foster & partners

Az utóbbi hetek egyeztetései után zöld utat kapott a Foster+Partners iroda tervei alapján készülő nagyszabású Thames Hub azaz a Temze Központ projekt, amit az építésziroda november elején mutatott be. A koncepció szerint a Temze folyó tölcsértorkolatánál fekvő egyik szigeten alakítanák ki az Egyesült Királyság új tömegközlekedési, ipari és kereskedelmi csomópontját, amelyben a világ eddigi legnagyobb reptere, egy kikötő, a meglévő vasúthálózat vonalait összekötő új gyorsvasút-központ és egy energiát termelő árvízvédelmi gát is épülne.

A kivitelezőt hibáztatják az építészek, miután néhány nappal ezelőtt egy vihar megtépázta a közel hárommilliárd dolláros költséggel 2008-ra elkészült pekingi reptér tetőzetét. A világ második legforgalmasabb légikikötője a tervező Foster & Partners helyi partnere szerint egyértelműen a kivitelezés gyengesége miatt sérülékeny; a tervezésnél nem követtek el hibát.

A Foster+Partners iroda szerdán mutatta be a Thames Hub azaz a Temze Központ nagyszabású terveit: a koncepció szerint a Temze folyó tölcsértorkolatánál fekvő egyik szigeten alakítanák ki az Egyesült Királyság új tömegközlekedési, ipari és kereskedelmi csomópontját, amelyben a világ eddigi legnagyobb reptere, egy kikötő, a meglévő vasúthálózat vonalait összekötő új gyorsvasút-központ és egy energiát termelő árvízvédelmi gát is épülne. A terv az Egyesült Királyság hosszú távú infrastrukturális- és gazdaságfejlesztési programjának kulcsfontosságú része, és várhatóan 50 milliárd fontból készül majd el.

Egyre valószínűbb, hogy bontásra ítélik Las Vegas legújabb luxusnegyede, a CityCenter egyik toronyépületét. A brit Foster & Partners tervezte felhőkarcoló méretét már építés közben át kellett szabni, miután kiderült, hogy kivitelezés közben súlyos hibákat vétettek. A legújabb vizsgálatok szerint egy 500 évenként esedékes erősségű földrengésben a torony minden bizonnyal összeomlana, így valószínűsíthető, hogy elrendelik a bontását.

Idén is megnevezte a négy régióra osztott földkerekség legjobb felhőkarcolóit a speciális építési terület legismertebb szakértő szervezete, a chicagói Council on Tall Buildings and Urban Habitat (CTBUH). Bár a tavalyi fejleményt, az új világrekordot beállító Burj Khalifát idén nem sikerülhetett lepipálni, azért Frank Gehry személyében, aki első felhőkarcolójának örülhet New Yorkban, most is akad valódi sztár a csapatban, az ázsiai nyertes pedig a tréfás nevű „Mutatóujj”, azaz Index.

A Guangzhou International Finance Center diagrid struktúrájának számítógépes modellje. Kép © Wilkinson Eyre

A CTBUH által szervezett versengés jó ideje rácáfol a gazdasági válságra. Miután tavaly megdőlt a magassági rekord, idén minden eddiginél több nevezés érkezett, Richard Cook zsűrielnök, a Cook + Fox építésziroda vezetője pedig repesve jelentette ki: a színvonal is felülmúlja az előző évekét. Hogy erről a zsűri többi tagja miként vélekedett, nem tudjuk. A hozzáértést mindenesetre személyük garantálta: Mohamed Ali Alabbar, a Burj Khalifát építtető Emaar Properties mellett a bírálók között ült Gordon Gill, Chicago egyik legismertebb, felhőkarcolókra specializálódott irodájának vezetője, Peter Murray urbanista, a londoni New London Architecture Centre vezetője, Werner Sobek német mérnök és Antony Wood az Illinois Instutite of Technology és a CTBUH képviseletében.

Steve Jobs jelzői után többnyire űrhajóhoz, ufóhoz hasonlítja a sajtó az Apple új székházát, amelynek első képei a június 7-én tartott önkormányzati egyeztetést követően szivárogtak ki a sajtóba. Pedig a Foster + Partners terve ennél sokkal határozottabban felidézi az Apple-termékek egy ikonikussá vált részletét: a kör alakú navigációs felületet.

A csészealj alakú épületek a Föld bolygón az 1950-60-as években kezdtek megjelenni. Ennek alapvetően két oka volt. Az egyik az 1947-es roswelli incidens után szárnyra kapó, népszerű vélemény a korong alakú járművekben érkező földönkívüliekről (előtte a csészealj korántsem volt népszerű űrközlekedési eszköz, az idegenek inkább fénysugarak vagy rakéták segítségével jöttek-mentek). A másik, hogy szerkezetileg ekkorra vált lehetségessé, sőt kifejezetten divatossá ilyen típusú, egyetlen ponton alátámasztott, konzolos struktúrákat készíteni.

A rövid, voltaképpen évtizednyi felfutás után a csészealj, korong, tányér alakú épületek divatja lecsengett - a legtöbb építész és megbízó belátta, hogy a sok kihasználatlan teret eredményező forma bár hívogató, de kevéssé praktikus és drága. A csészealj, mint épületforma, ennélfogva az érett modern építészet ("Mid-Century Modern") tipikus jelenségének tekinthető, bár azóta is meg-megjelent a köztereken. Elsősorban azért, mert továbbra is erősen figyelemfelkeltő és attraktív; mint a lenti példák is mutatják, főleg kiemelkedő helyszíneken, például a körpanoráma biztosítására épülnek ilyen fomájú házak.

Egy hároméves folyamat zárult le – és egy még hosszabb vette kezdetét Hongkongban, ahol kihirdették a Nyugat-Kowloon nevű városrész tervezésére hirdetett pályázat végeredményét. A nyertes a Foster + Partners lett. A világ egyik legismertebb építésze ezzel a Hongkong Bank épületének 1986-os elkészülte után újabb lehetőséget kap a metropolisz arculatának alakítására.

A piramis az emberiség történetének legősibb építészeti szimbólumai közé tartozik, és évezredek óta a maradandóság, sőt, az örökkévalóság szimbóluma. Bár a 20. század nem éppen hosszútávú gondolkodása miatt marad meg emlékezetünkben, a piramis mint épületforma épp az elmúlt fél évszázadban jött újra divatba, sőt: népszerűsége átível az ezredfordulón. Megnéztük, melyek azok a funkciók, épületek, amiket az örökkévalóság látszatával ruházunk fel.

A legismertebb történeti piramisok az egyiptomi Gízában és a mexikói Chichen Itzában. Kép: wikipédia

Hogy hol épült a legtöbb piramis? Még csak véletlenül sem Közép-Amerikában vagy Egyiptomban: a műfaj igazi újkori otthona a lehetőségek és a túlzások hazája, az Egyesült Államok. De találkozhatunk piramis-formával a világ számos táján, számos funkcióban, családi háztól a bevásárlóközpontig – sőt, a magyar fővárosban is áll egy piramis formájú autókereskedés. Az alábbi tíz példa kiválogatásánál igyekeztünk funkcionálisan, illetve az építészeti és történeti jelentőséget tekintve is reprezentatív listát összeállítani.

A világ egyik legismertebb építészét, a brit Norman Fostert kérte fel az Apple, hogy bővítést tervezzen a cég jelenleg használt központjához a kaliforniai Cupertinóban. A telket már meg is vették egy hónapja: a Hewlett-Packard által használt épületegyüttesért az informatikai óriás állítólag háromszázmillió dollárt fizetett.