Meghátrálni látszik Szentpétervár vezetése a sokat vitatott Gazprom-beruházás ügyében. Négy évnyi helyi és nemzetközi tiltakozás után múlt csütörtökön a város kormányzója, Valentina Matvijenko bejelentette: a város támogatja, hogy új helyet jelöljenek ki a 396 méteres toronynak.
Fontos állomásához érkezett múlt héten a Gazprom Neft által finanszírozott szentpétervári toronyház beruházása. Az óváros tornyainak formavilágát idéző 396 méter magas spirált a nagy-britanniai székhelyű RMJM iroda tervezte, akik a versenyben további öt, nemzetközileg elismert tervezőcsapatot utasítottak maguk mögé. Elkészültekor a Gazprom olajcég új főhadiszállása Európa legmagasabb felhőkarcolója lehet. 
Építési engedélyt kapott Szentpétervár illetékes hatóságától a Gazprom olajipari óriás beruházásában tervezett Okhta Center és 400 méteres felhőkarcolója, amely egyben a kontinens magassági csúcstartójává is válhat. Az engedély kiadását hosszabb és olykor a testi erőszakot sem nélkülöző viták előzték meg; az UNESCO, az ENSZ örökségvédelmi szervezete már tavaly figyelmeztetett, hogy a háromszáz éves Szentpétervár elveszítheti világörökségi státuszát, ha a torony megépül.
Újabb kételyeket fogalmazott meg az ENSZ örökségvédelmi világszervezete, az UNESCO az orosz gázipari óriás, a Gazprom szentpétervári ingatlanfejlesztésével kapcsolatban. Bár korábban úgy tűnt, a Gazpromnak sikerült eloszlatnia az UNESCO illetékeseinek gyanúját, a szervezet most nyilatkozatban állt ki az új városnegyed 400 méteresre tervezett központi tornya ellen. A világörökség részét képező városban ugyanis még mindig 48 méter a magassági korlát a szabályozás szerint. A Gazprom által szervezett legutóbbi nyilvános vitán rendőrök távolították el az építkezés ellen tiltakozó helyieket.
A pálmák nem nőnek az égig. Nem esett különösebben nehezünkre tíz olyan világszínvonalú épületet felsorolni 2008-ból, amelyek építése annak ellenére került le a napirendről, hogy a szakma és szaksajtó tulajdonképpen lelkesedve fogadta hírüket. Gazdasági válság, uralkodói szeszély, politikai kicsinyhitűség, szűkmarkúság, szűkkeblűség, pártos acsarkodás mellett egy-egy épület letiltásának oka számos lehet. Ugyanakkor meglepő, hogy a britek meglepően sokszor hátrálnak ki építészeik tervei mögül, legyen szó pályázaton kiválasztott vagy privátban bejelentett projektről. Másfelől, ha az Arab-öböl partján felejtkeznek meg egy-egy nagy sajtóhírverés közepette bejelentett sztárépítkezésükről, már senki sem kapja fel a fejét.
1. Prágai Nemzeti Könyvtár
Csak a budavári Szentgyörgy tér rekonstrukciójának politikai horrorjához fogható botrány kerekedett annak a négyszáznál is több résztvevős nemzetközi építészeti pályázatnak az eredménye kapcsán, ami Prágában zajlott. A győztesként kiválasztott ’68-as londoni emigráns Jan Kaplicky extravagáns elképzelése csak a Future Systems iroda egyéb terveit is ismerőket nem lepte meg. Kiakadt viszont a cseh köztársasági elnöktől, az egyébként progresszívnek tartott Pavel Bem főpolgármesterig mindenki. A szakmai kamarák az építészet autonómiáját hangsúlyozták, míg a botránynak köze lehetett ahhoz, hogy Amada Levete kiválásával az év végére évtizedes működés után felbomlott a Future Systems stúdió is.
Kellemetlen meglepetésként érheti a világhírű francia építészt, Dominique Perrault-t, hogy a legújabb fejlemények szerint mégsem épülhet meg eredeti terve alapján a szentpétervári Marijinszkij Színház bővítése. Az orosz kultuszminiszter és a teátrum művészeti igazgatója, Valerij Gergijev ugyanis bejelentette: egy szakértői vizsgálat 400(!) hibát fedezett fel az épületegyüttes különlegességét jelentő kupolában. A dolog szépséghibája, hogy az állítólagos defektusokat egyáltalán nem részletezték, és nem tudni, ki és milyen pénzből végezné el a tervmódosítást.
A globális üzleti válság elérheti, amit a számos protestáló és az UNESCO nem tudott: lehetséges, hogy leáll a Gazprom szentpétervári óriásberuházása. Szentpétervár kormányzója ugyanis bejelentette, hogy a város nem tudja biztosítani a negyed ráeső költségvetési hányadát.
