foghíjbeépítés

Alkalmazkodás vagy ellenszegülés? A környezetbe való alázatos belesimulás vagy hetyke szembenállás? A városi környezetbe, különösen a történeti városszövetbe szánt foghíjbeépítés tervezésével megbízott építész biztosan szembetalálja magát ezzel a dilemmával. Az bízvást elmondható, hogy ez a típusú munka az építész legnehezebb feladatai közé tartozik. A KÉK múlt heti konferenciája ezt a nehéz kérdést járta körül; a műemlékvédelem szempontjait képviselő szakembertől a hazai és nemzetközi példákat jegyző építészekig az érdekeltek széles spektruma képviseltette magát. A konferencia apropóján bemutatunk néhány külföldi példát.

Sokszor már a környezeti adottságok is feladják a leckét: szabálytalan alakú, esetleg túl szűk telek, néha megtartandó épületrészek vagy homlokzat. A megrendelő természetesen a lehető legtöbb lakást, irodát vagy egyéb funkciót akarja belezsúfolni a házba, ugyanakkor a beépítéssel kapcsolatos előírásokat árgus szemmel ellenőrzi a hatóság. A fizikai feltételek mellett a stílusbeli kötöttségek is feladják a leckét: a kérdésre az építész vérmérséklete szerint adja meg a választ. Az elmúlt évtizedekben nálunk kifejezetten a múlttal való szembehelyezkedést tartották kívánatosnak; ennek köszönhetőek a történelmi városrészekben felhúzott, a legkevésbé sem érzékeny foghíjbeépítések.

A történelmi városszövetbe való foghíjbeépítés az egyik legnehezebb feladat, amivel építész találkozhat. Megválaszolandó alapkérdés, hogy az új épület vajon belesimuljon-e az eleve adott környezetbe, vagy esetleg élesen szembehelyezkedjen azzal? Ha pedig megszületett a döntés, még számos kötöttséget, előírást figyelembe kell vennie az építésznek. A KÉK csütörtöki konferenciája ezt a bonyolult és izgalmas kérdést járta körül.

A KÉK műemléki környezetben történő építészeti beavatkozásokat tárgyaló konferenciái immáron hagyományosan tél végén kerülnek megrendezésre. A „Problémás Örökség” a műemlék-épületek kortárs építészeti eszközökkel történő átalakításának és azok legfiatalabb generációiak problémáival foglalkozott, míg a „Budapest Nem Bécs” a két főváros tetőtérbeépítéseinek építészeti kérdéseit tárgyalta. 2010 márciusában a „FOGHÍJ” konferenciával folytatódik a diskurzus magyar és nemzetközi építészek, műemlékvédelmi szakemberek és az önkormányzatok képviselői között. Idén jellemzően a műemléki környezetben zajló foghíjbeépítésekkel kapcsolatos alapkérdéseket vetjük fel a „lehetőség vagy kötöttség” dilemmából kiindulva.