Augusztus 31-én terjeszti a Fővárosi Közgyűlés elé Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes a Széll Kálmán tér átalakításának koncepcióját. Ha a közgyűlés (egyszerű többséggel) elfogadja az koncepciót, az hosszú évek után végre valódi változásokat hozhat a tér életében. Ezúttal ugyanis a nagyívű tervekhez adott némi tőke is: az ország 2011-es költségvetéséből hárommilliárd forintot a Széll Kálmán térre szántak. Ahogy a tervezői tanulmány is írja: „ha a tér csak nevében tud megújulni, akkor nem változik semmi.” Bemutatjuk azokat a terveket, amelyek alapján a főváros valóban Széll Kálmán teret csinálna a Moszkvából.
Az elmúlt évtizedekben végletesen lepusztult ex-Moszkva tér sorsát részben a pénzhiány, részben az egymással megegyezni képtelen fővárosi és kerületi önkormányzatok, illetve a BKV civakodása jellemezte. A 2010 őszén megválasztott új budapesti vezetés példás határozottsággal lépett át az önkormányzati érdekkörökön, és a tér rekonstrukciójával a főváros közlekedéséért felelős, újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központot (BKK) bízta meg. Utóbbi sem késlekedett sokáig, 2011 tavaszán, közbeszerzési eljárással ki is választotta a koncepcióterv készítőjét. Erre három, nagy tapasztalattal rendelkező közlekedéstervező céget hívtak meg - ezek kilétét, illetve az eljárás részleteit, így a választás kritériumait nem hozták nyilvánosságra. A hazai építészközösségben ez a titokban lebonyolított eljárás okozta az első nagyobb felháborodást, a következő pedig az eredményhirdetés után következett. Nem is azért, mert a győztes Főmterv a fővárosi építészeti tanácsnokként dolgozó Finta József cégével működött együtt (a zárt, meghívásos közbeszerzési eljárás ellen kifogást nem emelő Magyar Építész Kamara tudomása szerint a másik két cég Makovecz Imrét és Zoboki Gábort kérte fel). Hanem azért, mert jó ideig tisztázatlan volt: a koncepcióterv elkészítését követi-e valódi, nyilvános pályázat. A mostani közgyűlési előterjesztésben Hutiray annyit szögez le: a Főmterv által hétmillió forintért készített koncepcióterv, amelyre a munka előkészítéséhez feltétlen szükség volt, a vezérelveket rögzíti, a továbbiakban így lehetőség nyílik „a kerületek, a civil szervezetek vagy más kreatív javaslatok, így különösen az építész szakma javaslatainak” beépítésére. „A térhez kapcsolódó építészeti-városépítészeti problémák sokrétű megközelítése érdekében építészeti ötletpályázat kiírása szükséges, várhatóan a tér átépítésére vonatkozó, a tervkoncepcióban meghatározott fő irányvonalak rögzítése után” – írja Hutiray az előterjesztésben, a következő félmondatban már „tervpályázatként” említett „ötletpályázat” időpontjának 2011 harmadik negyedévét jelölve meg.
