film

A haldokló bolygón utolsó koncertjére készül Oriol Vandela, a jazz ikonja. A reményről és a veszteségről szóló dala, a Gravity Falls a bolygó lakóinak nem hivatalos himnuszává válik. Emil Goodman kisfilmjéhez, amely a nagyon várt és a CreativeMornings-on is bemutatott Henry Waltz-projekt fontos lépcsőfoka, elkészült a teaser – íme.

Április 5-én Beatrix királynő nyitotta meg Amszterdam új filmmúzemát. Az EYE rendkívül látványos épületét a stuttgarti Porsche-múzeummal befutott osztrák építésziroda, a Delugan Meissl tervezte. A két vezető tervező azonban nem vett részt a megnyitón, mivel az épület belsejét a tervekkel ellentétesen alakították ki. Az ügy hullámokat vert a holland sajtóban is, de az EYE persze ettől függetlenül Amszterdam új kulturális zarándokhelyévé válhat, az ország egyetlen film- és mozgóképes múzeumaként.

Az EYE alkonyatkor az amszterdami dokknegyedben. Fotó © René den Engelsman

Az amszterdami filmmúzeum nemzetközileg is ismert és elismert intézményét: nagyjából negyvenezer filmet őriz, a korai némafilmektől a legújabb digitális produkciókig. Emellett mindne, a film történetével és annak szereplőivel kapcsolatos tárgyat és dokumentumot gyűjt, elsősorban természetesen a holland nemzetre koncentrálva. Vezetői a kétezres évek elején kezdtek el azon dolgozni, hogy intézményük új otthonba költözhessen. Erre részben az akkor használt épület elégtelen kapacitása, részben az értékes celluloid-szalagokat őrző raktárak alkalmatlansága szorította mindinkább a múzeumot.

A Kortárs Építészeti Központ szervezésében idén negyedik alkalommal megrendezett Budapesti Építészeti Filmnapok az izgalmasan összeválogatott, okosan tematizált programnak köszönhetően meglehetősen sok nézőt vonzott. A minifesztivál széles kínálatából mi most három – sok részletében egybecsengő – portréfilmet emelünk ki.

Elsőként a hollandok büszkélkedtek el a nemzetközi színtéren is megjelenő házi tervezőjükkel, Hella Jongerius-szal, aki elhivatottan összegzi munkáiban a hagyományt az újonnan kreált formákkal, az egyedi kézimunkát az ipari sorozatgyártással, és lényegében bármilyen régről ismert alapanyagot az általa teremtett újabb kontextusokkal. Kezdetben a jó nevű Droognak, újabban a Jongeriuslabnek és külső megrendelőknek is dolgozó művészről 30 perces összefoglalót kaptunk. 

Amellett, hogy a világ legrangosabb építészeti filmfesztiválját szervezi, maga is forgat. Legújabb filmje az építészet és diplomácia kapcsolatáról szól, és március végén a Budapesti Építészeti Filmnapokon személyesen is bemutatja. Interjú Jord den Hollander építész-filmrendezővel, a Rotterdami Építészeti Filmfesztivál igazgatójával.

Fotó: Frank Hanswijk

hg.hu: Hogyan lesz egy építészből fesztiváligazgató?

Jord den Hollander: 1999-ben rendeztünk egy szimpóziumot a városok filmes reprezentációjáról. Olyan kézenfekvő filmeket vetítettünk, mint a Metropolis vagy a Szárnyas fejvadász. A nagy érdeklődésen felbátorodva a következő évben rendeztünk egy filmes minifesztivált, ezen már nyolc filmet mutattunk be. Azóta komoly fesztivállá nőttünk, kétévente több mint 100 játék- és dokumentumfilmet vetítünk, van egy filmes adatbázisunk, ami a többi, hasonló fesztivált segíti a programalkotásban. Emellett több országban részt vettem építészeti filmfesztiválok beindításában, így Moszkvában, Varsóban és persze Budapesten.

Minden eddiginél több vetítéssel és programmal várja a látogatókat a 4. Budapesti Építészeti Filmnapok. A Kortárs Építészeti Központ rendezvényén március 29. és április 1. között, a Kino Moziban lesznek építészportrék, boncolgatják építészet és politikai viszonyát, kiemelt téma a mozgás és a tér, valamint a modernizmus öröksége, és eredményt hirdetnek a Short Shots Budapest rövidfilm-pályázaton is. A teljes programot alább közöljük.

Képkocka Norman Fosterrel a 2010-es Mennyit nyom az épülete, Foster úr? című dokuból

Emil Goodman Henry Waltz-projektjének első rövidfilmje, az Oriol Vandela május végére készül el. A zenés kísérleti film főhőse az összetört szívű Oriol Vandela, a bolygó legnagyobb szupersztárja, aki utolsó előadására készül a teaserből már ismert Henry Waltz világban. A projekt a címszereplő Oriol Vandela zenészről kapta a nevét, aki emellett hangját és arcát is kölcsönzi a film fő karakterének.

A főcímek valamikor unalmas, statikus, praktikus részei voltak a filmeknek - majd jött Saul Bass, aki Otto Preminger és Hitchcock mozijaihoz készített korszakalkotó animációival és azóta ikonikussá vált nyitójeleneteivel teljesen megújítota a műfajt. Talán nem mindenki tudja, de az ő nevéhez kötődnek a Szédülés (Vertigo) híres kezdő- és álomjelenetei, vagy a Psycho és az Észak-Északnyugat különleges, mozgó (kinetikus) tipográfiával készült főcímei. A Criterion most digitálisan felújított Blu-Ray DVD-n adta ki Bass egy másik ismert művét: Otto Preminger rendező Egy gyilkosság anatómiája című 1959-es klasszikusát, amelyen az extrák között a legendás grafikus és a rendező közös munkájáról készült rövid dokumentumfilm is látható.

Miután megkapta élete második Oscar-jelölését a Pina Bausch koreográfusról szóló 3D-s dokumentumfilmjéért, a neves német rendező-fotós-drámaíró-producer új utakra evez: amint egy nemrég adott tévéinterjújában kifejtette, a jövőben az építészetről szeretne 3D-s filmeket készíteni. „Valójában már bele is vágtam egy hosszú távú 3D-s projektbe – valószínűleg sok-sok évet igénybe vesz majd, hogy az építészetről filmezzek. 

Macskássy Gyula a harmincas évek elején kezdte pályafutását, és noha Magyarországon már jóval az ő működése előtt is születtek animált filmkísérletek, mégis őt tartjuk a magyar animáció atyjának. Személye és munkássága folytonosságot jelentett a világháború előtti és az államosítást követő filmgyártás időszaka között. 

Meghosszabbított határidővel, február 15-ig lehet küldeni a munkákat a Kortárs Építészeti Központ nyílt film- és videópályázatára, a Short Shots Budapestre. A 4. Budapesti Építészeti Filmnapokhoz kapcsolódó pályázaton olyan alkotásokat várnak, amelyek kritikus, problémaorientált módon mutatják be Budapest tereinek és épített környezetének, a városi táj és struktúra egészének átalakulásait, a városhasználat új módjait, újfajta városi funkciók megjelenését – lehetőleg ezek sajátosságaira, a változások mozgatórugóira és azok következményeire, perspektíváira egyaránt rávilágítva.