A HuGBC szervezésében rendezett „Város a fenntarthatóság felé” című konferencián Magyarországon először mutatják be Európa egyik legfenntarthatóbbnak számító városrészét, a stokholmi Hammarby Sjöstadot. Hogyan lehet a szociális, gazdasági és környezeti elemeket úgy összehangolni, hogy abból egy jól működő település legyen? Ezekre a kérdésekre adnak választ a konferencia előadói, többek között Stellan Fryxell, a Hammerby Sjöstad projekt egyik vezetője.
Egy komplett beltéri falépcső 20 dollárért – valószínűleg ez volt az egyik legdrágább építőanyag, amelyet Dan Phillips beépített jellegzetes külsejű házainak egyikébe. Az amerikai építőmester ugyanis leginkább hulladéknak minősített anyagokból szeret építkezni, legyen szó söröskupakokról, lejárt rendszámtáblákról vagy a fatelepen begyűjtött vágási hulladékról.
A Phoenix Commotion alapítója a hétvégén Budapesten megrendezett Építészkongresszuson tartott előadást, ahol széles gesztusokkal vezette be a hallgatóságot az építőipari újrahasznosítás művészetébe. Előadása után többek között arról faggattuk: hogyan sikerül az építési hatóságokkal elfogadtatni sajátos építményeit.
A kanadai Systematek cég ígéretes rést fedezett fel az öko-iparágak uralta piacon: a torontói Design Show-n bemutatott kompakt kis bárpultjuk a hagyományos, bárhol felállítható vendéglátó-ipari egység 21. századi verziója. A bárt a tetejére szerelt napelemekkel, illetve cserélhető panelekből összeállított határolófalakkal készítették el.
A vonzó és egészséges városi környezet, a klímaváltozás és az energiagazdálkodás világszerte a legfontosabb kérdések közé tartozó, egymással szorosan összefüggő szakterületeket jelent a települések és településrészek szintjén, és országos, stratégiai kérdéskör is. Ennek ellenére a helyzet városrészi, települési, vagy térségi szinten történő, hatékony, integrált, megközelítésű javításának még nincs rendszerezett eszköztára.
A monszuneső és a nap energiáját hasznosítaná az a különleges utcai lámpa, amelyet a fiatal magyar tervező, Miklósi Ádám álmodott meg az INDIA – Future of Change (India - A változás jövője) pályázatára. A kezdeményezés célja, hogy a globalizáció szellemében a világ minden pontjáról ötleteket nyerjen az országban felmerülő problémák megoldására.
A megmérettetésen egy hazai és egy külföldi tervező munkáját hirdették ki győztesnek, ezenkívül további 9-9 hazai, illetve külföldi pályamunkát emeltek ki – ide jutott be a magyar munka. A jövőben akár az is elképzelhető, hogy a Mango Lamp névre keresztelt lámpa fogja majd megvilágítani az indiai utcákat, Miklósi Ádámnak ugyanis sikerült jó együttműködést kialakítani egy helyi formatervezővel, akivel közösen továbbgondolják a koncepciót.
Napjaikban a cégek társadalmi felelősségvállalásában, a pozitív arculat megteremtésében már megkerülhetetlen szempontot jelent a fenntarthatóság. Egy új székház, irodaház építéséről szóló híradásban általában hangsúlyos kiemelik, milyen energiatakarékos, zöld elemeket vonultat fel a ház. Bár néha ezek inkább csak gesztus értékűnek tekinthetők, az irány azonban mindenképp jó – számos esetben pedig komoly megtakarítást lehet elérni ezen eszközök alkalmazásával, a környezet terhelése és az energiafelhasználás terén egyaránt.
Sajátos terepet jelentenek a benzinkutak; a benzinalapú autózás ugyanis hagyományosan az egyik legkörnyezetszennyezőbb „iparág”. Mégis, úgy tűnik, a kúthálózatokat működtető cégek is rákpatak az új irányra, és sorra valósulnak meg az – igaz, egyelőre inkább kísérleti terepnek tekintett – „zöld benzinkutak”. Egyelőre sajnos nem az üzemanyag, csak az épületüzemeltetés terén megvalósított fenntarthatósággal. Az elektromos autók remélt elterjedése persze változtathat a képen – a kísérleti töltőállomások egy része kisebb-nagyobb mértékben éppen ezt az irányt követi.
Az IKEA bútoráruházlánc bejelentette, hogy a tároláshoz és szállításhoz szükséges szokásos fa raklapok helyett idén januártól könnyű, kartonból készült raklapokat használnak majd. A változást a vásárlók valószínűleg észre sem fogják venni, de a cég számításai szerint a csere legalább 140 millió euróval csökkenti majd a szállítási költségeket, azaz a szállítás során keletkező károsanyag-kibocsátást és így az IKEA ökológiai lábnyomát is.
A világítástechnikai megoldásokkal foglalkozó Zumtobel Group 2012-ben is kiosztja a fenntartható építészeti projekteket és mérnöki megoldásokat elismerő Zumtobel Group Awardot. A 2007-ben és 2010-ben kiosztott díj nagy sikerére való tekintettel a harmadik alkalommal nyilvános a nevezés: építész- és mérnökirodák, egyetemek és civil szervezetek is nevezhetnek projektjeikkel. A pályázatokat online lehet benyújtani, a határidő 2011. december 1.
Így vélekedett Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete a Margitszigeten felépült ökojátszótér csütörtöki megnyitóján - és vitathatatlan, hogy az elkészült létesítmény mindenképpen hozzájárul mindehhez. A Green Sweden 2011 program keretében létrejött kezdeményezés célja az volt, hogy hazai viszonyok közé is átplántálja a svédek köztudottan igen magas szinten álló környezettudatos mentalitását, már egészen kicsi kortól megkezdve a zöld gondolkodásra szoktatást. A játszótér többféle korosztálynak is kikapcsolódást nyújt, az olyan elemek pedig, mint a felhő alakú árnyékjáték, a vízjáték vagy a napenergiával működő lámpák egészen biztosan segítenek abban, hogy a gyerekeknek magától értetődő fogalom legyen a környezetvédelem.
Az ünnepélyes átadó stílusos aláfestéseként zsibongó gyerekcsapat nyüstölte a játékokat – szemmel láthatóan nem érdekelte őket sem Tarlós István, sem a svéd nagykövetasszony megnyitó beszéde, amit az érintettek cseppet sem bántak; „mindez a játszótér azonnali sikerét jelenti”, kommentálták.
Por, kosz, nincstelenség... Foltokban lehullott vakolatú, valaha szép ívű házak sora, és este már a félelemtől kihalt utcák. Elöregedő tanyák, hajdan virágzó, elhagyott falvak. A pezsgő közösségi életnek se híre se hamva. Ilyen helyen szeretnénk élni?! Ugye nem? Lehet másként is! Idén 2011. szeptember 29-én és 30-án lesz újra az Élhetőbb városokért, falvakért Konferencia (a CSR Hungary társrendezvénye), amelynek kísérőrendezvénye a City Expo. Fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.
