetéről, az EKF-évről alkotott szubjektív véleményéről és további terveiről kérdeztük.
hg.hu: A pécsi egyetem diákja voltál, és évekig főleg építészeti ügyekkel kapcsolatos oknyomozó cikkeket, riportokat írtál a Magyar Narancsba. Elég ez a kettő egy könyvhöz?
Somlyódy Nóra: Bizonyos mértékű felháborodás kell hozzá, és persze buzdítás másoktól. Magamtól talán sosem vettem volna a bátorságot egy könyv megírásához. De amikor láttam, hogy a nyilvánosság legfeljebb a botrányai okán tartja számon az EKF-et – az aktuális menedzsment bukdácsolása és hóbortjai, korrupciógyanú, és spekulációk arról, vajon bukta lesz-e vagy sem -, akkor ritka küldetéstudatot éreztem.
Hogyan tovább Pécs? A vitasorozat Pécs városfejlesztési kérdéseit boncolgatja az EKF után; a 3. részben arról lesz szó, vajon beszélhetünk-e Pécsett előrelátó tervezésről. Időpont: 2011. február 16. 17:00 óra; helyszín: Pécs, Művészetek és Irodalom Háza.
Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvényév lebonyolítása és előkészítése Pécsett városfejlesztési programként fogalmazódott meg. Néhány néhány napja ért véget az évad, miközben a megkezdett szellemi és fizikai építkezés korántsem fejeződött be. Éppen ideje megvizsgálni, hogy az EKF pécsi pályázata által megrajzolt városfejlődési pálya öt év elteltével milyen irányba tart.
A „határtalan város” névre keresztelt EKF pályázat közel öt éve fogalmazta meg azt, hogy Pécs városfejlődése szempontjából három jelentős folyamat katalizátora lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése: „felgyorsíthatja az ipari és bányavárosból kulturális várossá változást, a regionális várossá alakulást és a nemzetközi regionális kulturális központtá válást.” A pályázati dokumentum szerint a lehetséges gazdasági kitörési pont Pécs és régiója számára a kulturális ipar és a turizmus lehet, az EKF cím éppen e két összekapcsolódó stratégiai ágazat fejlődését segíthetné / segíthette volna elő.
A pécsi EKF nagy kaland volt, és minden bizonnyal az lesz az EKF utáni időszak is. A Hogyan tovább, Pécs? címmel megrendezett vitasorozat ezt boncolgatja. A második alkalom január 5-én 17 órakor lesz a pécsi Művészetek és Irodalom Házában, a témafelelős és moderátor ezúttal Bencze Zoltán építész.
December 16-án, Kodály Zoltán születésének 128. évfordulóján nyitották meg ünnepélyesen a róla elnevezett zenei- és konferenciaközpontot Pécsen. A kulturális fővárosi évad egyik kulcsprojektje ezzel még épp időben elkészült, hogy helyet adjon a programsorozat záróeseményének. A pécsiek ezzel a helyszínen keveset látszottak törődni, és tény: Magyarország második legnagyobb és talán legszebb koncerttermének lehet felhőtlenül örülni.
Majd ezerháromszáz ember gyűlt össze a 2010-es év egyik legnagyobb pécsi eseményére. Ennek bő negyede nem ünnepelni, hanem dolgozni jött: az ünnepi esten ugyanis a Pécsi Filharmonikusok hatalmas kórussal adta elő Kodály Psalmus Hungaricusát. Az estet, mint nem hivatalos, de megbízható forrásokból értesültünk, Pécs történelmének legnagyobb állófogadása zárta. A legek jól mutatják, hogy a közel hétmilliárdos költséggel elkészült Kodály Központ a város kulturális életében is léptékváltást jelent.
Kicsit sárga, kicsit savanyú, de végre a miénk - azaz finiséhez érkezett Pécsett a 2010-es Európa Kulturális Főváros fejlesztési programja. Október 22-én a nagyközönség előtt is megnyitották a Tudásközpont kapuit, és az utolsó simításokat végzik a korábban Pécsi Konferencia- és Koncertközpontként emlegetett Kodály Központon is.
Az Építész Továbbképző szervezésében e két épületet jártuk be a tervezők kalauzolásával, illetve a zuhogó esőben tettünk egy kísérletet arra, hogy megnézzük, milyen lett a Nagy Kiállítótér.
Kampányt indítottak Pécsen a Művészetek és Irodalom Házának megszüntetése ellen; a hírek szerint ugyanis a város kulturális intézményeinek egy helyre, a Zsolnay-negyedbe költöztetése ugyanis a legendás kulturális központot is érintené. A civil közösség tiltakozó felhívásához az EKF Falon lehet csatlakozni; Patartics Zorán felhívása alább olvasható.
