Nagy felháborodást váltott ki az amerikai építészkörökben, amikor a világhírű brit építész, Norman Foster irodájával kezdték meg a tárgyalást San Francisco egyik legnagyobb gazdaságélénkítő projektjéről, az 50 UN Plaza 121 millió dolláros átépítéséről. A részleteket az Architect’s Newspaper című szaklap szivárogtatta ki, amely most a fejleményekről is beszámolhatott: a beruházást koordináló hivatalos szerv végül ajtót mutatott Fosternek, és egy helyi építészirodával egyezkedik.
Három helyi építészirodát maga mögé utasítva a brit Foster & Partners kapta a megbízást egy üresen álló, óriási hivatali épület felújítására San Franciscóban. Az eset példátlan felháborodást váltott ki az amerikai szakmai körökben, a beruházás ugyanis a kormányzati gazdaságélénkítő csomag része, a pénz egy része azonban így külföldi építészirodába vándorol. Bár a törvényben nem szerepel, hogy csak amerikai cégek vehessenek részt az ilyen feladatokban, nemrég a Londonba tervezett új nagykövetség pályázatánál az USA külügyminisztériuma protekcionistának bizonyult, igaz, biztonsági körülményekre hivatkozva.
2020-ra, azaz alig több mint egy évtized múlva a teljes energiaszükséglet 35%-át megújuló forrásokból fedezné Kína. Az ázsiai állam jelenleg 80%-ban rendkívül szennyező, szénszármazékokkal működő erőművekből nyeri az áram nyolcvan százalékát. A célkitűzés optimista kicsengését némileg zavarja, hogy Kína 2020-ra megkétszerezné a termelt áram mennyiségét. Ez alapján ugyanis a környezetszennyező szénerőművekre még sokáig szükség lehet.
