gyár

Valószínűleg Barbie-baba keze is jócskán benne van abban, hogy ma milyen asszociációkat idéz fel bennünk a rózsaszín árnyalat, és talán a legritkább esetben jutnak elsőként eszünkbe pink porcelánok. Az idén elkészült pécsi Zsolnay Kulturális Negyed első – és várhatóan állandó - december 21-én megnyitott kiállításán most mégis olyan, 1880-tól több évtizeden át gyártott mindennapos használatra szánt tárgyakban gyönyörködhetünk, amelyeket végtelen gazdag árnyalataiban borít be ez a különleges színű máz. 

Winkler Barnabás építész kitartó gyűjtőszenvedélyének hála, a gyár klasszikus korszakának rózsaszín mázas tárgyait egy több mint ezer darabos páratlan gyűjteményben láthatjuk együtt. A boldogságérzetünkhöz kötődő színnel/mázzal bevont tárgytömeg atlantiszi mélységbe süllyedt nyugodt, derűs világba vezet vissza bennünket. Zsolnay tárgyai a jó ízlés határain belül tesznek eleget a „kellemes látvány” követelményeinek. Színhasználata bizonyos szempontból ellent is mond mindannak, amit a rózsaszín kultúrtörténetéről tudunk.

Tovább folytatódnak a milliárdos beruházások a Leier magyarországi gyáraiban. Míg az elmúlt időszakban tapasztalható gazdasági válság különösen az építőipart sújtotta, addig a magyar építőanyag-gyártó piac zászlóshajójaként több mint 2 milliárd forintot költött a Cégcsoport gönyűi, pécsi és kiskunlacházi üzemeinek bővítésére, modernizálására.

A közelmúlt egyik újabb fejlesztésének köszönhetően, a legmodernebb környezetbarát technológiával, teljes mértékben számítógép által vezérelt gépsoron gyártják a beton építőelemeket az idén 20 éves pécsi üzemben. Az elsősorban betonelemek gyártó üzem negyedik és egyben legnagyobb, legmodernebb gyártócsarnoka egy év alatt egymillió négyzetméter térkő, illetve falazóelem legyártására képes – beüzemelésével a Leier pécsi üzeme háromszorosára növelte gyártókapacitását.

Szürreális városi tájak, graffitik, elhagyatott, omladozó gyárak: egy mai városlakó életének ma már általában része van ezek látványában. Szabó-Lencz Péter festményeinek köszönhetően azonban kicsit másképp is megmutatja arcát a rozsdaövezetek világa. Néha hátborzongató varázs, sőt, egyfajta sajátos szépség tükröződik a képeken, a vegyes technikának köszönhetően a mai városi életérzéssel ötvözve. 

A saját elmondása szerint autodidakta festő kifejezetten vadászik ezekre a témákra. Mostani kiszemelt célpontja az óbudai Harisnyagyár. Szabó-Lencz Péterrel az illusztris épület falai között beszélgettünk.

Megoldódik a sorsa a párizsi Ile Seguin-nek, amely korábban Franciaország legnagyobb gyárának, a Renault-gyártelepnek adott otthont: Jean Nouvel Pritzker-díjas építész tervei alapján megújul, és művészeti központtá alakul át. Ennek keretében az elhagyatott rozsdaövezetben fontos szerepet kap többek között a zöld technológia. A területnek három központja lesz; a fő profil a kortárs művészeti alkotások, színház és zene bemutatása lesz, emellett azonban a koncertterem révén a klasszikus zene is teret kap.

Elmúlni látszik a nyári záporként mindent elmosó neobarokk őrület, és a lakberendezés kék egén ismét előbukkan a természetes anyagok irányzata. Főként a nagyvárosi élettel járó kellemetlenségekkel magyarázható, hogy indusztrializált mindennapjainkba előszeretettel csempészünk természetközeli elemeket.

Sosem megy ki a divatból a természetes alapanyag, csak időnként elnyomják a harsányabb irányzatok, amik azonban olyan gyorsan távoznak a stílusrepertoárról, amilyen hamar érkeztek, s csupán elnagyolt emlékeket hagynak maguk után. Valahogy így van ez a burkolatokkal is, ahol már évek óta megtalálhatóak a teljesen természetes anyagokból, vagy azok élethű utánzataiból álló kollekciók, pusztán egy kis időre adták át központi helyüket az erőteljesebb irányzatoknak. 

Az építőipari szektor gyártói közül leginkább a kerámiát felhasználó cégeket érinti az ipari fogyasztók gázkorlátozása. Több gyár annak ellenére sem indítja még újra üzemeit, hogy a II. kategóriába sorolt fogyasztók korlátozását már feloldották, mert újabb megszorításoktól tartanak.

Az építőiparban használt kerámiatermékeket – a tetőcserepet és a téglát – magas hőfokon, gázzal égetik ki, ezért a két termékcsoport gyártói beleesnek az óránként 500-2500 köbméter gázt fogyasztó kategóriába, így ezeket a cégeket is a gyártás felfüggesztésére kötelezték. Az érintett vállalatok napi 20-30 millió forintos árbevétel kieséssel számolnak, de a gyártási folyamat közepén leállított félkész árukon is hajszálrepedések keletkeztek, tönkrementek, tehát tovább nőhet az őket ért kár mértéke.

Az Austrotherm Kft. 1991 óta gyárt expandált polisztirolhab (EPS) hőszigetelő anyagokat Magyarországon. Ekkor épült az első gyár Győrött, majd 2000-ben Gyöngyösön avatták fel a másodikat. A piacvezető cég tovább fejlődött és 2008. október 17-én megnyitotta harmadik, szekszárdi üzemét.

A városban újonnan kialakított ipari park első bérlőjeként huszonötezer négyzetméteres telken, másfél milliárd forintos beruházással mintegy négyszázezer köbméteres termelő kapacitást hoz létre. A gyár az első ütemben húsz dolgozónak ad munkát, ami a tervek szerint a teljes kiépítettség elérésekor tovább bővül. Horváth István, Szekszárd polgármestere üdvözölte a cég megjelenését, mert az lendületet adhat a környéken az építési-felújítási tevékenységnek, továbbá munkát ad a környéken dolgozó szállítási cégeknek is. A polgármester hozzátette, az Austrotherm példamutató módon helyi vállalkozók segítségével építette fel a szekszárdi gyárat.

Oroszlánkörmeiket próbálgatják a Bécsi Iparművészeti Egyetem Greg Lynn vezette kurzusának hallgatói. Köztük Futó Julcsi, aki Bika Rebekkel és Stefan Ritterrel a horvátországi Cres városába tervezett közösségi térként is szolgáló hajógyárat. A precedensekben bővelkedő, de egyedi és látványos épület már több nemzetközi fórumot is megjárt.

A XI. Velencei Építészeti Biennále újrahasznosított játékokból készült bútoraiért Arany Oroszlánnal jutalmazta Greg Lynn-t. Az amerikai tervező, aki a blob-építészet fogalmáról vált világszerte ismertté, nemcsak játszik, de tanít is: a Bécsi Iparművészeti Egyetemen kurzust vezet a non-moduláris építészet témájában. Tanítványai közül Futó Julcsi, Bika Rebek és Stefan Ritter munkája nemzetközi érdeklődést váltott ki: a nemzetközi publikum számára a dezeen mutatta be, a szűkebb hazainak pedig Futó Julcsi személyesen prezentálta a Design Héten rendezett Pecha Kucha alkalmával.