Ha valahogyan, akkor általában épületek és építészek kerülnek bíróság elé – Párizsban legutóbb Frank Gehry és a Louis Vuitton számára tervezett múzeuma került ilyen helyzetbe. Most viszont a szakma visszacsaphat: Renzo Piano tervezi majd a francia főváros új bírósági épületét.
Philippe Starck francia sztárdesigner a Peugeot-val együttműködve tervezi meg Bordeaux város közbringáit, amik leginkább a robogó és az elektromos kerékpár közti átmenetre emlékeztetnek. Starck terve a MU by Peugeot mobilitási program részeként a környezetbarát biciklis közlekedést hivatott népszerűsíteni. A hasonló kezdeményezéseknek hála az elmúlt tizenöt évben megháromszorozódott a városi bringások száma Franciaországban.
Tűz rongálta meg Franciaország egyik legismertebb modern építészeti emlékét, a Le Corbusier tervei alapján emelt marseille-i Unité d’Habitation épületét. A tűzoltóknak 12 órányi munkával, február 10-én reggelre sikerült megfékezniük a lángokat. Az épületet teljesen kiürítették, öt embert kórházba kellett szállítani.
Vár állott, most kőhalom... Ötven-hatvan éve még az volt a kivétel, hogy egy történelmi okokból elpusztult műemléket eredeti formájában építettek vissza – mint a varsói királyi palotát. Manapság viszont már az megy csodaszámba, ha máshogy történik: akár kétszáz éve megsemmisült paloták rekonstrukciójára is találunk precedenst! Jó ez így? Végignézve néhány példát, ki-ki maga is eldöntheti.
Varsó, a második világháborúban lebombázott, majd újjáépített királyi palota
A témát a Budai Vár stratégiai fejlesztési tervének kidolgozása teszi különösen aktuálissá Magyarországon, amelynek kapcsán a közeljövőben biztosan fel fog merülni a királyi palotánál, illetve a Szent György tér épületeinél a háború előtti állapot rekonstrukciója. Előkép akad bőven, nem is kell messze menni: a háborúban teljesen kiégett Sándor-palotának tíz évvel ezelőtt (inkább politikai projektként, mintsem átgondolt műemlékes beruházásként) aprólékosan helyreállították a belső tereit. A pár lépésre álló, az alapoktól újjépített Hatvany-villa viszont csak tömegét kapta vissza, a homlokzat anyagai már egészen mások, mint eredetileg. Persze ahhoz képest, hogy a háború utáni évtizedekben a teljes- vagy akár a tömegrekonstrukciónak még a gondolata sem igen merült fel, már a Hatvany-palota példája is jelentős változás.
A párizsi Diadalívtől csupán néhány lépés távolságra, az avenue Friedland-en épült fel a Manuelle Gautrand Architecture stúdió által tervezett Origami-ház, amely a páratlan luxuskörnyékhez illően különleges és egyedi homlokzattal hívja fel magára a figyelmet: a hajtogatott üvegfelület két rétege között egy speciális márványmintájú fóliát helyeztek el, amely így napvédő szűrőként segít az épület klimatizálásában, ugyanakkor kívülről és - a hatalmas ablakoknak köszönhetően - belülről is szép látványt nyújt.
Idén szeptemberben nyit a Louvre legújabb bővítése, amely egyben a világhírű múzeum legújabb, 2003-ban alapított részlege, az Iszlám Gyűjtemény otthona lesz. A 18 ezer darabos kollekció, amely a 7. századtól a 19. századig mutatja be az iszlám művészet történetét, a Visconti-udvarban, egy Rudy Ricciotti és Mario Bellini tervezte lenge lepel alatt kap helyet.
A francia főváros egyik barátságos hangulatú külvárosában, Antonyban épült fel a francia Djuric Tardio építészcsoport legújabb fenntartató épülete. Az egész családi ház fából épült, teteje nem is igazi tető, hanem inkább tetőterasz növényekkel bőven beőve, belső terei pedig a csúsztatható falaknak köszönhetően könnyen variálhatóak.
Elkészült a Velux Model Home 2020 kísérleti program utolsó széndioxid-semleges épülete is a Párizs melletti Verrières Le Buisson-ban. A „Maison Air et Lumière” több energiát termel, mint amennyit felhasznál, az aktív homlokzat pedig szenzorok segítségével alkalmazkodik az időjáráshoz.
A szállodafejlesztések – durván egyszerűsítve – két irányba haladnak a világon. Az egyik modell arra épít, hogy a vendég a lehető legkevesebb időt tölti a hotelben, hiszen a városért (barátokért, üzletért stb.) érkezik, nem a minibár miatt. A másik koncepció viszont épp ellenkezőleg, a szállodát magát teszi az élmények központjává, egyedi belsőépítészettel, különleges szolgáltatásokkal. Ilyennek ígérkezik a világhírű belga stílusguru, Martin Margiela divatházának bevonásával készülő La Maison Champs-Élysées – hol másutt, mint Párizsban.
Merész ötletnek tűnik olyan csapatot megbízni 57 szobás szállodánk berendezésével, amely arról ismert, hogy ruháin üres, fehér címke a márkajelzés, első komoly belsőépítészeti tapasztalata pedig két évvel ezelőttről ered (persze, az Elle Décoration megbízásából berendezett, 220 négyzetméteres lakás a Palais de Chaillot legfelső szintjén azért referenciának sem rossz). Merésznek – de a képek alapján a Maison Champs-Élysées esetében, amely augusztustól várja a vendégeket, bevált. A feladatra meghívásos pályázaton kiválasztott Maison Martin Margiela a palota nosztalgikus, 19. századi atmoszféráját és történelmi belső tereit kortárs sikkel, humorral és a divatháztól megszokott fifikával ötvözte. De kezdjük az elején a dolgot.
A svájci sztárépítész-páros, Jacques Herzog és Pierre de Meuron tervezheti Bordeaux új stadionját – derült ki július 18-án, miután a város közzétette a pályázat eredményét. A 43 500 férőhelyes építmény a 2016-os Európa-bajnokság egyik központi helyszíne lesz.
