fenntartható város

Ma a magyar lakosság közel 70%-a él városokban, 2050-re azonban a becslések szerint ez az arány 80% fölé is emelkedhet – éppen ezért a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) által Város a fenntarthatóság felé címmel szervezett konferencia célkeresztjében a települések álltak. A szakemberek szerint egy szebb jövő eléréséhez a legrövidebb út azok megreformálásán keresztül vezet. A három éve működő non-profit hazai szervezet a World Green Building Council tagja, célja az épített környezet fenntarthatóvá tétele, a környezettudatos építési gyakorlat elterjesztése, például az akár kormányzati szintű döntéshozóknál való lobbizás révén.

Dr. Reith András, a HuGBC elnöke előadásában többek között rámutatott: ma Magyarországon 70%-ban fosszilis energiahordozókat alakítunk át – ennek köszönhetően, a gázártámogatás révén pedig „talicskával toljuk ki a pénzt a határon”, fogalmazott, és azt is kiemelte: az olyan, településtervezési eszközökkel, mint az épületek megfelelő tájolása, ami nem kerül pénzbe, akár negyedével is csökkenthető azok energiafelhasználása. A konferencia apropóján a szakemberrel arról beszélgettünk, milyen eredményeket ért el eddig a 3 éve létrejött szervezet. 

A svédek nem viccelnek, ha a zöld fejlesztésekről van szó, de még skandináv mércével mérve is figyelemreméltó vállalásnak tűnik az a 20 évre tervezett és részben már megvalósult projekt, amely Stockholm Hammarby Sjöstad városrészben zajlik. A víz köré települt „tóvárosban” (a sjöstad elnevezés erre utal) egy hanyatlásnak indult, szennyezett ipari terület helyén virágzott ki a lakónegyed, amelynek polgárai biztosan nyugodt lelkiismerettel hajtják álomra a fejüket, amikor ökológiai lábnyomukra gondolnak. A terület komoly turisztikai célpontnak is számít: évente nagyjából 10 000 szakember keresi fel tanulmányozásra.  

Az olyan, szinte már banális megoldások mellett, mint a napelemek és napkollektorok, biogázzal működtetett városi buszok, a városrészt a környező természetes tájjal összekötő zöld folyosók és a zajszennyezés csökkentésére lesüllyesztett közutak érdemlik ki figyelmünket. Mindezeken felül azonban, biztos ami biztos, a városvezetés egyfajta felnőttoktatással is igyekszik rávenni a lakókat arra, hogy egy percig se feledkezzenek meg a környezettudatos élet velejáróiról. Európa egyik legfenntarthatóbb városrészét a napokban Budapesten a HuGBC által megrendezett Város a fenntarthatóság felé című konferencián Fryxell Stellan építész, várostervező (Tengbom Architecture) mutatta be a hallgatóságnak.

A HuGBC szervezésében rendezett „Város a fenntarthatóság felé” című konferencián Magyarországon először mutatják be Európa egyik legfenntarthatóbbnak számító városrészét, a stokholmi Hammarby Sjöstadot. Hogyan lehet a szociális, gazdasági és környezeti elemeket úgy összehangolni, hogy abból egy jól működő település legyen? Ezekre a kérdésekre adnak választ a konferencia előadói, többek között Stellan Fryxell, a Hammerby Sjöstad projekt egyik vezetője. 

A városok megújulása és a fenntarthatóság a témája a BME Urbanisztika Tanszék, a Városépítészetért Alapítvány és a Budapesti Francia Intézet 2. nemzetközi konferenciájának, amelyet az Építésziskolák Hálózatának (REA2012) 16. találkozója alkalmából rendeznek meg. A konferencia helyszíne a Francia Intézet, időpontja 2012.04.17. A részvétel ingyenes, a konferencia nyelve francia, magyar szinkrontolmácsolással.

Elég valószínűtlennek tűnik, hogy egy lakópark beruházói nem eltávolodni, hanem egyenesen közelebb kerülni szeretnének egy szennyvíztisztítóhoz – márpedig egy kínai településen éppen ez történt, miután a döntéshozók megszemlélték az Organica Zrt. biológiai módszereket alkalmazó rendszerének megépült képviselőjét. A magyar alapítású cég olyan rendszereket épít, ahol az élővilág nyújt segítséget a keletkező szennyezett víz megtisztításában; ennek köszönhető, hogy a lehangoló ipartelepek helyett leginkább buja növényzettel teli üvegházak formáját öltik a létesítmények.

A fejlesztők szándékosan törekszenek arra, hogy lerombolják a témához kötődő negatív érzéseket, és megoldhatóvá váljon, hogy a rendszerek ne a városoktól minél távolabb épüljenek fel, hanem azok belsejében. Hogy miért fontos mindez a városok jövője szempontjából, és miért kaphatnak vezető szerepet ebben a szakmérnökök és biológusok uralta iparágban az építészek? A budapesti EFAP konferencián tartott előadása után Bodnár Attila, a cég egyik alapítója vázolja fel lapunknak a szennyvíztisztítás új dimenzióit.

A megújuló energiát általában a városokon kívül állítják elő, messze a felhasználási helytől. Hamburg Wilhelmsburg kerülete azonban egy nagyszabású mintaprojektnek köszönhetően ékes ellenpéldája lehet e megállapításnak. Az elképzelésekben fontos szerepet kapott egy 2. világháborús betonszörny, amely hajdan 30 000 lakosnak nyújtott menedéket a bombázások során.

A Wilhelmsburg bunker brutális formáit Adolf Hitler Harmadik Birodalma alatt építették fel, és mindezidáig ellenálltak még a dinamitnak is, bár korábban robbantással is megpróbálták lebontani őket. Ennek köszönhetően a mai napig állnak a környéket elcsúfító maradványok, hamarosan azonban lehet, hogy hasznos energiát előállító városi erőmű kaphat helyet a masszív betonfalak között.

Június közepén Budapesten Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire címmel rendezett konferenciát a Siemens Magyarország, amelyen bemutatták az Európai Zöld Város Mutató, azaz European Green City Index vizsgálatait is. A 30 európai városra kiterjedő felmérést a Siemens az Economist Intelligence Unittal együttműködve végezte; annak során 30 szempont alapján 30 ország 1-1 városát (a politikailag vagy gazdaságilag legjelentősebb településeket) rangsorolták; Budapest a 17. helyet érte el a mezőnyben.

Az élhető városok listáinak különféle összeállítása nagy hagyományokra tekint vissza; ezek közül is kiemelhetjük a Mercer Quality of Living Survey (Életminőség-felmérés) és a The Economist World's Most Livable Cities (A világ legélhetőbb városai) elnevezésű gyűjtését, amelyek évente rangsorolják a világ nagyvárosait. Ezek a vizsgálatok, amellett, hogy széles körű médiafigyelmet is kivívnak maguknak, több szempontból is fontosak: a nagy multinacionális cégek például felhasználják őket, amikor eldöntik, hol nyissák meg irodáikat, fiókintézményeiket. Az European Green City Index speciális szempont, a környezetre gyakorolt hatás alapján vizsgálja a településeket, széles kritériumrendszert felállítva a környezetvédelmi szabályozástól a szennyvízkezelésen és vízfogyasztáson át az üvegházgázok kibocsátásig.

Az Európai Építészetpolitikai Fórum (European Forum for Architecture Politics, EFAP) célja, hogy párbeszédet teremtsen az épített környezethez, az építészeti kultúrához kapcsolódó területek között. Félévente megrendezett nemzetközi konferenciáját hagyományosan az Európai Uniós Tanácsának elnökségét adó országban tartják; ennek köszönhető, hogy május 4-7. között Budapesten, az Új Városháza Dísztermében zajlott a tanácskozás.

A szervezet megalapításának gondolata egy 1997-es, a holland uniós elnökség idején tartott rotterdami szakmai találkozón vetődött fel. A finn elnökség alatt, 1999-ben javaslat született a fórum létrehozására, majd egy év múlva, 2000-ben megalakult a hálózatot alkotó szervezet, amelynek alakuló ülésén egy határozatot is elfogadtak A városi és vidéki környezet építészeti minőségéről (2001/C73/04). A szervezet három, alappilléreknek is nevezett csoport kommunikációját igyekszik elősegíteni, ezek a hatóságok képviselői (a minisztériumoktól a közigazgatásban dolgozókig), a kulturális intézmények (például építészeti múzeumok, kutatóintézetek) és az építéssel foglalkozó szakemberek szakmai szervezetei.

Tegnap ért véget a több száz szervezetet és látogatók ezreit megmozgató, innovatív zöld ötletbörze, a New York-i Festival of Ideas. A számos  programot felvonultató rendezvénysorozat leglátványosabb része a környezetbarát városi ötletektől és műalkotásoktól nyüzsgő, színes központként működő utcafesztivál volt az ez alkalomra átalakuló Boweryn és a Lower East side-on.

Bő egy éve jelent meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) által kidolgozott ajánlás, amelynek célja egyfajta vitaindítás volt arról, hogyan lehetne meghonosítani hazai viszonylatban is a környezettudatos várostervezést. A szervezet a dokumentumot eljuttatta a hazai főépítészeknek és önkormányzatoknak – Dr. Reith Andrással, a HuGBC múlt hét pénteken elnökké megválasztott korábbi alelnökével beszélgettünk arról, milyen visszhangot keltett akciójuk.

Az Ajánlás környezettudatos várostervezési szabályok kidolgozásához (amelynek teljes szövege itt olvasható) kimondja: ahhoz, hogy a klímaváltozás, az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető és végül megszüntethető legyen, az építés, építészeti tevékenység területén nemcsak az egyes épületek, de a városok tervezésében, szabályozásában is újfajta gondolkodásmódra van szükség. A tervezőknek és fejlesztőknek szánt szempontrendszer legfontosabb célkitűzései a nyersanyagok takarékos felhasználása, a környezet terheinek csökkentése, az egészséges munka- és életkörülmények megteremtése, a kedvező építési és üzemeltetési költségek elérése és a helyi adottságok megfelelő kiaknázása.