energetika

A vörösiszap-katasztrófa emberéletben, lakóházakban és a vidék természeti környezetében: a talajban, természetes vizekben is hatalmas pusztítást végzett. A vörös szennyezéssel elöntött vidék fotóit elnézve első ránézésre átláthatatlan, hogy egyáltalán miként lehet regenerálni egy ilyen hatalmas területet. A természet ereje azonban segíthet újjáéleszteni a vörösiszappal elöntött, tönkrement földeket, pontosabban egy olyan technológia, amely az élővilágot állítja az ember szolgálatába. Ez a fitoremediáció, azaz egy olyan eljárás, amely növények segítségével hozhatja helyre a szennyezett környezetet.

A kifejezés két fogalom: a fito, azaz növény szó és a remediáció, azaz gyógyítás, orvoslás szavak összevonásával keletkezett. Ha erre a célra energianövényeket használunk, az akár megélhetési forrást is jelenthet a jövőben a földterületek tulajdonosainak. Cikkünkben olyan szakembereket szólaltattunk meg, akik ebben látják a megoldást: Dr. Simon László és Dr. Márton László professzorokkal kutatási tapasztalataikról, javaslataikról beszélgettünk, Babicz Szabolcs, a Holland-Alma Kft. ügyvezetője pedig arról a 10 milliós felajánlásról beszélt lapunknak, amely szintén e technológia alkalmazásával segítene a károk enyhítésében.

Magyar szakember elképzelése szerint zöldítsük be a Szaharát; a feleslegessé vált európai szénerőműveket adjuk el Nigériának; működjünk közre Madagaszkár környezetbarát hulladékhasznosításában... Többek között ilyen ötletekkel is megismerkedhettek az október elsején megrendezett V. Africa Summit konferencia résztvevői. A Kossuth téri volt MTESZ székházban, afrikai országok magas rangú diplomatáinak jelenlétében rendezett találkozó alapgondolata Afrika részvétele a klímaváltozás elleni küzdelemben és a megújuló energiaforrások hasznosítása volt.

A hazai szakemberek kreatív ötletei segíthetnek abban, hogy Afrika is kivegye a részét a klímaváltozás elleni küzdelemből, és mindez még a magyar cégeknek is előnyös legyen. Cikkünkben a konferencia energetikai vonatkozású felvetéseivel foglalkozunk; személyesen is faggattuk a témáról az előadókat: Pataki Istvánt, a Magyar Energia Hivatal volt elnökhelyettesét, és a hamarosan Afrikába induló Dr. Steier Józsefet, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület esztergomi csoportjának elnökét.

Hiába áll élen Nagy-Britannia az Északi-tenger megújuló erőforrását kiaknázó partmenti szélfarmok telepítésében, a banki projekthitelek befagyasztása bedöntheti a szigetország ambiciózus emissziócsökkentési stratégiáját is. Ha ugyanis a kormány nem száll be komoly összeggel a finanszírozásba, a nemrég jóváhagyott óriásberuházásoknak esélyük sincs a megvalósulásra.

Elindulhat Európa legnagyobb partmenti szélfarmja, a London Array kivitelezése, miután a világhírű RMJM építésziroda megkapta a tervezési engedélyt a kulcsfontosságú parti transzformátor- és elosztóállomásra. A kunyhósort formázó létesítmény kapcsolja össze a partközeli vizeken telepített, 1000 megawatt összteljesítményű turbinákat a brit áramszolgáltató hálózattal.

A technológia megállíthatatlanul fejlődik, és a szél ősi energiája egyre jobban a figyelem középpontjában áll. Tavaly minden korábbinál több szélerőművet telepítettek, az USA pedig a történelemben először végzett a lista élén. Új szelek fújnak a tervezésben is: a legtisztább, egyik legmegbízhatóbb és leggazdaságosabb energiaforrás kiaknázására ütős modellek és vizionárius elképzelések születtek a háztartási áramfejlesztő energiagolyótól a szélerőműves luxustornyon át az európai szélfarm-szuperhálózatig, amelyek bizonyítottan működőképesek a gyakorlatban.

A szelek urának megzabolásánál a legnagyobb reményt az Északi-tenger partmenti vizeiben telepítendő létesítményekhez fűzik, és ugyancsak sokat várnak a Norvégiában tesztelt mélyvízi szélfarm úszó turbináitól. A károsanyag-kibocsátás megtakarításán túl mindkét projekt lényegesen csökkentheti Európa Oroszországtól és az öbölbeli olajállamoktól való függőségét. 

A Holland-Antillák Curaçao mellett fekvő szigete, Bonaire lesz a karibi térség első, 100 százalékig környezetbarát paradicsoma. A gyönyörű természeti környezetéről híres üdülőhely önkormányzata úgy döntött, hogy 2009 végéig teljesen felszámolja a fosszilis energiahordozók használatát, és szélfarmból, illetve biodízelüzemből álló energetikai rendszert épít európai vállalkozók segítségével.

Azerbajdzsán legutóbb egy erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető építészeti projekt kapcsán kapott sajtóvisszhangot. Zaha Hadid, a brit-iraki sztárépítésznő ugyanis Hejdar Alijev, az ország 2003-ban elhunyt államfője és egykori aktív KGB-vezér emlékére tervezett kulturális központot a jelenlegi elnök, Alijev fia megbízásából. A 2016-os olimpia rendezési jogára pályázó Bakuban most a dán BIG iroda építi a jellegzetes hegycsúcsokat leképező szénsemleges üdülő- és lakóvárost, amely a tervezők szerint a fiatal köztársaság azonosságtudatát fogja erősíteni.

Az épület egy energetikai rendszer, hőveszteségekkel és hőnyereségekkel. A technikai szint lehetővé teszi, hogy az épületek fűtési igényét akár 0-ra csökkentsük, de ennél kevésbé ambiciózusabb cél is elég lehet, hogy üzemeltetési költségeinket barátságos értékre csökkentsük. Mielőtt belevágunk egy beruházásba, legyen az új építés vagy felújítás, érdemes megismerkednünk kicsit közelebbről az épületekben lezajló energetikai folyamatokkal, illetve az épületek energiamérlegével.

Beiktatási báljának zöld szőnyege és a metróval érkező vendégek is előrevetítették Obama kormányzásának fő irányvonalát. A 44. amerikai elnök Franklin Delano Roosevelt nyomában jár egy XXI. századi New Deallel, amely a társadalombiztosítási ellátórendszer átalakítása mellett sosem látott nagyságrendű környezetbarát és munkahelyteremtő közberuházásokkal hivatott talpra állítani az országot a gazdasági világválság óta tapasztalt legsúlyosabb recesszióból.

Az Új energiát Amerikának! program keretében a következő évtizedben 150 milliárd dollárt fektetnek be a zöld energiát hasznosító projektekbe, és 5 millió állást hoznak létre. A vizionárius elképzelésben szerepel az olajfüggőség távlati felszámolása is. Jóllehet a képviselőház által már elfogadott 825 milliárd dolláros élénkítő csomag hosszú távú sikerét egyelőre kétségek árnyékolják be, az őszi bénultság helyébe aktivitás lépett, és a hivatalokba hamarosan özönleni fognak a bizonyított munkaerőpiaci haszonnal járó fenntartható fejlesztések támogatási kérelmei. 

Hollandia a világon teljesen egyedülálló programmal készül arra, hogy a következő 200 évre hatékonyan kivédje a klímaváltozás következményeit. A sajátos földrajzi adottságú ország ezer négyzetkilométernyi területet hódít el a jövőben még veszélyesebbé váló Északi-tengertől, megemeli az IJssel-tó vízszintjét, és új, illetve magasított gátakkal erősíti Rotterdam védelmét. Az ambiciózus projekt tudományos kutatáson, gazdaságossági számításokon és össztársadalmi együttműködésen alapul, a kormány erőteljes támogatásával. A kemény tapasztalatokon edzett hollandok stratégiai szemlélete és legendás szakértelme világszerte keresett: a kiemelten kockázatos övezetnek minősülő New Orleans árvízvédelmének kialakításában is ők segítenek. A világhírű építész, Rem Koolhaas emellett olyan szélparkhálózat létesítésére dolgozott ki tervet, amely hét parti országnak termelne áramot, és nagyban csökkentené Európa energiafüggőségét.

„Habár ősi ellenségünk, Ókeanosz most nyugodni látszik, hamarosan fölkél, s dühödt oroszlánként ront reá partjainkra” – írta le a XVI. században Andries Vierlingh, a parti védműépítés tudományának úttörője a hollandok létét és tudatát máig meghatározó küzdelmet. A kétharmad részt mélyföldi fekvésű országban a múltban számos katasztrófát okoztak az árhullámok, és a tenger még a fejlett technika korában is jelentős területeket foglalt vissza a szárazföldtől. Az 1953. január 31-ei vihardagály azonban, amely a gátak átszakítása után több mint 200 ezer hektárt árasztott el vízzel a déli tartományokban, 1835 ember halálát okozta és 72 ezret tett földönfutóvá, a tragikus tanulsággal együtt alapvető fordulatot hozott az egyszerre éltető és pusztító elem megzabolásának módszereiben.