Különleges helyen nyílik Bécs legújabb múzeuma: abban a pavilonban, amely Ausztriát az 1958-as brüsszeli világkiállításon képviselte. Az EXPO után Bécsben újjáépített, most felújítás alatt álló épület a 20. századra utalva a 20er Haus nevet viseli, és az 1945 utáni osztrák művészet bemutatóhelyévé válik szeptembertől. Szomszédságában az a Francesca von Habsburg nyitna kortárs galériát, akit az utóbbi időben a budapesti Műcsarnok igazgatói posztjának várományosaként emlegetnek.
A Marvell Technology Group Szilikon-völgyi főhadiszállásán jelentette be Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó, hogy hatnapos ázsiai körútján a 2020-as világkiállítás rendezési jogaiért fog lobbizni. Kalifornia és a Szilikon-völgy, mint lehetséges helyszín, országon belül is erős ellenfelekkel néz szembe: rendezési szándékait korábban bejelentette Atlanta, New York, Los Angeles, Houston és Minneapolis is.
The winning Hungarian pavilion design for the World Expo 2010 Shanghai uses as its central element the so-called Gömböc. Invented by two Hungarian engineers, Gábor Domokos and Péter Várkonyi, the Gomboc is the world’s first self-righting object.
Designed by Tamás Lévai, the pavilion approached the Expo’s theme “Better City, Better Life” in a philosophical way. By highlighting Hungarian creativity, the pavilion’s design is based on a specific feature, the Gomboc, rather than entertaining visitors with shows and exhibits. The architecture and design of the pavilion itself expresses Hungary’s main message. In addition, the Gomboc has a close, ideological relationship with Yin Yang, both symbolizing the pursuit of balance and harmony. According to Lévai, “This is what Hungarians wish to achieve in urban development as well.”
Az Óriás katlanja elnevezésű, a Shanghai világkiállításra épülő finn pavilon már most élénk érdeklődésre tett szert. Az építményen, melyet nagyrészt Tikkurila festékekkel és bevonatokkal festettek-dekoráltak, az utolsó simításokat végzik, hogy a kiállítás megnyitására a pavilon teljes tökéletességben várja az érdeklődő látogatókat.
A földszint és a második emelet betonpadlóját fehérre festették. A fehér padló egyhangúságát 2-15 méter hosszú bronz és fekete színű halformák törik meg, amely formákat egy híres finn designer, Aimo Katajamäki tervezte. A halak felfestését a Kínai Művészeti és Design Akadémia 20 diákja végzi, akik előzőleg részt vettek egy Tikkurila festő-tréningen. A padlók legvégül három réteg lakk bevonatot kapnak, hogy ellen tudjanak állni a több millió látogató lépései által okozott mechanikai hatásnak. A padlódekoráció egy befagyott tavat hivatott utánozni, amely jégburkán át láthatók a tóban élő halak.
A 2012-es koreai expó egyik leglátványosabb pavilontervét a melbourne-i Peddle Thorp Architects (PTA) jegyzi. A sokatmondó Fluid (folyékony) névre hallgató áramvonalas építmény szinte élő kétéltű lényként a szárazföldön és a vízen is otthon van, ugyanis bár le van horgonyozva a parthoz, alapvetően a tenger felszínén lebeg. A speciális kialakításnak köszönhetően az épület az árapállyal együtt emelkedik és süllyed.
Már épül Kína hatalmas pavilonja a 2010-es shanghai világkiállításra. A minden eddiginél nagyobb, több mint öt négyzetkilométeres alapterületű világkiállításon a Föld 189 országa vesz részt, bemutatkozásukat a központi mottónak megfelelően a Jobb élet – jobb város tematika köré szervezve. Az ország tradicionális építészetét idéző kínai pavilon kiállítása a falvakból a városokba tartó migrációval foglalkozik, amely az ázsiai országban felgyorsult az elmúlt évtizedekben.
A kanadai kulturális minisztérium védett építészeti emlékké nyilvánította a 20. század egyik legkülönlegesebb és legismertebb lakókomplexumát, a montréali világkiállításra épült Habitat 67-et. A meghatározhatatlan körvonalú, játékkockákból összedobált halomra emlékeztető épület terve a mára világhírűvé vált Moshe Safdie fejéből pattant ki még egyetemi hallgató korában, és felépülte után, a hatvanas évek végén a moduláris építkezésben úttörőjeként méltatta a szaksajtó. Az építész szándéka ellenére ez a metódus nem terjedt el, a Habitat 67 egykor megfizethetőnek szánt lakásai pedig ma kifejezetten drágának számítanak.
Az 1967-es montreali világkiállítást a 20. század legsikeresebbjeként tartják számon. A 62 résztvevő nemzet és a több mint ötvenmillió vendég mellett ez a rendezvény tartja a napi látogatócsúcsot is: a nyitva tartás harmadik napján 569 ezer ember áramlott be az EXPO kapuin. (Magyarország az 1958-as brüsszeli siker ellenére Montréalban nem képviseltette magát.) Területe ma közparkként szolgálja Montréal lakóit; a megmaradt néhány építmény közül kiemelkedik Buckminster Fullernek az USA számára épített, úgynevezett Bioszféra-pavilonja, amely a szerkezetépítés magasiskolájaként azóta is ikonikus értékű.
A látványtervek tanúsága szerint újabb remekbe szabott pavilonnal gyarapodik a 2010-es sanghaji EXPO. Hongkong építészei fényvisszaverő és áttetsző felületű, anyagtalannak és időtlennek tetsző kiállítóteret terveztek környezetbarát anyagok és technológiák felhasználásával.
Kína különleges közigazgatási területe, Makaó egyszerre archaikus és kortárs asszociációkat keltő pavilonjával emelkedik ki a 2010-es sanghaji EXPO kiállítói közül. A legnevesebb helyi építész, Carlos Marreiros a mitológiában szereplő jáde nyulat formázta meg játékos és környezetbarát mobil épületével.
Féltik a sanghajiak a tervezett 2010-es világkiállítás brit pavilonjának látogatóit. De nem a terroristáktól: az aggódás legfőbb oka a tervező. Thomas Heatherwick ugyanis hasonló, óriási tüskékkel díszíti majd az építményt, mint egy Manchesterben készült 2005-ös szobrot, amelyről azonban lepotyogtak az elemek, és csak a szerencsén múlt, hogy nem sebesítettek meg senkit.
