ferenciek tere

Budapest belvárosának a 70-es évekbeli metróépítések óta csaknem változatlan utcái-terei (sőt: főútvonalai) 35-40 év eltelte után egyre gyorsuló tempóban kívánják behozni a lemeradást, amely nemcsak a konkurens közép-európai városokhoz, de saját potenciáljukhoz képest is egyre szembetűnőbbé válik. Az egymás nyakára hágó projektek közül az első fecskének, a jól beazonosítható, ütős „Főutca”-névre hallgató közterületi rehabilitációnak a közepén maradt azonban egy fájó pont, ahol a közérdeknek álcázott közlekedésszervezési kérdések egyelőre derékba törték a fejlesztés lendületét. A Belvárost 2x3 sávban, kelet-nyugati irányban szétvágó, agglomerációs jelentőségű közúti csatornának továbbra is abszolút elsőbbsége van a Kecskeméti utca – Petőfi Sándor utcai helyi, városi jelentőségű vonallal szemben.

Jelenleg egyre hangosabb a sajtó a Ferenciek tere átépítésétől, de a hírekben a tények vágyakkal keverednek, a rövid- és hosszú távú intézkedések közötti fontos különbség elsikkad. Nézzük tehát meg, pontosan milyen műszaki, forgalomtechnikai és városépítészeti vonatkozásai vannak a tervezett beavatkozásnak, mindez mit kínál és milyen áron?

Városfejlesztési szempontból a 30 legfontosabb fővárosi közteret gyűjtötte össze a Studio Metropolitana. A városfejlesztő műhely legfrissebb kutatása Budapest és agglomerációs térségének, azaz a Budapest Metropolisz Régiónak a tereit vizsgálta meg civilek és szakértők bevonásával. A Fővárosban a Vérmező és a hozzá szervesen kapcsolódó Moszkva tér, Budapest térségében pedig a maglódi főtér újragondolása indulhat el hamarosan.

Varga-Ötvös Béla cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Varga-Ötvös Béla közgazdász, a Falu-Város-Régió című település- és területfejlesztési folyóirat korábbi felelős szerkesztője, az ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, önkormányzati- és környezetgazdálkodással, urbanisztikai kutatással foglalkozik. A cikk első része november 18-án jelent meg, Albertfalva lehetséges fejlesztéseiről.

Terület- és értékgazdálkodás a felszíni közlekedési forgalom megszüntetésére alapozva

Száz évvel ezelőtt a budapesti Belvárosnak az Astoriától az Erzsébet hídig, a híres Duna-korzóig terjedő területe Magyarország és Európa egyik legelegánsabb övezete volt. Ahogy az egy világváros történelmi központjának kellős közepéhez illik. Ma pedig? Kétszer három sávon tranzitforgalom araszol zajjal, porral, rossz levegővel. Nem lehet leállni, lekanyarodni. A helyzet akkor enyhül néhány másodpercre, ha az autók tilos jelzést kapnak.

Márciusban meglátogattuk a Ferenciek terének egyik meghatározó épületét, a Klotild-paloták egyikét. A felújítás alatt álló épületben - pontosabban a Kígyó utca felőli, Klotild 2 néven is emlegetett épületben - a felújítást szervező Mérték Építészeti Stúdió Kft. munkatársa kalauzolt minket.

Közkeletű tévhiedelem, miszerint az Erzsébet hídra vezető út két oldalán álló, majdnem szimmetrikus két palota a Klotild és a Matild nevet viselné – valójában mindkettő a megrendelő, Habsburg Klotild magyar királyi hercegné, József főherceg feleségének nevét őrzi. A Ferenciek terén álló házak kialakításakor kifejezetten törekedtek arra, hogy azok egyben a kapu szerepét is betöltsék a tér felől az akkor még épülő Erzsébet híd felé. Ebből következett a két szimmetrikus kialakítású épület, és az egymás felé (is) néző két torony. A tervezésre Korb Flóris és Giergl Kálmán kapott megbízást; ők tervezték Hauszmann Alajossal a New York palota épületét 1894-ben, és később együtt dolgoztak a Zeneakadémián is. 1899-ben kaptak engedélyt a két, késői historizáló stílusban fogant ház felépítésére, az átadás pedig már a rákövetkező évben lezajlott.

Befejezéséhez közeledik a Belváros Új Főutcája program első üteme. Az átadás a tervezett május helyett már áprilisban várható – mindezt Rogán Antal, az V. került polgármestere jelentette be a FUGA-ban Cselovszki Zoltán főépítésszel közösen tartott sajtótájékoztatón. A beruházás egyik leglátványosabb eleme a Főutca végpontján, a Szabadság téren felépítendő szökőkút lesz, amely az építtetők szándéka szerint a szovjet emlékmű alternatívájaként egyfajta nem megosztó, hanem integráló emlékmű lesz. A rendezvényen emellett szó esett a második ütemben tervezett fejlesztésről, a tervek szerint teljesen átalakuló Ferenciek teréről is.

Több zöldfelület, új burkolatok és kerékpárutak épülhetnek az Erzsébet tér pesti hídfőjétől az Astoriáig tartó útszakaszon és a hozzá kapcsolódó köztereken, valamint a Károly körúton. A Fővárosi Közgyűlés június 25-én jóváhagyta a támogatási szerződések megkötését; a több mint négymilliárd forintnyi fejlesztést regionális fejlesztési program keretében viszik véghez – tudtuk meg az önkormányzat sajtóközleményéből.