finta stúdió

Nem csak egy bank: a K&H tegnap átadott új székháza az eseményen összegyűlt bankigazgatók szerint egyenesen az ország iránti elkötelezettség jelképe. A TriGránit budapesti fókuszterületén, a Millenniumi Városközpontban emelt, 15 futballpályányi össz-alapterületű épület része egy káprázatos budapesti panorámát kínáló tetőterasz, továbbá egy meglehetősen újszerű bankfiók, ahol józan pénzügyeinket diszkófények, földet ért ufók és óriásgombák között intézhetjük.

Az imponáló méretű épület létrejötte a Milleniumi Városközpont területén tulajdonképpen takarékoskodásnak számít – többek között ezt a paradoxont is megtudhatták a sajtó képviselői az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón. „Egyrészt így növekszik a működés hatékonysága és az olcsóbbá válik, hiszen az addig több székhelyen működő egységek egy helyre kerülnek, másrészt a KBC egyfajta elkötelezettséget is szeretett volna kifejezni az ország iránt” - fejtegette Marko Voljc, a KBC Csoport közép- és kelet-európai és oroszországi üzleti egységének igazgatója az átadáson, majd, helyet adva a realitásoknak, hozzáfűzte: „Legvadabb álmaimban sem gondoltam volna 2006-ban, hogy az akkor senki földjének számító területen ma itt fogunk ülni az elkészült épületben.” 

Augusztus 31-én terjeszti a Fővárosi Közgyűlés elé Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes a Széll Kálmán tér átalakításának koncepcióját. Ha a közgyűlés (egyszerű többséggel) elfogadja az koncepciót, az hosszú évek után végre valódi változásokat hozhat a tér életében. Ezúttal ugyanis a nagyívű tervekhez adott némi tőke is: az ország 2011-es költségvetéséből hárommilliárd forintot a Széll Kálmán térre szántak. Ahogy a tervezői tanulmány is írja: „ha a tér csak nevében tud megújulni, akkor nem változik semmi.” Bemutatjuk azokat a terveket, amelyek alapján a főváros valóban Széll Kálmán teret csinálna a Moszkvából.

Az elmúlt évtizedekben végletesen lepusztult ex-Moszkva tér sorsát részben a pénzhiány, részben az egymással megegyezni képtelen fővárosi és kerületi önkormányzatok, illetve a BKV civakodása jellemezte. A 2010 őszén megválasztott új budapesti vezetés példás határozottsággal lépett át az önkormányzati érdekkörökön, és a tér rekonstrukciójával a főváros közlekedéséért felelős, újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központot (BKK) bízta meg. Utóbbi sem késlekedett sokáig, 2011 tavaszán, közbeszerzési eljárással ki is választotta a koncepcióterv készítőjét. Erre három, nagy tapasztalattal rendelkező közlekedéstervező céget hívtak meg - ezek kilétét, illetve az eljárás részleteit, így a választás kritériumait nem hozták nyilvánosságra. A hazai építészközösségben ez a titokban lebonyolított eljárás okozta az első nagyobb felháborodást, a következő pedig az eredményhirdetés után következett. Nem is azért, mert a győztes Főmterv a fővárosi építészeti tanácsnokként dolgozó Finta József cégével működött együtt (a zárt, meghívásos közbeszerzési eljárás ellen kifogást nem emelő Magyar Építész Kamara tudomása szerint a másik két cég Makovecz Imrét és Zoboki Gábort kérte fel). Hanem azért, mert jó ideig tisztázatlan volt: a koncepcióterv elkészítését követi-e valódi, nyilvános pályázat. A mostani közgyűlési előterjesztésben Hutiray annyit szögez le: a Főmterv által hétmillió forintért készített koncepcióterv, amelyre a munka előkészítéséhez feltétlen szükség volt, a vezérelveket rögzíti, a továbbiakban így lehetőség nyílik „a kerületek, a civil szervezetek vagy más kreatív javaslatok, így különösen az építész szakma javaslatainak” beépítésére. „A térhez kapcsolódó építészeti-városépítészeti problémák sokrétű megközelítése érdekében építészeti ötletpályázat kiírása szükséges, várhatóan a tér átépítésére vonatkozó, a tervkoncepcióban meghatározott fő irányvonalak rögzítése után” – írja Hutiray az előterjesztésben, a következő félmondatban már „tervpályázatként” említett „ötletpályázat” időpontjának 2011 harmadik negyedévét jelölve meg.

A név megváltoztatása után a főváros egyértelművé tette, hogy a Moszkva térre emlékeztető legfontosabb épületet, a metrólejáratot is elbontaná a közeljövőben. A Budapesti Közlekedési Központ június 22-án nyilvánosságra hozott állásfoglalása számos felmerülő kérdést tisztáz, két héttel azt követően, hogy Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes egy gazdasági napilapban először beszélt a Széll Kálmán tér átépítésére kiírt pályázat eredményéről.

Számos programot törölt a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es akcióterveiből, azaz az uniós támogatásra szánt projektek közül. Elsősorban útfelújítások maradnak el, de nem készül el a dunaújvárosi belváros rehabilitációja, Hévíz új fürdőépülete és terápiás centruma, a kecskeméti Kreatív Innovációs Központ, és elmarad a pécsi Zsolnay-gyár nagy csinnadrattával beharangozott együttműködése is az IKEÁ-val.

Szerkezetkész lett a K&H bank új székháza, így tegnap megtarthatták a bokrétaünnepséget. A Millennium városközpontban, a Nemzeti Színház szomszédságában emelt épület másodmagával egy nagyobb fejlesztés része, a bankszékház mellett egy bérirodaház is felépül a területen. A ház terveit a Finta Stúdió jegyzi, a létesítmény végleges elkészülte 2011 végére várható.

„Százmilliárdos városnegyed” épül „a Duna utolsó saroktelkén” – a híradások pár napja a WING profi módon beharangozott dél-pesti nagyberuházásáról szóltak. Az elmúlt évek hemzsegtek az ehhez hasonló, optimista tervektől Budapesten. A víziókat illetően sikerült világvárossá nőnünk – de vajon mennyi az esélye, hogy ezek a fejlesztések valóban megvalósulnak? Vigyázat, négyzetméter-özön: a legnagyobb tervezett budapesti beruházásokat gyűjtöttük össze.

A mára sikeressé vált nagy budapesti ingatlanprojektek még a kilencvenes években indultak; a sikerültebbek közül például az szinte kizárólag irodafunkciós Graphisoft Park és a lágymányosi Infopark említhető. A lakócélú magánberuházások sokáig megmaradtak a lakóparkok meglehetősen alacsony szintjén. A széttagolt önkormányzati rendszernek és az áttekinthetetlenül zavaros telekviszonyoknak köszönhetően a központi akaratnak sem sikerült hosszú távú városnegyed-fejlesztési vízióit átnyomni a beruházókon, amennyiben ilyenek egyáltalán léteztek.

Június 11-én ünnepli 75. születésnapját Finta József, a hazai építészet egyik legismertebb, majd fél évszázada központi alakja. Ez alkalomból belelapozunk a hatalmas életműbe, és megpróbáljuk feltárni, hogyan és miért is lett a Finta név fogalom.

Finta József és vázlata egy magasházhoz

Legismertebb pályatársához, Makovecz Imréhez hasonlóan Finta József is Erdélyben láta meg a napvilágot 1935-ben. Kolozsvárról hat, Nagyváradról kilenc esztendősen költözött tovább családjával. Azóta Budapesten lakik, de szívében, vallja: máig erdélyi maradt. Hét éven keresztül járt a Lónyay utcai református gimnáziumba; ezután a Műegyetem építészkarára került, szerencséjére épp akkortájt, amikor megszűnőben volt a szocialista realizmus kötelezően oktatott és művelt stílusa. Az egyetemen jól tanult, az így megszerzett ösztöndíj pedig a politikai támadásoktól is megvédte. 1958-ban diplomázott, és tervét Janáky István javaslatára nem kellett megvédenie - ez segítette abban, hogy a Lakótervhez kerülhessen. Janáky a Mesteriskolába is besegítette a még kezdő építészt.

Február nyolcadikán rakták le az alapkövét a K&H Bank új központjának, amely a Finta Stúdió tervei alapján épül a Millenniumi Városnegyedben. A komplexum két épületből áll majd: a nagyobb, 54 ezer négyzetméteres szárnyat a pénzintézet megvásárolja, míg a kisebbet bérleményként használják majd. A tervek szerint 2011 végétől 2500 alkalmazott dolgozik majd az új központban.

Az elmúlt két évtizedben számtalan alkalommal merült fel urbanistákban, politikusokban, de még egyszerű városlakó civilekben is: Budapesten gyalogoshíddal kéne összekötni a Duna két partját. Az ötlet két részre osztja a véleménnyel rendelkezők táborát. Akadnak, akik csípőből elutasítják, mondván: jobb célra is lehet költeni az erre szánt milliárdokat. Mások szerint viszont egy gyalogoshíd segítene revitalizálni a rég elhanyagolt folyópartot, sőt új, nemzetközileg ismert jelképpel ajándékozhatná meg a fővárost.

Ha a civil szférában nem is, a politikaiban mintha körvonalazódna némi egyezség. A baloldalról mér hosszú évek óta, menetrendszerűen érkeznek a gyalogoshíd-javaslatok, és most a politikai paletta másik oldala is belemászott a levesbe. A hg.hu szerkesztősége egy szelet zserbóba hajlandó fogadni, hogy a 2010-es önkormányzati választások minden esélyes főpolgármester-jelöltje megígéri majd a gyalogoshidat. De ki hova? Összeszedtük az eddig felmerült helyszín-variánsokat, sőt, értékeltük is őket több szempont figyelembe vételével.

Finta József építészirodája tervezhet új beépítést saját épülete, a Váci út és a Dózsa György kereszteződésében álló egykori Hotel Volga helyére. Az épület tulajdonosa, az Accor-Pannonia Hotels Zrt. az 1970-ben emelt, ma Ibis néven működő szálló elavult épületének bontásáról döntött, az új hotel-irodaház komplexum tervezésére pedig meghívásos pályázatot írt ki. A Finta és Társai ezen nyerte el az első helyezést.